Főmenü megnyitása

Politikatörténeti Intézet

magyar kutatóintézet

A Politikatörténeti Intézet (PTI) az állami intézményrendszeren kívül működő, kiemelten közhasznú kutatóhely. Elsődlegesen új- és jelenkori történeti és társadalomelméleti kutatásokkal foglalkozik, valamint nyilvános levéltárat és könyvtárat működtet. Ezek mellett tudományos és kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak, előadásoknak, filmklubnak, kiállításoknak is otthont ad. Olyan baloldali szellemi műhely, amely elsősorban a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás megújítására, népszerűsítésére összpontosít.

Politikatörténeti Intézet
Székhely 1054, Alkotmány u. 2.
Főigazgató Egry Gábor
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 54″
A Politikatörténeti Intézet weboldala


Történeti kutatásokSzerkesztés

A Politikatörténeti Intézet elsősorban Magyarország 19–20. századi történetével és a baloldali mozgalmak történetével foglalkozik. A kutatások részben az intézet tudományos projektjeinek keretében folynak, külső kutatók és fiatal ösztöndíjasok bevonásával, részben a munkatársak egyéni munkáiból állnak. Az intézet – és annak Tudományos Osztálya – mind a kutatások, mind a rendezvények szervezésében együttműködik más tudományos intézményekkel, illetve azok kutatóival.

Az intézet fő aktuális projektjei:

1. NEPOSTRANS – Negotiating post-imperial transitions: from remobilization to nation-state consolidation. A comparative study of local and regional transitions in post-Habsburg East and Central Europe (Posztimperiális átmenetek tárgyalása: a remobilizációtól a nemzetállami konszolidációig. Helyi és regionális átmenetek összehasonlító elemzése a Habsburg Birodalom utáni Kelet- és Közép-Európában)

European Research Council (ERC) Consolidator Grant kutatói pályázat, 2018–2022

Kutatásvezető: Egry Gábor


2. Nyugati hatások és transzferek a magyar kultúrában és társadalomtudományokban az 1970-es és 1980-as években

OTKA FK (fiatal kutatói) pályázat, 2017–2021

Kutatásvezető: Takács Róbert


Az intézet kutatási témái között szerepel(t) többek között: baloldali mozgalmak története; munkástörténet; Kádár-korszak bel- és külpolitikája; kisebbségtörténet; Tanácsköztársaság; sajtó- és médiatörténet; kulturális transzferek története; hadifoglyok és emigránsok; választástörténet; nyitott/zárt Magyarország; nőtörténet; értelmiségtörténet; 1945 a magyar és a nemzetközi történelemben; desztalinizáció; 1956; 1968; rendszerváltás története. 2000-től az intézetben Budapest-történeti Műhely is működött, amely számos főváros történetével foglalkozó könyvet adott ki a Napvilág Kiadóval együttműködésben.

A Múltunk folyóiratSzerkesztés

A Politikatörténeti Intézet tudományos folyóirata a Múltunk. A negyedévente megjelenő lap fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. Rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.

A Múltunk jelenlegi felelős szerkesztője Takács Róbert.




Társadalomelméleti MűhelySzerkesztés

Az intézetben a társadalomelméleti kutatások szervezett formában 2002 őszén indultak meg, a Társadalomelméleti Kutatócsoport felállításával, amelynek vezetője Andor László volt. A PTI Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre ösztöndíjas kutatókkal. A Műhely célja a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz való hozzájárulás. A kutatói foglalkoznak többek között ideológiákkal, poszt-marxizmussal, politikai gazdaságtannal, demokráciaelmélettel, populizmussal, ökopolitikával, a művészet és az emancipáció kapcsolatával, társadalmi igazságossággal és szolidaritással, nacionalizmussal. A Műhely rendszeresen szervez beszélgetéseket és közéleti vitákat, együttműködve más társadalomkritikai műhelyekkel, valamint könyvsorozatot ad ki a Napvilág Kiadóval együttműködésben.

