Színtest

(Plasztisz szócikkből átirányítva)

A színtestek (plasztiszok) igen változatos méretű sejtalkotók (sejtszervecskék). Szinte csak növényekben és bizonyos algákban találhatók. Feladatuk a fotoszintézis vagy a raktározás. A színtestek egymásba át is alakulhatnak. Színtelen, csak két membránnal határolt, proplasztisznak nevezett testként indulnak, majd elhelyezkedésüktől és DNS-tartalmuktól függően alakul későbbi formájuk. Cianobaktériumokban klorofillok, karotinoidok, fikobilinek lehetnek,[1] belőlük alakultak ki az első plasztiszok.[2]

Különböző típusú színtestek
Zöld színtestek egy növényi sejtben

Csoportosításuk

szerkesztés
  • Az osztódó (merisztéma-) sejtekben proplasztiszok vannak, melyeknek nincs belső membránrendszerük, nincs klorofilljuk, és a fotoszintézishez szükséges enzimek közül is csak néhányat tartalmaznak.
  • A leukoplasztiszok színtelen plasztiszok, amelyeknek két csoportját különböztetjük meg:
    1. az amiloplasztiszok: a keményítőszintézis és -raktározás színterei.
    2. az etioplasztiszok: például a talajban csírázó magvakban találhatók. Prolamelláris testek található bennük és klorofill helyett halvány sárgászöld színű pigmentet, a protoklorofillt tartalmazzák. Néhány másodperces megvilágítás után megindul a membránrendszer átrendeződése. Belőlük alakulnak ki a kloroplasztiszok.
  • a kromoplasztiszok: klorofill helyett más pigmenteket tartalmaznak (főleg karotint. Ezek adják a gyümölcsök és az egyes nem zöld növényi levelek színeit.
  • a kloroplasztiszokat két membrán határolja; a külső a mitokondriumok membránjához hasonlóan redőzetlen. A belsőből lapos és párhuzamos zsákok fűződnek le az alapállományba. Ezek a zsákocskák néhány helyen pénztekercsszerűen egymásra rendeződnek és gránumokat alkotnak; ezekben van a zöld színanyag. A gránumokat egymagukban álló zsákocskák hálószerűen kötik össze. A zsákocskákban folyik a fotoszintézis, a szén-dioxidot pedig a háló köti meg.
  • a gerontoplasztiszok adják az őszi lombozat sajátos sárgás-barnás színeit.

Zöld színtest vagy kloroplasztisz

szerkesztés

A kloroplasztiszok a fotoszintézist végző növényi és eukarióta algasejtekben található sejtszervecskék.

Sárga színtest vagy kromoplasztisz

szerkesztés

Általában sárga, narancssárga vagy piros színű köszönhetően a színanyagaiknak, amik különböző karotinoidok és xantofillok. Membránrendszerük hasonló a zöld színtestekééhez, de kevésbé fejlett és rendszerezett. Feladatukat élénk színeik miatt általában a virágtakaróban és a termésekben végzik, így elősegítik a megporzást és a magok terjesztését. Ezen kívül fotoszintetizálást is végeznek, de ez csak tört része annak amit a zöld színtestek végeznek.

 
Amiloplasztisz a burgonya egy sejtjében

Raktározó színtestek vagy leukoplasztiszok

szerkesztés

Gömbölyű, orsó alakú vagy pálcikaszerű színtestek. Külső és belső membránjuk megvan, de belső differencializáltságuk nagyban hiányzik. Legtöbbször fénytől elzárt szervekben találhatóak meg, ennek megfelelően hiányzik belőlük a fotoszintetizálás képessége, így feladatuk a raktározás maradt. Attól függően, hogy mi a raktározott anyag, többféle raktározó színtestet különböztetünk meg, így létezik amiloplasztisz (keményítő), proteoplasztisz (fehérjék) és elaioplasztisz (olajok).

  1. Sobiechowska-Sasim M, Stoń-Egiert J, Kosakowska A (2014. február 1.). „Quantitative analysis of extracted phycobilin pigments in cyanobacteria-an assessment of spectrophotometric and spectrofluorometric methods”. Journal of Applied Phycology 26 (5), 2065–2074. o. DOI:10.1007/s10811-014-0244-3. PMID 25346572.  
  2. Herrero A.szerk.: Flores E: The Cyanobacteria: Molecular Biology, Genomics and Evolution, 1st, Caister Academic Press (2008). ISBN 978-1-904455-15-8 
  • Tuba Zoltán – Szerdahelyi Tibor – Engloner Attila – Nagy János: Botanika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2007
  • Dr. Lénárd Gábor: Biológia II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002