Piros kígyószisz

növényfaj

A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.

Infobox info icon.svg
Piros kígyószisz
Piros kígyószisz (E. maculatum)
Piros kígyószisz (E. maculatum)
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Család: Borágófélék (Boraginaceae)
Alcsalád: Boraginoideae
Nemzetség-
csoport
:
Lithospermeae
Nemzetség: Kígyószisz (Echium)
Faj: E. maculatum
Tudományos név
Echium maculatum
L.
Szinonimák
  • Echium rubrum Jacq.[2]
  • Echium russicum J.F. Gmel.[2]
  • Pontechium maculatum (L.) Böhle & Hilger[2]
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Piros kígyószisz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piros kígyószisz témájú médiaállományokat és Piros kígyószisz témájú kategóriát.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

A három, hazánkban is elterjedt kígyószisz faj egyike. Magyarországon védett, reliktum faj, amely főleg az Északi-középhegységben fordul elő, többek közt a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[3][4]

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

80, legfeljebb 100 cm magasra növő lágyszárú. Hengeres szárát sűrűn álló, durva serteszőrök borítják. Ülő levelei keskeny szálas-lándzsásak, hegyesek. A szélük ép, de felületük a szőrök miatt a szárhoz hasonlóan szúrós-érdes.

A virágok sűrű kunkorvirágzatban ülnek. Kissé kétajkú pártája sötétpiros, csöve kétszer hosszabb a csészecimpáknál, karimája ferde, belőle a porzók kiállnak. Az egyszerű bibe nem ágazik el kígyónyelvszerűen, hanem, két gömbölyű bibében végződik.

Osztott termése négy makkocska.

Életmódja, termőhelyeSzerkesztés

Löszös és homokos sztyeppréteken, pusztafüves lejtőkön él; a homoki legelők (Potentillo arenariae – Festucetum pseudovinae Soó, 1940) növénytársulásának jellemző tagja.[5] Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság,[6] valamint a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Börzsöny[7] területén él.[8][9]

Évelő; május-júniusban virágzik.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szept. 28.) 20903–21019. o.
  2. a b c Tropicos: Echium maculatum L. (Hozzáférés: 2021.06.06.)
  3. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  4. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  5. Borhidi Attila, 2007: Magyarország növénytársulásai. VII. Pionír és száraz gyepek
  6. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  7. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  8. Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. bnpi.hu. [2013. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  9. NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM HUBN10004. natura2000.eea.europa.eu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

ForrásokSzerkesztés