A TEM koordinátora Antal Attila, kutatóként dolgozik Kiss Viktor. Az elmúlt években 17 ösztöndíjas végzett kutatómunkát a műhelyben.


A könyvtár és levéltárSzerkesztés

A Politikatörténeti Intézet nyilvános tudományos szakkönyvtárt működtet, amely gyűjti, rendezi, nyilvántartja, tárolja és a kutatók rendelkezésére bocsátja a politikatörténet, politikatudomány elméleti szakirodalmát, szakfolyóiratait, Magyarország új- és legújabb kori történetének teljes szakirodalmát, az új- és legújabb kori egyetemes történet minden magyar nyelvű önálló kiadványát, a Magyarországon működő pártok és politikai szervezetek kiadványait.

A 2008-ban megújult könyvtár állománya 125 000 kötet. Idegen nyelvű könyveinek száma meghaladja a 25 000 darabot, míg a folyóirat-állomány kb. 6000 címet foglal magában. A könyvtár 2008-ban felújított olvasótermeiben fogadja helyben olvasásra a kutatókat, érdeklődőket.

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PIL) 1989 előtt elsősorban a magyar munkásmozgalom 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháborút követő „népi demokratikus korszak” pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek az iratait gyűjtötte. 1992-ig őrizte a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratait is. 1998 óta letétként kezeli a magyarországi szakszervezeti mozgalom 1945-1989 között keletkezett, korábban a Szakszervezetek Központi Levéltárában őrzött dokumentumait. Gyűjtőköre ma már nemcsak a magyar politikai baloldal, hanem a legújabb kori magyar történelem egészére is kiterjed.

Nyilvános magánlevéltárként, anyagait a közlevéltárak számára előírt szabályok szerint kezeli. Saját szabályzata alapján teszi lehetővé a kutatást, igény szerint tájékoztatást nyújt, és adatokat szolgáltat.

Őrizetében 3745 folyóméternyi irat, 1215 magnókazetta és szalag, 30 lemez, és 284 tekercs kutatófilm van. A fondok túlnyomó része rendezett, leltározott.


Az intézet történeteSzerkesztés

A Politikatörténeti Intézet 1990 nyarán jött létre a Párttörténeti Intézet átalakulásával. Első igazgatója Balogh Sándor volt, majd 1991-től 2016-ig Földes György vezette az intézetet. A jelenlegi főigazgatója Egry Gábor (2017–).

Az intézetet a rendszerváltáskor létrehozott Politikatörténeti Alapítvány (PTA) működteti. Az alapítványt 1990 őszén hozta létre a Magyar Szocialista Párt, és a Fővárosi Bíróság november 11-én vette nyilvántartásba. Kuratóriumának elnöke Balogh Sándor, tagjai Berend T. Iván, Orosz István, Pozsgay Imre, Schlett István, titkára Földes György volt. A PTA 1991 elején kapta meg az intézet feletti jogosítványokat. Az alapítvány 1995-ben önálló könyvkiadót is létrehozott Napvilág Kiadó néven. A PTA kuratóriumának elnöke Balogh Sándor után Orosz István (2004–2015), majd Bayer József (2015–) lett. Az alapítvány és intézet történetének kronológiáját részletesen lásd itt.


A rendszerváltás idején a Párttörténeti Intézet folyóirata, a Párttörténeti Közlemények is átalakult, és 1989-től Múltunk néven jelent meg. A Múltunk alapító felelős szerkesztője Sipos Levente volt, őt Sipos Balázs (2005–2007), Egry Gábor (2008–2015), majd Takács Róbert (2016–) követte.

2010 óta a magyar kormány igyekszik ellehetetleníteni a Politikatörténeti Intézet működését. A kutatóhely nem kap állami támogatást, a levéltárában őrzött anyagok jelentős részét kártalanítás nélkül államosították, majd az intézetet jogtalan használattal vádolva ki akarták rakni az általa használt épületből.


SzékházaSzerkesztés

A Politikatörténeti Intézet jelenleg még a Kossuth téren, az Alkotmány u. 2. szám alatt működik. Az épület eredetileg az Igazságügyi palota volt, amelyet Hauszmann Alajos tervei alapján építettek 1891–1893 között neoklasszicista stílusban. 1945-ig itt működött a Budapesti Királyi Ítélőtábla, a Királyi Főügyészség, a Koronaügyész Hivatala és a Magyar Királyi Kúria – utóbbi két intézmény helyezkedett el az épület Alkotmány utcai szárnyában. A főváros II. világháború végi ostroma alatt az épület súlyos sérüléseket szenvedett, több évig tartott az újjáépítése. 1952-től itt működött a Magyar Munkásmozgalmi Intézet (lásd: Szabad Nép, 1952. március 11.) majd 1957-ben az épület kétharmad részét (a központi nagycsarnokkal együtt) a Magyar Nemzeti Galéria kapta használatba, míg az Alkotmány utcai szárnyat az MSZMP Párttörténeti Intézete kapta. 1973-ban az addig a Nemzeti Galéria által használt épületrészbe a Néprajzi Múzeum költözött.

A Politikatörténeti Intézet megalakulásától fogva használja az épület Alkotmány utcai szárnyát. 2012 óta nyilvános az a kormányzati terv, hogy az újjászervezett Kúriát költöztetik vissza az épületbe, a Néprajzi Múzeum és PTI kiköltöztetésével. Az állam pert indított a PTI ellen, elvitatva az épülethasználati jogát, de azt első- és másodfokon is elvesztette. Végül felülvizsgálati kérelem után, 2018. november 26-án a Kúria felülbírálta a korábbi ítéleteket, és kimondta, hogy törölni kell a PTI javára két évtizeddel korábban a földhivatalnál bejegyzett használati jogot. Ugyanakkor alaptalannak találta és elutasította az állam kiürítésre irányuló keresetét, ezzel megerősítve azt, hogy az intézet jogszerűen, érvényben lévő szerződés alapján használja az épületrészét. Jelenleg az állam és az intézet között több per van folyamatban a kiürítés, illetve vagyoni ellentételezés ügyében.



A PTI és a PTA műhelyében született tudományos kiadványokSzerkesztés

TÖRTÉNETTUDOMÁNY

BALÁZS ESZTER-FÖLDES GYÖRGY-Konok Péter (szerk.) A moderntől a posztmodernig: 1968. Tanulmányok. 2009, A/5, 264 p.

EGRY GÁBOR Az erdélyiség „színeváltozása”. Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére 1940–1944. 2008, A/5, 188 p.

EGRY GÁBOR–FEITL ISTVÁN (szerk.) A Kárpát-medence népeinek együttélése a 19. és 20. században. 2005, A/5 , 496 p.

FEITL ISTVÁN (szerk.) Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944–1945. 1995, A/5, 300+12 p.

FEITL ISTVÁN (szerk.) Köztársaság a modern kori történelem fényében. Tanulmányok. 2007, B/5, 412 p.

FEITL ISTVÁN–FÖLDES GYÖRGY (szerk.) 1945 a világtörténelemben. Milyen jövőt képzelt magának a világ? Tanulmánygyűjtemény. 2005, B/5, 344 p.

FEITL ISTVÁN, GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA, KENDE JÁNOS (szerk.) Demokratikus köztársaságok Magyarországon, 1918, 1946, 1989. Történeti album. 2007, A/4, 220 p.+420 színes kép.

FEITL, ISTVÁN–SIPOS, BALÁZS (eds) Regimes and Transformations. Hungary in the twentieth century (Rendszerek és rendszerváltások. Magyarország a 20. században) (angol nyelven). 2005, 135 x 215 mm, 464 p.

FEITL ISTVÁN–IZSÁK LAJOS–SZÉKELY GÁBOR (szerk.) Fordulat a világban és Magyarországon, 1947–1949. 2000, B/5, 392 p.

FÖGLEIN GIZELLA Etnikum és educatio. A magyarországi nemzetiségek és alsó fokú oktatásuk állami szabályozása, 1945–1985. 2006, A/5, 210 p.

