Pográny (szlovákul Pohranice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Pográny (Pohranice)
Pográny templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rang község
Első írásos említés 1075 (Pagran)
Polgármester Presinszky Laura[1]
Irányítószám 951 02
Körzethívószám 037
Forgalmi rendszám NR
Népesség
Teljes népesség1071 fő (2017. dec. 31.)[2] +/-
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság189 m
Terület12,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pográny (Szlovákia)
Pográny
Pográny
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 53″, k. h. 18° 11′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 53″, k. h. 18° 11′ 02″
Pográny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pográny témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

A zoboralji település Nyitrától 6 km-re, keletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területén már az újkőkorszaki megtelepedés nyomait is megtalálták. A régészek a vonaldíszes kerámia kultúrája népének települését, valamint kora és késő bronzkori településnyomokat tártak fel.

A települést, templomát és szőlőit 1075-ben „Pagran” alakban említik először.[3] 1209-ben predium Pagran formában írja össze III. Ince pápa a garamszentbenedeki apátság birtokai között.[4] 1218-ban „Pagran”, 1479-ben „Kyspogran”, illetve „Nagpogran” néven szerepel az írott forrásokban. Neve a szláv pohranice (= váralja) helynévből ered.[forrás?] Más értelmezés szerint a határnál vagy máglyánál (pri hranici) értelmű elnevezés.[5] A garamszentbenedeki bencés apátság birtoka volt, majd 1113-ban már a zoborhegyi apátság tulajdona. 1218-tól részben az esztergomi érsekségé volt. 1272-ben birtokfelosztás történt a településen.[6] 1339-ben kispogrányi Sánta Petheu végrendelkezett birtokairól.[7] 1378-ban a nyitrai püspök és a garamszentbenedeki apátság pereskedik érte.[8]

A 14. századra két településre, Kis- és Nagypogrányra oszlott.

1533-ban birtokosai az esztergomi érsek, a nyitrai püspök és káptalan, a garamszentbenedeki apátság, a Forgách család és több más nemesi család voltak. 1569-ben 9 jobbágytelke adózott összesen 18 dénárt Karácsony ünnepnapján.[9] 1570-ben a nyitrai püspökség és az esztergomi érsekség pereskedett a nyitrai káptalan pogrányi földjein és pincéjében történt hatalmaskodás miatt.[10] Az esztergomi érsekség birtokán 1597-ben végeztek kárfelmérést.[11] 1576-ban és 1644. március 23-án környékével együtt felégette a török.[12] Több helybeli lakost a törökök elhurcoltak, ezért a pogrányiakat a mai napig „janyicsároknak” hívják. 1715-ben szőlőskerttel és 27 háztartással rendelkezett. 1787-ben 120 házában 920 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak. 1871-ben a községben téglagyár és négy malom működött. Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították. 1900-ban a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület népkönyvtárat adományozott a községnek.[13]

Legrégebbi ismert pecsétjén minden bizonnyal Szent Adalbertet ábrázolták. Az irat, melyen a lenyomat szerepel 1616-ból való.[14]

Vályi András szerint: „POGRÁNY. Pogranicze. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához egy mérttföldnyire; határja termő, réttyei jók, szőlőhegye termékeny, gyümöltsös kertyeikből pénzt kereshetnek, piatzozása, malma Nyitrán, fája nints elég, második osztálybéli.[15]

Fényes Elek szerint: „Pográny, magyar falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához észak-keletre 10 1/4 mérföldnyire: 786 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Van szép erdeje; szőlőhegye; jó rétjei, vizimalma. F. u. a primás, az esztergomi és nyitrai káptalanok.[16]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Pográny, a Nyitra és a Zsitva közti hegyek közt fekvő magyar község, 939 r. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma a legrégiebbek közé tartozik és a hagyomány szerint Geyza király idejéből 1075-ből való. A plebánián érdekes régi okleveleket és értékes templomi edényeket őriznek. A községben kitünő mészkőbánya van és kén- és vastartalmu forrás, mely télen soha be nem fagy. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. E község már a honfoglalás korában fennállott. 1075-ben a garam-szent-benedeki konvent birtoka volt.[17]

Trianonig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1954-ben kritikával illették a falu szervezeteit.[18]

NépességeSzerkesztés

1880-ban 833 lakosából 686 magyar, 95 szlovák, 26 német anyanyelvű és 26 csecsemő; ebből 809 római katolikus, 21 zsidó és 3 evangélikus vallású volt.

1890-ben 939 lakosából 834 magyar és 97 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 917 lakosából 847 magyar és 68 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1179-en lakták, ebből 1005 magyar és 118 szlovák anyanyelvű.

1921-ben 1143 lakosából 960 magyar és 147 csehszlovák.

1930-ban 1101 lakosából 35 magyar és 1103 csehszlovák volt.[forrás?]

1970-ben 1218 lakosából 891 magyar és 310 szlovák volt.

1980-ban 1693 lakosából 1067 magyar és 621 szlovák volt.

1991-ben 1130 lakosából 767 magyar és 355 szlovák.

2001-ben 1065 lakosából 632 magyar és 428 szlovák volt.

2011-ben 1074 lakosából 561 szlovák és 504 magyar.

2021-ben 1112 lakosából 409 (+40) magyar, 659 (+25) szlovák, 1 (+3) ruszin, 7 (+1) egyéb és 36 ismeretlen nemzetiségű volt.[19]

NevezetességeiSzerkesztés

NéprajzaSzerkesztés

A falu viszonyainak leírásával már korán Drnovszky Ferenc plébános foglalkozott (1837). Népviseletét valószínűleg Vidéky Károly örökítette meg.

Itt gyűjtötte Vikár Béla 1902-ben a Magos a rutafa kezdetű magyar népdal első változatát. Ernyey József 1911-ben itt is fényképfelvételeket készített a falu életéről, amelyek a Néprajzi Múzeum gyűjteményében találhatóak.

Nevezetes személyekSzerkesztés

  • Pogrányi Benedek (Beňadik Pohranický) török kori vitéz, a mai Szlovákia területén kiadott első röplapújság (Zwo wahrahaffte neue Zeitungge, 1593) írója
  • Palkovics János (Ján Palkovič) pogrányi pap, a Pográny történetéről írt kézirat szerzője (Notitia Historica Pográny Possessionis, 1824)
  • Drnovszky Ferenc (František Drnovský) pogrányi pap, a faluról elsőként megjelent honismereti leírás szerzője (Pográny és vidéke Nyitra vármegyében, in: Regélő 1837)
  • Pogrányi József (Jozef Pohranický) köztisztviselő, publicista, író, a komáromi Jókai Egyesület elnöke
  • Ľubomír Smrčok (született Mészáros László, 1919. április 13., Pográny), színész, rendező, író és publicista. 1925–1929 között a pogrányi népiskolát látogatta, később azonban Nyitrára költözött. Szlovák vándorszínházakban lépett fel, majd színházi rendezőként tevékenykedett Nyitrán és Pozsonyban. A főiskolán és az állami konzervatóriumban is adott elő. 1961-1970 között a Film a divadlo főszerkesztője. Több könyv szerzője vagy szerkesztője. 1970. augusztus 1-jén hunyt el Pozsonyban.
  • Egeri pusztán született 1791-ben Jánoky Károly római katolikus plébános.
  • Egeri pusztán született 1877-ben Jánoky-Madocsányi Gyula Nyitra vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.
  • Itt tanított Hevessy Sári tanítónő, költő, pedagógiai szakíró, főiskolai oktató.
  • Itt tanított Dunajszky Géza tanár, karnagy, közíró.
  • Itt szolgált Drnovszky Ferenc katolikus pap.
  • Itt szolgált Karsay Imre plébános.

IskolaSzerkesztés

  • Magyar tannyelvű általános iskolájának a 2005/2006-os tanévben 70 tanulója volt.

TestvértelepülésSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A nemzeti összetartozás háza
  2. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  3. Richard Marsina 1971: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I, 55 No. 58+/25
  4. DLDF 56; Wenzel Gusztáv 1873: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus XI. Pest, 103; Marsina 1971: CDSI I. Bratislavae, 118 No. 150.
  5. Krajčovič, R. 1994: Význam mapovania historickej toponymie. In: Studia Academica Slovaca 23, 121; Juraj Hladký 2004: Hydronymia povodia Nitry. Trnava, 102.
  6. DLDF 50570 A nyitrai káptalan bizonyítja, hogy László alországbiró parancsára Mihály fia András és társai, valamint Debes fia János ispán között megosztotta Berencs, Pográny és Hemelyen birtokokat, és megvonta a határt.
  7. DLDF 273486; Piti Ferenc 1999: Anjou–kori Oklevéltár XXIII. 1339. Budapest–Szeged, 84-85 No. 154.
  8. Ortvay, T. 1891: Magyarország egyházi földleirása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Budapest, 791.; Fejér: Codex Dipl. IX. V, 286, 288.
  9. HU MNL OL E (UC) 156b, fasc. 7, No. 6, p. 4.
  10. Nemes Gábor 2011 (szerk.): A győri káptalani magánlevéltár törzsanyagának regesztái (1527-1600). Győr, 81 No. 288 Tanúvallatással.
  11. UC 45:28, pag. 18b
  12. Némethy: Emléklapok Esztergom múltjából. 306—307; Haiczl Kálmán 1913: A Garamszentbenedeki apátság története. Budapest, 64.
  13. Pápai Lapok 27/1900. november 25., 5.
  14. Novák, J. 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku II. N-Z; Fehér, S. 1995: Pográny – Pohranice 1075-1995, 14-16; MOL Kamarai Levéltár, Városi és községi pecséttel ellátott iratok (E 213), Nyitra megye – Pográny (8. doboz)
  15. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  16. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  17. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  18. B.I. 1954: Fogjunk össze. Új Ifjúság 3/7, 2 (1954. január 27.)
  19. ma7.sk

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés