Főmenü megnyitása

Pokol Béla

magyar jogász, alkotmánybíró

Pokol Béla (Záhony, 1950. május 7. –) magyar jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora. 1998 és 2002 között a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselője volt. 2011. szeptember 1-je óta az Alkotmánybíróság tagja .[1]

Pokol Béla
Született 1950. május 7. (69 éves)
Záhony
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogtudós, politológus, egyetemi tanár, szociológus, politikus
Tisztség
  • magyar országgyűlési képviselő
  • Magyarország Alkotmánybíróságának bírája
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselője (1998. június 22. – 2002. június 24.)

ÉletpályájaSzerkesztés

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1977-ben szerzett diplomát. Ezt követően az Államigazgatási Főiskola tanársegéde lett, majd 1980-ban visszatért az ELTE Jogtudományi Karára, ahol az államjogi tanszék tudományos munkatársaként dolgozott. 1984-ben a politológiai csoport, majd 1989-től tanszék adjunktusa, később egyetemi docense lett. 1991-től egyetemi tanár. 1993-ban a budapesti munkája mellett a Szegedi Tudományegyetem jogbölcseleti tanszékének vezetőjévé nevezték ki. Ezenkívül a Miskolci Egyetemen oktatott több évig szociológiát, illetve 2002-ben a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára is lett.

Egyetemi állása mellett 1980 és 1985 között az MSZMP Társadalomtudományi Intézetében (ma: MTA Politikai Tudományok Intézete), valamint 1989 és 1990 között a Bielefeldi Egyetemen ösztöndíjas volt. 1985-ben Erdei ferenc-díjat kapott a Magyar Szociológiai Társaságtól.[2]

1986-ban védte meg a politikatudományok kandidátusi, 1989-ben pedig a szociológiai tudomány akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Bizottságának, a Doktori Tanács szociológiai és demográfiai szakbizottságának tagja volt. Kutatási területe a jog, a politika és tudományos társadalom alrendszerei.

Közéleti pályafutásaSzerkesztés

1976-ban lépett be az MSZMP-be, ahonnan 1988-ban lépett ki. 1989 és 1990 között a Minisztertanács Tanácsadó Testületének tagja volt. 1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaság, majd a Magyar Nemzeti Demokraták Társaságának alapító tagja volt. Később Torgyán József FKGP-elnök személyes tanácsadója lett. Az 1998-as országgyűlési választáson a Független Kisgazdapárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listájáról szerzett mandátumot, az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnökévé választották. Emellett 2001-ig a kisgazda-frakció helyettes vezetője volt. A pártonkívüli Pokol az FKGP-n belüli belső harcok kirobbanásakor mondott le a frakcióban betöltött tisztségéről.

Országosan ismertté egy törvénytervezete tette, melyben jogot és lehetőséget adott volna egy újságban megtámadott személynek arra, hogy ugyanakkora terjedelemben kifejtse saját álláspontját az adott sajtótermékben. A törvénytervezetet a sajtóban nagy tiltakozással fogadták, a köztudatba lex Pokol néven került be. Miután a Fidesz sem támogatta a törvényjavaslatot, Pokol azt visszavonta.[3]

Neve többször felmerült lehetséges alkotmánybíróként, de konszenzus sosem született személyéről.[4] Végül 2011-ben, a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz és KDNP négy másik jogásszal alkotmánybíróvá választották.

ÍrásaiSzerkesztés

  • Takács Imre–Pokol Béla: Összehasonlító alkotmányjog 1.; Tankönyvkiadó, Bp., 1984
  • Csepeli György–Papp Zsolt–Pokol Béla: Modern polgári társadalomelméletek. Alfred Schütz, Jürgen Habermas, Talcott Parsons és Niklas Luhmann rendszere; Gondolat, Bp., 1987
  • Pokol Béla–Sári János: A parlamenti struktúra. De lege ferenda; MTA, Bp., 1988 (Az alkotmány továbbfejlesztésének tudományos megalapozása)
  • A szociológiaelmélet új útjai; Akadémiai, Bp., 1988 (Kérdőjel)
  • Az egyetemi-tudományos szféra; OI, Bp., 1988
  • Az állam varázstalanítása. Válogatás a mai nyugatnémet politológiából; vál., bev. Pokol Béla, előszó Laczkó Sándor, szerk. Löffler Tibor; JATE, Szeged, 1989
  • Politikai reform és modernizáció; Magvető, Bp., 1989 (Gyorsuló idő)
  • Komplexe Gesellschaft. Eine der möglichen Luhmannschen Soziologien; Brockmeyer, Bochum, 1990 (Mobilität und Normenwandel)
  • Complex society. One of the possible Luhmannite theories of sociology; Co-ordination Office for Higher Education, Bp., 1991
  • A jog szerkezete; Gondolat–Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Bp., 1991 (A felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások)
  • A professzionális intézményrendszerek elmélete; Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Bp., 1991 (A felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások)
  • A professzionális intézményrendszerek elmélete; 2. bőv. kiad.; Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Bp., 1992 (A felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások)
  • Bihari Mihály–Pokol Béla: Politológia; Tankönyvkiadó–ELTE, Bp., 1992
  • Pénz és politika; Aula, Bp., 1993
  • Jogbölcseleti vizsgálódások. Egyetemi tankönyv; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1994
  • A magyar parlamentarizmus; Cserépfalvi, Bp., 1994
  • Médiahatalom. Válogatott írások; Windsor, Bp., 1995
  • Szociológiaelmélet; Felsőoktatási Koordinációs Iroda; bőv., átdolg. kiad.; Felsőoktatási Koordinációs Iroda, Bp., 1997
  • Bihari Mihály–Pokol Béla: Politológia; 5. jav., bőv. kiad.; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997
  • Jogbölcseleti vizsgálódások. Egyetemi tankönyv; 2. bőv. kiad.; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998
  • A jog szerkezete; Rejtjel, Bp., 1998
  • Szociológiaelmélet; Rejtjel, Bp., 1999
  • Jogelmélet és joggyakorlat; Rejtjel, Bp., 2000
  • Jogi alaptan; Rejtjel, Bp., 2000
  • A jog elmélete; Rejtjel, Bp., 2001
  • The concept of law. The multi-layered legal system; Rejtjel, Bp., 2001
  • A bírói hatalom; Századvég, Bp., 2003
  • Jogszociológiai vizsgálódások; Rejtjel, Bp., 2003
  • Társadalomtudományi trilógia, 1-3.; Századvég, Bp., 2004-2006
  • Globális uralmi rend; Kairosz, Bp., 2005-.
  • Bevezetés a szociológiaelméletbe; Rejtjel, Bp., 2006
  • Jogelmélet politológusoknak; Rejtjel, Bp., 2007
  • Társadalomtudományi trilógia. Szociológiaelmélet, jogelmélet, politikaelmélet. Internetes előadások; Telemedia Network, Bp., 2008
  • Középkori és újkori jogtudomány. Az európai jogi gondolkodás fejlődése; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2008 (Institutiones juris)
  • Bihari Mihály–Pokol Béla: Politológia; bőv., átdolg. kiad.; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2009
  • Morálelméleti vizsgálódások. A közmorál elméleti eltüntetésének kritikája; Kairosz, Bp., 2010
  • Autentikus jogelmélet; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2010 (Institutiones juris)
  • Karácsony András–Pokol Béla: Paradigmák erőterében. Rögzítettség, szellemítettség. Adalékok a társadalom értelemteli felépítettségéhez; Attraktor, Máriabesnyő, 2011
  • Und was ist mit Osteuropa, Herr Sarrazin? Roma-Fragen im Osten, Islamisierung im Westen; németre ford. P. Dietlinde Draskóczy; Schenk, Passau, 2011
  • Európa végnapjai. A demográfiai összeroppanás következményei; Kairosz, Bp., 2011
  • Rudolf von Jhering és jogelméletének hatása; szerk. Frivaldszky János, Pokol Béla; PPKE JÁK, Bp., 2011 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Tanulmányok)
  • Autentikus jogelmélet; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2012 (Institutiones juris)
  • Alkotmánybíráskodás. Szociológiai, politológiai és jogelméleti megközelítésekben; Kairosz, Bp., 2014

JegyzetekSzerkesztés

  1. 43/2011. (VI. 29.) OGY határozat az Alkotmánybíróság öt tagjának megválasztásáról
  2. Erdei-díj. A Magyar Szociológiai Társaság honlapja (2016) (Hozzáférés: 2018. feb. 17.)
  3. Pokol Béla visszavonta törvényjavaslatát – Origo.hu
  4. Két alkotmánybíró már biztos – Origo.hu

ForrásokSzerkesztés

  • Pokol Béla. In MTI Ki kicsoda 2009. Főszerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda Zrt. 2008. 883. o.  
  • Cikk az Origo archívumában (2002.)