Pirosfarkú hollókakadu

madárfaj
(Pirosfarkú gyászkakadu szócikkből átirányítva)

A pirosfarkú hollókakadu (Calyptorhynchus banksii), korábban vörösfarkú hollókakadu, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó faj.[1]

Pirosfarkú hollókakadu
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Kakaduszerűek (Cacatuoidea)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Hollókakadu-formák (Calyptorhynchinae)
Nem: Calyptorhynchus
Faj: C. banksii
Tudományos név
Calyptorhynchus banksii
(Latham, 1790)
Szinonimák

Calyptorhynchus magnificus

Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pirosfarkú hollókakadu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosfarkú hollókakadu témájú médiaállományokat és Pirosfarkú hollókakadu témájú kategóriát.

Elterjedése szerkesztés

Ausztrália három külön álló területén honos.

Alfajai szerkesztés

  • Calyptorhynchus banksii banksii
  • Calyptorhynchus banksii graptogyne
  • Calyptorhynchus banksii macrorhynchus
  • Calyptorhynchus banksii magnificus
  • Calyptorhynchus banksii naso
  • Calyptorhynchus banksii samueli

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 60–65 centiméter, testtömege 620–920 gramm; a tojó egy kicsit kisebb. Tollazata gyászosan fekete, hátán és tarkóján barnás árnyalattal. Szárnya 39–45 centiméter, farka 27–30 centiméter; a két középső toll kivételével mindegyik faroktollon feltűnően széles vörös sáv húzódik. Bóbitája rövid tollakból áll, igazán csak imponáláskor észlelhető.

A tojó alapszíne barnásfekete, a hasán halványabb árnyalattal. Fején, nyakán, szárnyfedőin és kézevezőtollain számtalan aranyszínű petty látható, a hasi tollait keskeny aranybarna szegély díszíti. A faroktollakon levő sáv aranyszínű, fekete keresztcsíkokkal.

A fiatal madarak a tojóra hasonlítanak, a hím fiókák negyedik évükben vesztik el pettyeiket és a faroktollaik csíkozottságát, melyek száma a vedlések során fokozatosan csökken.

Életmódja szerkesztés

Elsősorban magvakat, dióféléket, bogyókat, virágokat fogyaszt. Csapatosan él, olykor nagyobb, akár 100 fős csapatok is összeverődnek. Evés közben kevésbé óvatos, mint a többi kakadufaj, megközelíteni ennek ellenére nem könnyű feladat. Jól repül, közben folyamatos, fémes csengésű hangot hallat. Vészjele éles kiáltás.

Szaporodása szerkesztés

Költési időszaka többnyire a nyári hónapokra, Délkelet-Ausztráliában inkább az őszi-téli időszakra esik. Udvarlás közben mélyen előre hajol, szárnyait teljesen széttárja, szétterpesztett faroktollai az égnek merednek.

Fészkelőhely gyanánt vízközelben levő nagy fák üregeit használja. Fészekalja egy-két tojás. A tojó egyedül költ, közben a hím végig eteti. A fiókagondozásban a hím is aktívan részt vesz. A költési idő 30 nap, a kirepülési idő három hónap, ezután a szülők még négy hónapon át az odún kívül is folytatják az etetést. A fiatal madarak több éven át a családban maradnak, és részt vesznek a következő nemzedék felnevelésében.

 
A pirosfarka,
 
a tojó
 
és a röpképe

Jegyzetek szerkesztés

  1. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  

Források szerkesztés

Külső hivatkozás szerkesztés