Piros kígyószisz
A piros kígyószisz (Echium maculatum) a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó kígyószisz (Echium) nemzetség egyik faja.
Piros kígyószisz | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Piros kígyószisz (E. maculatum)
| ||||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft[1] | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Echium maculatum L. | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Piros kígyószisz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Piros kígyószisz témájú médiaállományokat és Piros kígyószisz témájú kategóriát. |
Származása, elterjedése
szerkesztésA három, hazánkban is elterjedt kígyószisz faj egyike. Magyarországon védett, reliktum faj, amely főleg az Északi-középhegységben fordul elő, többek közt a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[3][4]
Megjelenése, felépítése
szerkesztés80, legfeljebb 100 cm magasra növő lágyszárú. Hengeres szárát sűrűn álló, durva serteszőrök borítják. Ülő levelei keskeny szálas-lándzsásak, hegyesek. A szélük ép, de felületük a szőrök miatt a szárhoz hasonlóan szúrós-érdes.
A virágok sűrű kunkorvirágzatban ülnek. Kissé kétajkú pártája sötétpiros, csöve kétszer hosszabb a csészecimpáknál, karimája ferde, belőle a porzók kiállnak. Az egyszerű bibe nem ágazik el kígyónyelvszerűen, hanem, két gömbölyű bibében végződik.
Osztott termése négy makkocska.
Életmódja, termőhelye
szerkesztésLöszös és homokos sztyeppréteken, pusztafüves lejtőkön él; a homoki legelők (Potentillo arenariae – Festucetum pseudovinae Soó, 1940) növénytársulásának jellemző tagja.[5] Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság,[6] valamint a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Börzsöny[7] területén él.[8][9]
Évelő; május-júniusban virágzik.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
- ↑ a b c Tropicos: Echium maculatum L. (Hozzáférés: 2021.06.06.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ Borhidi Attila, 2007: Magyarország növénytársulásai. VII. Pionír és száraz gyepek
- ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. bnpi.hu. [2013. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
- ↑ NATURA 2000 - STANDARD DATA FORM HUBN10004. natura2000.eea.europa.eu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Források
szerkesztés- A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk.: Simon Tibor), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000 (ISBN 963-19-0349-4)
- TERRA Alapítvány: Echium russicum J. F. GMEL.
- Növényhatározó: Piros kígyószisz Archiválva 2014. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben