Politejsav

hőre lágyuló műanyag
Politejsav
The skeletal formula of PLA
Kémiai azonosítók
CAS-szám 26100-51-6
ChemSpider NA
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet (C3H4O2)n
Sűrűség 1,210–1,430 g·cm−3[1]
1,210–1,430 kg·m−3
Olvadáspont 150–160 °C
Oldhatóság (vízben) nem oldódik
Veszélyek
NFPA 704
NFPA 704.svg
1
0
0
 
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A politejsav (Polylactic acid, PLA) biológiai úton lebomló, hőre lágyuló műanyag, melyet növényekből állítanak elő. Elsősorban magas keményítőtartalmú gabonafélékből (kukorica, rizs, búza) lehet előállítani, tejsavas erjesztéssel és polikondenzációval, vagy pedig a dilaktid polimerizációjával (gyűrűfelnyitás).[2]

TulajdonságaiSzerkesztés

A PLA kristályos szerkezetű, rideg polimer, ami miatt gyakran lágyítószert adagolnak hozzá. Mechanikai tulajdonságai: 60-65 MPa húzószilárdság, szakadási nyúlás 3-5%.[2]

OldószereiSzerkesztés

A PLA számos szerves oldószerben oldódik.[3] Az etil-acetátot széles körben használják könnyű hozzáférhetősége és alacsony kockázata miatt. Hasznos a 3D nyomtatókban az extruderfejek tisztítására. További biztonságos oldószerek közé tartozik a propilén-karbonát, amely biztonságosabb, mint az etil-acetát, de nehéz kereskedelmi forgalomban beszerezni. A PLA forró benzolban, tetrahidrofuránban és dioxánban is oldódik.[4]

FelhasználásaSzerkesztés

Leggyakrabban eldobható, egyszer használatos tárgyakat készítenek belőle (evőeszköz, pohár), vagy egyéb hétköznapi használati tárgyakat (tálca, tál, virágcserép), de alkalmas például implantátumok készítéséhez is, valamint kompozit alapanyagként is szolgálhat. Alkalmas lehet a hagyományos kőolaj alapú (például polisztirol) habok kiváltására.[2] Jelentős fejlesztések folynak a politejsavból készült szálasanyagok gyártására és felhasználására a textiliparban, ruházati, egészségügyi, lakástextil-anyagok és műszaki textíliák gyártására, mert ezek hulladéka biológiailag lebomlik.[5]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Matbase. [2012. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 6.)
  2. a b c (2015. szeptember) „Politejsav alapú habok szuperkritikus széndioxiddal segített extruziós előállítása és vizsgálata”. Polimerek (3), 80-81. o, Kiadó: Magyar Műanyagipari Szövetség. ISSN 2415-9492.  
  3. (2013) „Effects of Various Liquid Organic Solvents on Solvent-Induced Crystallization of AMorphous Poly(lactic acid) Film”. Journal of Applied Polymer Science 129 (3), 1607–1617. o. DOI:10.1002/app.38833.  
  4. Garlotta, Donald (2001). „A Literature Review of Poly(Lactic Acid)”. Journal of Polymers and the Environment 9 (2), 63–84. o. DOI:10.1023/A:1020200822435. (Hozzáférés ideje: 2022. január 31.)  
  5. Poly(lactic acid) fiber: An overview. (Hozzáférés: 2022. június 20.)

További információkSzerkesztés