FÖLDES GYÖRGY Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés, 1965–1989. 2007, B/5, 540 p.

FÖLDES GYÖRGY–GÁLFALVI ZSOLT (szerk.) Nemzetiség–felelősség. Írások Gáll Ernő emlékére . 2005, A/5, 468 p.

HUBAI LÁSZLÓ Magyarország 20. századi választási atlasza, 1920–2000. I–III. + CD-ROM 2001, B/4, 1300 p.

JOÓ ANDRÁS Kállay Miklós külpolitikája. Magyarország és a háborús diplomácia 1942–1944. 2008, A/5, 340 p. + 4 oldal műmelléklet

KONOK PÉTER „…a kommunizmus gyermekbetegsége”? Baloldali radikalizmusok a 20. században. 2006, A/5, 336 p.

Krausz Tamás Lenin. Társadalomelméleti rekonstrukció. 2008, B/5, 532 p. + 16 p. műmelléklet

RIPP ZOLTÁN Rendszerváltás Magyarországon, 1987–1990. 2006, B/5, 600 p.

SÁGVÁRI ÁGNES Tanulmányok a magyar holokauszt történetéből Összeállította és a bevezetőt írta Palasik Mária. 2002, A/5 132 p.

SÁGVÁRI, ÁGNES Essays on the History of the Hungarian Holocaust Translated by János Nagy Edited and with an Introduction by Mária Palasik. 2002, A/5, 152 p.

SIPOS BALÁZS A politikai újságírás mint hivatás. Nyilvánosság, polgári sajtó és a hírlapírók a Horthy-korszak első felében. 2004, A/5, 252 p.

TAKÁCS RÓBERT A származási megkülönböztetés megszüntetése, 1962–1963. 2008, A/5, 180 p.

TÓTH ESZTER ZSÓFIA „Puszi Kádár Jánosnak”. Munkásnők élete a Kádár-korszakban mikrotörténeti megközelítésben. 2007, A/5, 212 p.

VARGA LAJOS Kormányok, pártok és a választójog Magyarországon, 1916–1918. 2004, A/5, 270 p.

VARGA LAJOS (főszerk.) A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. 1999, B/5, 664 p., + 16 p. műmelléklet

FORRÁSKIADVÁNYOK

Böhm Vilmos válogatott politikai levelei, 1914–1949 Szerk.: SZABÓ ÉVA–SZŰCS LÁSZLÓ. 1997, B/5, 460 p.

A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai, 1848–1993 Főszerk.: BALOGH SÁNDOR 2002, B/5, 760 p.

A magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1945–1947 Szerk.: FEITL ISTVÁN. 2003, B/5, 453 p.

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt iratainak repertóriuma, 1890–1948 Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–ZALAI KATALIN. 2000, A/5, 604 p.

A Magyar Kommunista Párt iratainak repertóriuma, 1944–1948 Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–ZALAI KATALIN. 2001, A/5, 256 p.

„Megy a rendszer, jön a rendszer, majd megbolondul az ember…” ’56 röplaphumora Szerk.:HORVÁTH JULIANNA. Előszó: Farkasházy Tivadar 2006, BN/12, 106 p.

Ötvenhat októbere és a hatalom. A Magyar Dolgozók Pártja vezető testületeinek dokumentumai, 1956. október 24–október 28. RIPP ZOLTÁN kísérő tanulmányával. 1997, A/5, 324 p.

Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció, 1944–1948 Szerk.: HORVÁTH JULIANNA–SZABÓ ÉVA–SZŰCS LÁSZLÓ–ZALAI KATALIN. 2003, B/5, 1100 p.

A Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár 1956-os iratainak és röpiratainak repertóriuma Szerk.:HORVÁTH JULIANNA. 2006, A/5, 236 p.

Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1892–1925, I–II. Szerk.: FEITL ISTVÁN–GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA–SIPOS LEVENTE. 2002, B/5, LXIV+976 p.

