Pleternički Mihaljevci
Pleternički Mihaljevci (1900-ig Mihaljevci, majd 1991-ig Mihaljevci Pleternički) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
| Pleternički Mihaljevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 19′ 01″, k. h. 17° 52′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 01″, k. h. 17° 52′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Pozsegától légvonalban 15, közúton 21 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északkeletre, a Dilj-hegység északi völgyében, a Pozsegáról Diakóvárra menő főúttól északra fekszik.
Története szerkesztés
A település a középkorban is létezhetett, de a korabeli nevekkel nem lehet egyértelműen azonosítani. 1412-ben egy királyi ember nevében is fordul elő egy „Myhalouch” nevű falu, míg 1435-ben Velike várának tartozékai között sorolnak fel egy ugyanilyen nevű nevű falut.[2] Az 1545-ös török defter említi először Mihaljevce néven. [3]
1698-ban „Mihalyevczi” néven 10 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. A 18. század-ban 14-18 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Mihalievczi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mihalyevczi” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mihalyevczi” néven összesen 22 házzal, 206 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A 19. században Morvaországból cseh nyelvű lakosság telepedett ide.
A településnek 1857-ben 149, 1910-ben 179 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a horvát, 7%-a cseh, 4%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 15 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 149 | 119 | 111 | 136 | 143 | 179 | 182 | 184 | 170 | 173 | 156 | 87 | 62 | 31 | 26 | 15 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 425. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 27. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
