Wikipédia

Plesz Antal

(1930–2014) építész

Plesz Antal (Sásd, 1930. május 19. – Budapest, 2014. január 12.[2][3]) Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építész.

Plesz Antal
Született1930. május 19.
Sásd
Elhunyt2014. január 12. (83 évesen)
Budapest[1]
Nemeférfi
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiPlesz Katalin
Foglalkozásaépítész
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Apja kőműves mester volt, aki autodidakta módon képezte magát. Jól rajzolt, éjszaka tervezett, nappal dolgozott, és irányított az építkezéseken. A mintegy száz lakóház, melyet Sásd környékén épített, nagyobbrészt ma védett épületek. Ehhez kiváló csapatot szervezett, ahová csak felvételivel lehetett bejutni. Ebben a légkörben fia már ötévesen elkötelezettje lett a szakmának.

A környéki egytantermes elemi iskolába járt, majd a dombóvári gimnázium után 1948-ban a Pécsi Felső Építőipari Iskolát végezte el. 1948–1949-ben építkezéseken, valamint a komlói bányában segédmunkásként kezdte pályafutását. 1949–1950-ben a Közületi Ingatlanközpont építész-technikusa volt.

A Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karán 1956-ban szerzett diplomát. A MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége) Mesteriskoláját 1960-ban végezte el.

1951-től a KÖZÉPTERV-nél Nyiri István, az IPARTERV-ben Schall József és Kiss Ferenc mesterei révén szembesült a mindenkori feladatokkal. Lauber László és dr. Szendrői Jenő neve említendő, még akik kreativitására hatottak. Farkaslyukon Cserba Dezsővel kohósalak falazatú lakóházakat fejlesztett ki. Ugyanilyen módszerrel készült 200-200 bányászlakóház Komlón és Zircen is.

Miskolcon 1964-től 1976-ig dolgozott az ÉSZAKTERVnél. Különböző munkák tervezése mellett az újraindult Mesteriskola életében is (1970–1984) hét cikluson keresztül oktatott. Tehetséges fiatalokkal került kapcsolatba: Bodonyi Csaba, Bán Ferenc, Ferencz István és mások. A Miskolci Tervező Vállalat főépítészeként csaknem minden jelentős munkában inspirátorként vett részt.

Fontosabb munkái: a sok huzavonával elkészült miskolctapolcai Juno üdülőszálló, a sok-sok kompromisszummal megvalósult művészlakások (a nyolcadik változat épült meg), a BVM miskolci és bodrogkeresztúri gyárainak fejlesztési terve és a mályi Borkombinát.

Fentieken túl rövidebb ideig dolgozott a LAKÓTERV-ben, ZALATERV-ben, a MÁV Tervező Intézetben és a MÁV mérnök főtanácsosa is volt. 1990-től magántervező.

1975-ben Ybl Miklós-díjban részesült, majd számos nívódíj után 1997-ben Kotsis Iván-emlékérmes lett és tiszteletbeli doktorrá (Magister Honoris Causa) avatták. 1998-ban díszpolgárává választotta Sásd városa, 2001-ben Steindl Imre-díjjal, 2009-ben Széchenyi-díjjal jutalmazták. 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Plesz építészi, illetve életfelfogásának fontos elemeit a következő szavakban foglalta össze önéletrajzi könyvében:[4]

  • Az építés ember-építéssel kezdődik, az autonóm emberé;
  • A mestertől emberi tartás és szakma egyaránt tanulható;
  • A mestert tanítványai választják és becsülik;
  • A mester nem a tömeget menti, de az egyént nemesíti;
  • Mesterré az önjelölés és közönségsiker nem emel;
  • Az a tanítvány válik mesterré, aki többet ad tovább;
  • A műhely szelleme bizalomra és kölcsönös felelősségre épül;
  • A műhelyben a meggyőzés eszköze a beláttató értelem;
  • A műhelyben a feladat ürügy, a tudás eszköz csupán;
  • A műhelyben nincs „munkafegyelem”, de munka van és fegyelem;
  • A műhelyben nincs „korkülönbség”, csak kor és különbség;
  • A műhely a munka, a játék, az alkotás és hangulatteremtés ünnepi helye.

Díjai, elismerései szerkesztés

Fontosabb művei szerkesztés

  • 1956–1957. Komlói, zirci, farkaslyuki földszintes bányászlakóházak
  • 1961–1962. Zalaegerszegi Közgazdasági Technikum bővítése
  • 1962. Nagylengyeli Olajos Irodaház
  • 1963–1964. Gyermekintézmények, rendezési tervek
  • 1963–1964. Veszprémi 16 tantermes gimnázium és 8 tantermes általános iskola
  • 1964–1976. Miskolctapolcai Juno szálló[5]
  • 1964-1976. Miskolci művésztelep, kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskola, mályi Borkombinát, Miskolc déli városrésze, összekötő városrészének beépítési terve, BVM miskolci gyára, bodrogkeresztúri rekonstrukció
  • 1978–1980. Nyugati pályaudvar és környékének rendezési terve
  • 1991–1992. Budapest, II. Kerületi Önkormányzat székházbővítési terve
  • 1996–1997. Aquincumi katonai amfiteátrum terve
  • 2000. Aquincumi amfiteátrum megújítási terve
  • 2001. Zsámbéki premontrei romtemplom megújítási terve

Publikációi szerkesztés

  • 1951–56. A vidéki sajátházépítés vizsgálata (Kiss Ferenccel)
  • Gépgyárak tervezése ipari építészeti kézikönyv
  • Plesz Antal; Kijárat, Budapest, 2004 (Vallomások... architectura sorozat)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ http://www.mma.hu/nehai-tagok#Plesz Antal
  2. ↑ Elhunyt Plesz Antal
  3. ↑ Elhunyt Plesz Antal
  4. ↑ Plesz Antal: Vallomások. (Kijárat Kiadó 2004)
  5. ↑ Juno Hotel: körbejártuk, bemennénk. Boon.hu, 2009. szeptember 2.. [2009. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 5.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Plesz_Antal&oldid=26589896”