Piros pettyesasztrild

Piros pettyesasztrild
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Díszpintyfélék (Estrildidae);
Alcsalád:	Estrildinae;
Nem:	Hypargos;
Faj:	H. niveoguttatus;
Tudományos név
	Hypargos niveoguttatus; Peters, 1868
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Piros pettyesasztrild témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Piros pettyesasztrild témájú kategóriát.

A piros pettyesasztrild (Hypargos niveoguttatus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Wilhelm Peters német természettudós írta le 1868-ban, a Spermophaga nembe Spermophaga niveoguttata néven.^[3]

Alfajai szerkesztés

Hypargos niveoguttatus macrospilotus Mearns, 1913
Hypargos niveoguttatus niveoguttatus (W. Peters, 1868)^[2]

Előfordulása szerkesztés

Afrika déli részén, Angola, Burundi, a Dél-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kenya, Malawi, Mozambik, Namíbia, Ruanda, Szomália, Tanzánia, Zambia és Zimbabwe területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi legelők, szavannák és cserjések, valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 12–13 centiméter, testtömege 12,5-17 gramm.^[3] A hímnél a fejtető és a nyak szürkésbarna, a hát a szárnyak barna színűek. A farcsík és a felső farokfedők vörösek. A farktollak feketék, vörös árnyalattal. A fej és a nyak oldalai, a torok és a mell felső része kárminvörös, a mell alsó része és a has fekete, nagy fehér foltokkal – különösen a hasoldalon. A szem sötétbarna, a szemgyűrű kékes színű. A csőr kékesfekete. A tojónál a fejoldalak barna színűek, a fejtető, az áll és a torok sárgásbarna.

Életmódja szerkesztés

Fűmagvakkal és kisebb rovarokkal táplálkozik.^[3]

Szaporodása szerkesztés

Fészekalja 3-6 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák a fészekben még 18-19 napig maradnak.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]