Piros Ildikó
Piros Ildikó (Kecskemét, 1947. december 23. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Első férje Pintér Tamás kaszkadőr, jelenlegi férje Huszti Péter Kossuth-díjas színművész.
| Piros Ildikó | |
 | |
| 1970-ben Urbán Tamás felvétele | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1947. december 23. (71 éves)[1][2] Kecskemét |
| Házastársa | |
| Gyermekei |
Pintér András Huszti Gergely |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Aktív évek | 1966– |
| Híres szerepei |
Zsuzsanna testvér Abigél Nyina Sirály Komlósi Hédi Kisváros Szöszi A veréb is madár |
| Díjai | |
| Kossuth-díj | 2012 |
| Jászai Mari-díj | 1983 |
| Érdemes művész | 2003 |
| az IMDb-n PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Piros Ildikó témájú médiaállományokat. | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Édesapja Piros István László magyar királyi közellátási előadó, aki Pavel Antal József fiaként Pavel István néven született, de még a házassága előtt felvette édesanyja, Piros Mária családnevét, így a gyerekei már a Piros vezetéknevet viselték születésüktől kezdve.[3] Édesanyja Gáspár Pálma Klára.[4] Szülővárosában érettségizett, majd elsőre felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1200 jelentkezőből választották ki a legjobb tizenkettő közé. A főiskolára édesanyja unszolására jelentkezett, édesapját azonban már 13 éves korában elvesztette.[5]
A Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályába járt többek között Kern Andrással Sunyovszky Szilviával és Verebes Istvánnal. Másik tanára a főiskolán Vámos László volt.[5] Mint harmadéves hallgató 1968-ban a Madách Színházban Dürrenmatt Nagy Romulus című darabjában lépett először színpadra.
1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 37 éven át a Madách Színház tagja (2007-ig), bár Várkonyi Zoltán is szerette volna szerződtetni a Vígszínházhoz. A Madáchban sokat dolgozott együtt Ádám Ottó rendező, igazgatóval.[5]
2007 és 2012 között Soproni Petőfi Színház társulatának tagja.[6]
2010-től a Turay Ida Színházban is játszik.
A színésznő számtalan színházi darabban játszott már országszerte, szinte nincs olyan karakter, amit nem formált meg.
2000–2014 között a Magyar Táncművészeti Főiskola színészi játék tanára.[7]
Filmszerephez 1966-ban jutott, és két évvel később Hintsch György A veréb is madár című vígjátékában az egyik női főszereplő figuráját játszotta. Legismertebb szerepeinek egyike a Szabó Magda regényéből készült, 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat, melyben Zsuzsanna testvér szerepét formálta meg. 2016-ban szerepelt Kovács Ákos Ugyanúgy című dalának videóklipjében. Még ugyanebben az évben a Pécsi Országos Színházi Találkozó díszvendége volt.[8]
Első férje Pintér Tamás volt (1969-től), akivel csak néhány évig tartott a házasságuk. Egy közös fiuk született. Második férje Huszti Péter, akivel 1975-ben kötött házasságot és szintén van egy közös fiuk.[9]
Színházi szerepekSzerkesztés
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 82; ugyanitt hatvanhat színházi felvételen is látható. Férjével, Huszti Péterrel 28 közös bemutatójuk volt.[10]
- Kodály Zoltán:Háry János (Meluzina grófnő)
- Shaw: Sosem lehet tudni (Glória)
- Tamási: Énekes madár (Magdó)
- Csehov:
- Sirály (Nyina)
- Három nővér (Irina)
- Molnár:
- Doktor úr (Sárkányné)
- Az ördög (Jolán)
- Az üvegcipő (Adél)
- A testőr (Színésznő)
- Szép Ernő: Patika (Patikusné)
- Brecht–Weill: Mahagonny városának tündöklése és bukása (Jenny)
- Coward: Szénláz (Judit Bliss)
- Sütő: Egy lócsiszár virágvasárnapja (Lisbeth)
- Illyés: Sorsválasztók (Fruska)
- Sarkadi: Elveszett Paradicsom (Mira)
- Karinthy Ferenc: Szellemidézés (Rika)
- Görgey Gábor: Mikszáth különös házasságai (Mauks Ilona)
- Szakonyi: Holdtölte (Ágnes)
- Shakespeare:
- Othello (Desdemona)
- Vízkereszt, vagy amit akartok (Viola)
- Hamlet (Ophelia)
- Miroslav Krleža: Terézvári garnizon (Waronigg bárónő)
- Christie: A vád tanúja (Romaine)
- Schiller: Ármány és szerelem (Lady Milford)
- Stendhal: Vörös és fekete (De Renalné)
- Rostand: A sasfiók (Mária Lujza)
- Kosztolányi: Édes Anna (Vízyné)
- Tennessee Williams: Üvegfigurák (Amanda Wingfield)
- Miller: Édes fiaim (Kate Keller)
- Görgey Gábor: Mikszáth különös házasságai (Maukdós Ilona)
- Vajda Anikó–Bradányi Iván: Pimasz angyalok (Marlene Dietrich)
FilmjeiSzerkesztés
JátékfilmekSzerkesztés
- Nem szoktam hazudni (1966)
- A veréb is madár (Szöszi, 1968)
- Gyula vitéz télen-nyáron (1970)
- Hahó, Öcsi! (1971)
- Emberrablás magyar módra (1972)
- Lila ákác (1972)
- Kakuk Marci (1973)
- Sose lehet tudni (1974)
- Macskajáték (Az ifjú Orbánné, 1974)
- Kettévált mennyezet (1981)
- Kettévált mennyezet (Zsuzsa, 1982)
- Gyertek el a névnapomra (Peteri Luca, 1983)
- Az élet muzsikája – Kálmán Imre (1984)
- Az Angol királynő (1988)
- A tékozló apa (1992)
TévéfilmekSzerkesztés
- Sárga rózsa (1968)
- Az ember tragédiája (1969)
- Szép leányok, ne sírjatok (1970)
- A hasonmás (1970)
- A fekete város 1–8. (1972)
- Uborkafa (1971)
- Tizennégy vértanú (1970)
- Egy óra múlva itt vagyok… (1971)
- Rózsa Sándor 1–12. (1971)
- Férfiak mesélik (1972)
- Az ember melegségre vágyik (1972)
- Az ördög cimborája (1973)
- A Lúdláb királynő (1973)
- Az ozorai példa (1974)
- III. Béla (1974)
- Othello (1975)
- Ciklámen (1975)
- Szellemidézés (1975)
- Asszony a viharban (1975)
- A szerző persze őrült (1976)
- Abigél 1–4. (Zsuzsanna, 1978)
- A két Bolyai (1978)
- IV. Henrik király (1980)
- Családi kör (1980)
- A 78-as körzet 1–6. (1982)
- A tenger 1–6. (1982)
- Széchenyi napjai (1985)
- Az angol királynő (1988)
- Randevú Budapesten (1989)
- Holnapra a világ (1990)
- Kéz kezet mos (1990)
- The long shadow (1992)
- Kisváros (Komlósi Hédi, 1993–2001)
- A kert (1994)
- A színésznő (2018)
VideóklipekSzerkesztés
- Ákos – Ugyanúgy (2016)
HangoskönyvekSzerkesztés
- Szabó Magda: Abigél (Titis Kft.), (2006)[11]
DíjaiSzerkesztés
- Jászai Mari-díj (1983)
- Déryné-díj (1993)
- Legjobb női alakítás díja (1997)
- Érdemes művész (2003)
- Kossuth-díj (2012)
- Tolnay Klári-emlékérem (2014)[12]
- Arany Medál Életműdíj (2017)[13]
- Kecskemét tiszteletbeli polgára (2017)[14]
- Bessenyei Ferenc-díj (2019)[15]
PortréfilmekSzerkesztés
- Hogy volt?! – Piros Ildikó és Huszti Péter televíziós munkái (2011)
- Hogy volt?! – Piros Ildikó születésnapjára (2014)
- Szerelmes földrajz – Piros Ildikó (2017)
- Kettesben Szabó Anettel – Piros Ildikó (2018)
MegjegyzésekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Freebase-adatdump
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 10.)
- ↑ Szerelmes földrajz Piros Ildikó - "...Mint a mesében...", 2017 (magyar nyelven). mediaklikk.hu. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
- ↑ A szülők 1943. január 16-án kötöttek házasságot Kecskeméten. A házasságkötés bejegyezve a kecskeméti állami házassági akv. 22/1943. folyószáma alatt.
- ↑ a b c Hogy volt?!, Piros Ildikó születésnapjára | MédiaKlikk. www.mediaklikk.hu. [2016. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
- ↑ Piros Ildikó: Én vagyok Petőfi Sándor!. mixonline.hu. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
- ↑ hírek, Vasárnapi: Piros Ildikó tekintetén is látszik, ha új játékot talált ki - Kell a nemes játék - Vasárnapi hírek. Vasárnapi hírek. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
- ↑ Interjú a POSZT díszvendégével – Pécsi Országos Színházi Találkozó. poszt.hu. (Hozzáférés: 2016. július 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
- ↑ 2016 július 24.-i lekérdezés
- ↑ Szabó Magda: Abigél (MP3 CD) Hangoskönyvek.hu
- ↑ http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/56884-huszti-peter-piros-ildiko-es-a-madach-szinhaz-kapta-az-mma-tolnay-emlekermet
- ↑ Arany Medál-díj - Ők az idei nyertesek - Színház.org 2017. december 11.
- ↑ http://alfoldiregiomagazin.hu/2017/10/az-ilyen-egyenisegeknek-koszonheto-hogy-kecskemet-ma-itt-tart-varos-napja-2017/
- ↑ Ádám, Szabó: Hódmezővásárhely - Meghívó, a Bessenyei Ferenc Művészeti Díj Átadó Ünnepség és Emlékestjére (magyar nyelven). https://www.hodmezovasarhely.hu/, 2019. január 30. (Hozzáférés: 2019. február 2.)
ForrásokSzerkesztés
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- MTI ki kicsoda 2009. Kortársaink életrajzi lexikona. Főszerk. Hermann Péter, összeáll., vál. Ambrus Gábor et al. Bp., MTI, 2008.