Rákosi Mátyás: Visszaemlékezések, 1940–1956, I–II. Szerk.: FEITL ISTVÁN–GELLÉRINÉ LÁZÁR MÁRTA–SIPOS LEVENTE. 1997, B/5, XXXIII+1123 p.

A snagovi foglyok. Nagy Imre és társai Romániában. Iratok Szerk.: BARÁTH MAGDOLNA–SIPOS LEVENTE. 2006, B/5, 464 old. + 16 oldal képmelléklet

15 év. Emlékek, dokumentumok, adatok a Magyar Szocialista Párt első tizenöt évének történetéből Szerk.: FEITL ISTVÁN. 2004, A/5, 360 p.

SZOCIOLÓGIA

EGRESI KATALIN Szociálpolitika Magyarországon. Nézetek, programok és törvények, 1919–1939. 2007, 140x205, 376 p.

KOVÁCH IMRE (szerk.) Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Tanulmányok. 2002, B/5, 384 p.

PALASIK MÁRIA–SIPOS BALÁZS (szerk.) Házastárs? Munkatárs? Vetélytárs? A női szerepek változása a 20. századi Magyarországon. 2005, B/5, 344 p.

TÓTH ANTAL Érdekviszonyok a magyar társadalomban a rendszerváltás után. 2000 (2. kiad.), A/5, 92 p.

VARGA ZSUZSANNA Politika, paraszti érdekérvényesítés és szövetkezetek Magyarországon, 1956–1967. 2001, A/5, 162 p.

POLITIKA

FEITL ISTVÁN (szerk.) Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Tanulmányok. 1998 (2. bővített kiad.) A/5, 276 old.

FEITL ISTVÁN–FÖLDES GYÖRGY–HUBAI LÁSZLÓ (szerk.) Útkeresések. A magyar szociáldemokrácia tegnap és ma. 2004, B/5, 445 p.

PALASIK MÁRIA (szerk.) A nő és a politikum. A nők politikai szerepvállalása Magyarországon. 2007, B/5, 540 p.

KÖZGAZDASÁGTAN

ANDOR LÁSZLÓ–FARKAS PÉTER (szerk.) Az Adóparadicsomtól a Zöldmozgalomig. Kritikai szócikkek a világgazdaságról és a globalizációról. 2008, A/5, 300 p.

ARTNER ANNAMÁRIA Globalizáció alulnézetben. Elnyomott csoportok – lázadó mozgalmak. 2006, A/5, 256 old.

CSÁKI GYÖRGY (szerk.) A látható kéz. A fejlesztő állam a globalizációban. Tanulmányok. 2009, B/5, 295 p.

CSÁKI GYÖRGY–FARKAS PÉTER (szerk.) A globalizáció és hatásai. Európai válaszok. 2008, B/5, 378 p.

FÖLDES GYÖRGY–INOTAI ANDRÁS (szerk.) A globalizáció kihívásai és Magyarország. 2001, A/5, 400 p.

TANYI ATTILA Piac és igazságosság? A piaci társadalom erkölcsi követelményei. 2000, A/5, 218 p.

BUDAPEST-TÖRTÉNETI MŰHELY KERETÉBEN SZÜLETETT MŰVEK:

  • Feitl István (szerk.): A főváros élén. Budapest főpolgármesterei és polgármesterei, 1873–1950. 2008, BN/12, 304 p.
  • Feitl István (szerk.) Budapest az 1960-as években. 2009, BN/12, 200 p.
  • Feitl IstvánSipos András (szerk.): Iskolák, diákok, oktatáspolitika a 19–20. században. Tanulmányok. 2004, BN/12, 224 p.
  • Kocsis János Balázs: Területfejlesztés Budapest külső területein 1950 és 1985 között. A fejlesztések társadalmi háttere és a döntéshozatali mechanizmus. 2006, A/5, 168 p.
  • Umbrai Laura: A szociális kislakásépítés története Budapesten, 1870–1948. 2008, A/5, 390. p.

MegjegyzésekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés