Pisztóry Mór

Pisztóry Mór (Pest, 1841. május 20. – Kolozsvár, 1906. július 13.) jogi doktor, egyetemi tanár.

Pisztóry Mór
Született	1841. május 20. Pest
Elhunyt	1906. július 13. (65 évesen) Kolozsvár
Párt	Új Párt (1904?-1906) Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt (1906)
Választókerület	Kolozsvár I. kerülete (1905-1906)
Foglalkozás	jogász, politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisztóry Mór témájú médiaállományokat.

Élete

Pesten született, ugyanitt végezte gimnáziumi tanulmányait. 1863-ban mint jogvégzett a királyi ítélőtábla szolgálatába lépett, ahol mint díjas joggyakornok és később mint tiszteletbeli fogalmazó közel hat évet töltött. 1865-ben köz- és váltóügyvédi oklevelet nyert. 1868-ban a budapesti egyetemen a jog- és államtudományok doktorává avatták és 1869-ben magántanári képesítést nyert a nemzetgazdaságtan- és a pénzügytanból a budapesti egyetemen. 1869-től a kassai jogakadémián mint segédtanár, 1869. szeptember 13-tól a győri jogakadémián mint rendkívüli, 1872-től pedig mint rendes tanár működött. A jogakadémiák újjászervezése alkalmával 1874 októberében a pozsonyi jogakadémiához nevezték ki a statisztika és közigazgatási jog tanárává. 1891-ben a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanára lett a kolozsvári egyetemen. 1887-ben a Magyar Tudományos Akadémia statisztikai és nemzetgazdasági bizottságának tagja lett, 1895-ben pedig az országos közegészségi egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. Az 1905-ös választásokon (január 26-án) Kolozsvárott országgyűlési képviselővé választották az Új Párt programjával. Pártja beolvadása a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártba őt is e párt tagjává tette; az 1906-os választásokon így már függetlenségiként nyert mandátumot, de azt már nem tölthette ki, alig fél évvel a választások után elhunyt.

A pozsonyi Toldy-körben, a kolozsvári egészségügyi egyesület, iparos társulat és kereskedelmi körben népszerű felolvasásokat tartott. A hírlapirodalom és publicisztika terén is nagy tevékenységet fejtett ki; tudományos cikkei, értekezései az akadémia által kiadott Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben, a Budapesti Szemlében, a Nemzetgazdasági Szemlében, a Jogtudományi Közlönyben, a Themisben és más folyóiratokban jelentek meg.

Munkái

• A tanügyi reformról. Pest, 1870. (Névtelenül).
• Államismerettan és alkotmányi politika. Uo. 1872.
• A nőemancipatio Győr, 1873. (Különny. a Győri Figyelőből).
• Az osztrák-magyar monarchia statisztikája. Bpest, 1874. (2. teljesen átdolg. kiadás. Pozsony, 1884.).
• A lakviszonyok befolyása a társadalomra. Győr, 1874.
• Bevezetés az államtudományokba. Bpest, 1876.
• Emlékbeszéd Deák Ferencz fölött. Pozsony, 1876. (A pozsonyi akadémia kiadása).
• Emlékbeszéd Szlemenics Pál felett. Uo. 1885.
• A nemzetgazdaságtan haladása és iránya az utolsó tizenöt év alatt. A m. t. akadémia által a Lévay-jutalommal koszorúzott pályamunka. Budapest. 1888.
• Pozsony város emlékirata a III. egyetem érdekében. Pozsony, 1880.
• Pozsony. Közgazdasági és közegészségügyi állapotok ismertetése. Bpest, 1887.
• A nemzetgazdaságtan haladása és iránya az utolsó tizenöt év alatt. Bpest, 1887.
• Nemzetgazdaságtan, tekintettel az államháztartásra és hazai viszonyainkra. Pozsony, 1890. (2. jav. kiadás 1894., 3. jav. kiadás 1897. 4. jav. kiadás 1904. Uo.).
• Rövid vázlata a nemzetgazdaságtan, váltójog és kereskedelem alapfogalmainak. A hazai törvények rendeleteihez alkalmazva, alsófokú kereskedelmi iskolák számára. Pozsony-Bpest, 1891.
• Az arany-valuta behozatala Németországban. A m. t. akadémia Lévay-alapjából megjutalmazott pályamunka. Bpest, 1891.
• Véleményes jelentés dr. Szigethy Lehel kecskeméti jogakadémiai igazgató úrnak a magyar pénzügyi jogból kért magántanári képesítése tárgyában, Kolozsvár, 1891.
• A lakás befolyása a társadalomra. Bpest, 1893.
• A kolozsvári m. k. Ferencz József tud. egyetem jog- és államtudományi kara 1876-95. Az 1000. évi kiállitás alkalmára a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter megbizásából. Kolozsvár, 1896.
• Gr. Széchenyi István kereskedelmi politikája. Bpest, 1898. (Különnyomat a Kereskedők Évkönyvéből).

Szerkesztette a Győri Figyelőt 1874-ben szept. 9-ig; a Pozsonyvidéki Lapok c. politikai s közgazdasági napilapot 1877-79-ben és a naponként kétszer megjelenő Pressburger Zeitungot.

Cikkei

Cikkei a Győri Közlönyben (1871. 17-22. sz. Győr város gabonakereskedése összehasonlítva Pest városával); a Hoffmann Pál által szerkesztett Jog- és Államtudom. Folyóiratban (1871. Állam és társadalom) a Jogtudományi Közlönyben (1871. Az éghajlat befolyása az állam alkatelemeire, és könyvism., 1876. A jogtanodák szervezete és állapota Francziaországban, A budapesti IX. nemzetközi statisztikai congressus és a polgári és kereskedelmi jogszolgáltatás nemzetközi statisztikája. 1879. A jog- és államtudományi vizsgálati rendszernek reformjához); a Győrmegye és város egyetemes leírásában (1874. Győrmegye és város vagyoni állapota és kereset módja, szegényügye és humanisztikai intézményei, ipara és kereskedelme); a Honban (1876. júl. 12. és 14. sz. A politikai tudományok kézikönyve, tanulmány Kautz műve fölött, 1882. aug. 10. Megemlékezés dr. Konek Sándorra); a Budapesti Szemlében (1877. Az állami és társadalmi intézmények befolyása az emberi életre); az Ellenőrben (1879. 387. sz. Jókai a romok között); a Nemzetgazdasági Szemlében (1881. Egy statisztikai emlék a gőz jubileuma alkalmából, 1887. Az arany valuta elmélete és Németország újabb valuta-rendszerének következményei); a Pozsonyvidéki Lapokban (1883. 135. sz. A katholikus mozgalom Pozsonyban, 146-148. sz. A rabszolgaság hajdan és most); írt még a Pesti Naplóba és a Századunkba.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Petőfi Irodalmi Múzeum
• Életrajza az 1906-1910-es országgyűlés almanachjában