Főmenü megnyitása

Piskárkos település Romániában, Szatmár megyében.

Piskárkos (Pișcari)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzatmár
Rang falu
Községközpont Krasznaterebes
Népesség
Népességismeretlen
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Piskárkos (Románia)
Piskárkos
Piskárkos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 39′ 08″, k. h. 22° 43′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 08″, k. h. 22° 43′ 47″

FekvéseSzerkesztés

Szatmárnémetitől délnyugatra, Királydaróc és Krasznaterebes között fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Piskárkos nevét 1332-ben említette először oklevél Pyskarkos néven, 1428-ban Pyskarkas alakban írták.

A 15. század elején már egyházas hely és a Piskárkosi család birtoka volt.

1449-ben a Zsadányi család tagjait iktatták be részeibe, 1457-ben pedig a Vetési családot.

1489-ben Csáky Benedek birtoka volt, de a település negyedrészét Drágfi Bertalannak ítélték oda, 1551-ben pedig Drágfi Gáspár özvegye kapta.

Később az erdődi uradalomé, majd a daróczi uradalom része volt és a szatmári várhoz tartozott. 1660-ban Szodoray Mihálynak is volt itt birtokrésze.

A szatmári béke után gróf Károlyi Sándoré lett. A Károlyi családé volt a 19. század közepéig.

Az 1715. és az 1720. évi országos összeírásban Piskarkos, illetve Piscárcos névalakkal szerepel.

A 20. század elején Szatmár vármegye Erdődi járásához tartozott.

1910-ben 1053 lakosából 27 magyar, 1004 román volt. Ebből 1031 görögkatolikus, 20 izraelita volt.

NevezetességekSzerkesztés

  • Görögkatolikus temploma.

ForrásokSzerkesztés

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

HivatkozásokSzerkesztés