Főmenü megnyitása
Pokolsár Gyógyfürdő 1902-ben
Pokolsár

Pokolsár egy iszapos, kénes-széndioxidos gázkitörés Kovászna belvárosában, a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak.

TörténeteSzerkesztés

A Pokolsár első leírása 1818-ból való.

A Pokolsár fürdőt 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, a későbbi fürdőtelep pedig a vajnafalvi (Kovásznával összenőtt falu) Mikes-telken alakult ki, Mikesfürdő néven.

A Pokolsár vasas, káliumos és lítiumos vizét a forrásból állandóan feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét.

1896-ban Székelyföld című könyvében dr. Hankó Vilmos így írt Kovászna piacának csodaszámba menő természeti különlegességéről a Pokolsárról, annak az 1800-as évek végi állapotáról:

A piaczon díszes, tornyos és facifrázatokkal ékesített épület vonja magára figyelmünket...Pokolsár előtt állunk. Az épület belsejében különös moraj hallatszik, hasonló ahhoz, melyet a legerősebb forrásban levő víz áraszt. Belépve sajátságos szúrós, de nem kellemetlen szag üti meg orrunkat. Hatalmas deszkafallal két részre osztott vízmedence van előttünk: a Pokolsár ez, tombolva felfakadó, kavargó, örvénylő, zúgó, forrásban levő vizével. A medencze falából óriási erővel, nagy tömegben kiáramló széndioxidgáz dolgozik itten; ez a vizet nemcsak állandó hullámzásban tartja, hanem a medencze falát alkotó agyagpalát megpuhítva, összezúzva, felkavarva, hamuszürkévé teszi. A széndioxid a körlégnél nehezebb lévén, állandó gázréteg borítja a víz felszínét...A Pokolsár vize, mint valami háborgó vulkán, néha kicsap medencéjéből, s elöntéssel fenyegeti a vidéket

Ilyen kitöréseket többször is feljegyeztek, így például 1837-ben, 1856-ban és 1885-ben.

A Pokolsár kitöréseiSzerkesztés

A kitörések általában téli időszakokban vannak. Ilyenkor a csapadékvíz, hólé beszivárog a talajba, ott megfagy, ezáltal betömi a föld mélyében képződő széndioxid nyílásait. A kiömlés vonala alatt összegyűlemlő széndioxid gáz a soha be nem fagyó Pokolsár vizén keresztül jut a legkisebb akadállyal a szabadba. Amikor a gázok feszítő ereje megnövekedik, a Pokolsár medencéjének falán az idevezető nyílásokon át a víztömegen keresztül utat törhet a széndioxid, nagy erővel, zajjal, robajjal rohanva, magával ragadva az útjába álló köveket, iszapot, vizet.

A gyógyvíz összetételeSzerkesztés

A Pokolsár vizének első vegyelemzését 1890-ben végezték el, ami szerint kitűnő alkáli-sós savanyú víz. A víz hőmérséklete 15,5 Celsius-fok volt.

Iszapja megszárítva hamvasszürke színű.

GyógyhatásaSzerkesztés

Vizét és iszapját csúzos, köszvényes és idegbántalmakra egyaránt sikerrel használják.

HivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés