Pollágh Péter

(1979-) magyar költő, író, esszéista, szerkesztő, újságíró, kritikus, tanár

Pollágh Péter (Tatabánya, 1979. március 6. –) József Attila-díjas költő, író, esszéista, szerkesztő, újságíró, kritikus, tanár.

Pollágh Péter
Született 1979. március 6. (44 éves)
Tatabánya
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, író, esszéista, szerkesztő, újságíró, kritikus, tanár
Kitüntetései József Attila-díj
SablonWikidataSegítség

Tanulmányai szerkesztés

  • GYTF, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (szociális munkás)
  • BPTIF, Budapesti Tanítóképző Főiskola (művelődésszervező)
  • NYME ATFK, Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola (művelődésszervező)
  • ELTE Bölcsészettudományi Kar, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (magyar szak)
  • PTE BTK, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (magyar szak)

Munkássága szerkesztés

Publikációk:

1987-től ír, 1995-től publikál, többek között az Alföld, a Kortárs, a Magyar Nemzet, a Pannonhalmi Szemle, a Holmi, a Hitel, a Magyar Narancs, a KortársOnline, a Népszabadság, az Élet és Irodalom, a Cultura.hu, Kalligram, az Új Ember, az Irodalmi Szemle, a Lyukasóra, a Híd, a Jelenkor, a Magyar Hírlap, a Népszava, a Magyar Napló, a Flyerz, az Életünk, a Kapu, a Havi Magyar Fórum, a Café, az Új Holnap, a Tiszavirág, a Sikoly, a Hévíz, a Forrás, a zEtna, a Csütörtök Délután, a Polísz, a Szkholion, az Apokrif, a Beszélő, az Ex Symposion, az Elle, az Ambroozia, a Vár Ucca Műhely, a Szépirodalmi Figyelő, a Kilincs, a Litera.hu, az Árgus, a KULTer, a Kistangó, az Irodalmi Jelen, a Bárka, a BárkaOnline, a Terasz.hu, a Szőrös kő, A Zipp.hu, a Film.hu, a Prae és a Prae.hu, a Parnasszus, A Hét, Az Irodalom Visszavág, a Spanyolnátha, a 6b.hu, az Új Könyvpiac, a Márványfrász, a Kórházi Szemle, a Székelyföld, a Helikon, a Palócföld, a Csillagszálló, az Opus, a Symposion, a Puskin utca, a KönyvesBlog Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, az Új Nautilus, a Napút, a Korunk, a Vigília, az Új Forrás, a Papírhajó, a Pannon Tükör, a Szép Szó, a Vasárnapi Hírek, Aracs, Somogy, a Tiszatáj, a Műút, az Üveghegy, a Versum, a Dunai Limes, a Negyed, a Tiszatáj Online, a SZIF Online, a Papírhajó, a Várad, a Nincs és a Látó folyóiratokban jelentek meg.

Verseit eddig szerb, bolgár, cseh, szlovák, francia, lengyel és horvát nyelvekre fordították le.

Interjúk:

Együttműködések, adaptációk:

Költészetéről:

  • „Ács Margit azon a véleményen volt, nem feltétlenül kell, hogy folytatása legyen az önmagában jelentős írói műveknek. Fontosnak tartja viszont azt, hogy az ottliki tartás jellemezze a fiatal generációt is, és ennek jó példájaként Pollágh Péter költőt említette.” (Csanda Mária: Egy irodalmi gentleman (Tudósítás a 2013-as Ottlik-emléknapokról, Hadik kávéház), 2013. május 13.)
  • „Pollágh Péter koncentrált, talányos, filozofikus verseket ír, feltűnő komolysággal és szigorúsággal. Versei minden sora mögött ott áll egy analitikus gondolkodó. (…) A kortárs magyar költészetben eleve kevés, a fiatal irodalomban pedig nincs is az ilyen beszédmódot hasonló színvonalon, hasonló következetességgel működtető szerző. (…) Pollágh úgy ír, hogy közben etimologizál, visszakérdez, bizalmatlanul és óvatosan használ egy-egy fogalmat, és játszik annak kettős vagy hármas jelentéseivel. Megrendítő, emlékezetes, figyelmet és elmélyülést kérő költészet ez.” (Bedecs László: Húszasok, harmincasok (Napjaink „Fiatal” költészetéről), Prae, 2008/3, 16-21.)
  • „Talán Pollágh Péternek van a legnagyobb „múltja” a telepesek között. Már huszonnyolc évével is vén rókának számít köztük, és viszonylag korán kezdett publikálni: első kötete, az Eleve terpesz 2001-ben, a Fogalom című második 2005-ben jelent meg. (…) Pollágh Péter csakugyan elég sok ponton nagyon más, mint bárki a Telepen. (…) Pollágh érzi a nyelvet, és feszesen szerkeszt (mellesleg pedig tudja, hogy mi történt az utóbbi negyven év magyar lírájában, azzal együtt, hogy ezeknek a költőknek a nevét sem említi). (…) Karcos, erős részek villannak fel: „Hagyta, hogy örülj, / míg letörte a vissza- / pillantódat, s már érted: / van olyan szintű fájdalom, / amiért te is eladó vagy.” (…) Pollághnak megvannak a maga titkai.” (Bodor Béla: Pollágh Péter (A Telep Csoport költőiről), Kalligram, 2007. november, 56-72.)
  • "1923-ban Virginia Woolf a következőket írja naplójába a Mrs. Dalloway munkálatai kapcsán: „Beszélnem kellene […] a felfedezésemről; ahogyan gyönyörű barlangokat vájok a szereplőim mögé; azt hiszem ez pont azt hozza elő, amit szeretnék; humanitást, humort, mélységet. Az ötlet lényege, hogy a barlangok összeérnek, és mindegyik épp a jelen pillanatban kerül napvilágra.” Azért ezzel az idézettel kezdem, mert úgy érzem, Pollágh Péter is valami hasonlóra törekszik a maga költészetében, csak éppen nem egy regény szereplői, hanem a szavak, a fogalmak, a nyelv megkövesedett fordulatai mögé ássa ki a maga barlangjait. Ez egyben ásatás, feltárás, és megtisztítás is: de nem csak az, hiszen azok a szavak és fogalmak, melyek Pollágh keze alá kerülnek, új, eddig ismeretlen tartalmak hordozói is lesznek." (Dunajcsik Mátyás: Ellen, tartás: Bartók Rádió, 2009. november 14.)
  • "Pollágh második kötetének a sokatmondó FOGALOM címet adta, borítóján egy nyitott jégszekrénnyel. Hűtő, hideg, fagy, üveg, kémcső, tél, tükör, metareflektív szólamok, hermetikus mondatok. Pollághról könnyen kezdhetjük el mondani a mantrát: nyelvkritika, frigó-líra; a háttérben egy bizonyos apa-figura nyomasztó jelenlétével. S közben lehet, hogy valami más is van az egész mögött. Valami új forma és tartamközvetítési technika keresése. Ez lehet példának okáért az anyagszerű nyelvhasználat újabb, még ki nem aknázott medialitása; avagy annak a szemléltető feltárása, hogyan válik a nyelvben rejlő materialitás szilánkokból összeragadó versekké, tört írásképpé.” (Szegő János: Részben egész, Holmi, 2008. március)
  • "Pollágh versei korábbi kötetei tanúsága szerint is meglehetősen sűrűek, szerzőjük a többféle jelentéslehetőség esélyeit, működőképességét rendre kipróbálja és kihasználja. Verssorai, képei frissek és zavarba ejtően szépek; kedvelt-kedvenc szavait paradigmateremtési kedve hozza újra meg újra elő, s ezek ismétlődéseikben mindig más-más (szigorúan wittgensteini értelemben vett) nyelvjátékokat indítanak be." (K. Kabai Lóránt: Pollágh Péter: Vörösróka, Magyar Narancs, 2009. október 22.)
  • "Az Ilyen fény című vers azért remek kezdés, mert úgy használja – finoman, nem hivalkodón – az Ady-szótárat, hogy nem pusztán átvariál, majd fantáziátlanul kifordít néhány sort, versmondatot. Sokkal inkább emlékezetbe idézi a szavakat, de megfordítja azok jelentésáramlását: nem a gúnnyal irányítja a figyelmet a gúnyoltra, hanem a szavak puszta beírásával rögzíti az Ady-versek emlékezetét, de azok „kérdésirányának" megváltozását egyaránt. Nem ítélkezik, nem kinyilatkoztat, csupán megállapít." (L. Varga Péter: „Itt másként lakik a szép”, Élet és Irodalom, 2009. november 13.)

Fülszöveg-részletek:

  • „Megmondalak, megmondalak a mondatnak, mondja egy fiatal költő. Jó” (Kukorelly Endre fülszövege, részlet. Pollágh Péter: Fogalom, JAK-füzetek, 2005)
  • „Ravaszul mosolyog a rímhatáron (…) Itt a Posztmodern Ady! Másképp gondolkodóknak kötelező olvasmány!” (Sopotnik Zoltán fülszövege, részlet. Pollágh Péter: Vörösróka, Prae, 2009)
  • "A nyelvvé, a szóvá válik (…) Amire ránéz, abban teljesség bomlik ki. Miközben magasra emeli, meg is semmisíti azt, amiről ír.” (Balogh Endre fülszövege, részlet. Pollágh Péter: Vörösróka, Prae, 2009)
  • „Van valamilyen térnövelő bűbáj ebben a könyvben. (…) Hidd el nekem, hogy fontos könyvet tartasz a kezedben: az utóbbi évtized egyik legsűrűbb, legpontosabb, legátgondoltabb verseskönyvét.” (Kemény István fülszövege, részlet. Pollágh Péter: A Cigarettás, Prae, 2010)
  • "Különlegesen szép képekkel dolgozik. (…) E szürreális figyelmet mégiscsak erő és mértéktartás működteti. De még milyen megejtően és bravúrosan!” (Darvasi László fülszövege, részlet. Pollágh Péter: A Cigarettás, Prae, 2010)
  • "Weöres Sándor jut eszembe Pollágh különös, gyermeki, csodálkozó természete miatt. Más, mint nemzedéke tagjai. Álomszerű és fesztelen, érződik versein, hogy teljes szabadságban írja őket. Bizonyítottan nagyszerű költő." (Ágh István ajánlója, Pollágh Péter: Régi voltam, 2022)
  • "Ha meglátom nevét egy vers fölött, azonnal villám üt belém, majdnem félek: most mi lesz? Milyen csillag hullik rám, leszakad alattam a föld? Netán nyakamra tekeredik a verse, mint egy kígyó? Ha egyetlen költőt küldhetnék a Költészet Nagy Világszínpadára, Pollágh Péter lenne az." (Tóth Erzsébet ajánlója, Pollágh Péter: Régi voltam, 2022)
  • "A Régi voltam az én 22. századom. Posztmortem olvasom, belehalok minden szóba, beletemetkezek minden „mondatalatti” mondatba. Csillagrepedésein át látom régmúlt idők vonulását, hallom Ezékiel, az Énekek éneke hangját, közelmúltak „kimondhatatlan tetteit”, „donfehér hajak” visszfényét, ötvenes, hatvanas, hetvenes évek visszavont szavait, nyolcvanas évek családtöréseit, előidejű jövők érkezését a műfajteremtő Kornéliákban, végidők dióverését „a ravasz billentyűs” kódájában." (Orbán Jolán ajánlója, Pollágh Péter: Régi voltam, 2022)
  • "Pollágh Péter egyike a még ma is alkotó Nagy Nyelvgyurmázóknak. Az utolsó igekötőig kidolgozott, bravúrosan játékos, csak rá jellemző nyelvvel operál. Egykor Tandori, ma Parti Nagy formázza így kedvére a nyelvhúst, hogy bekavarjon, mint egy mokkáskanál, duci kis motolla. Mondjuk úgy, Pollágh versei újra meg újra elhúzzák a nótánkat. Medvés hegedűn a mézesmadzagot." (Závada Péter ajánlója, Pollágh Péter: Régi voltam, 2022)
  • "A Régi voltam az utóbbi évek legfontosabb kötete: vidám, katartikus, gyógyító. Pollágh a fantázia és a morál közepe." (Sopotnik Zoltán ajánlója, Pollágh Péter: Régi voltam, 2022)
  • "Hermész erdejében fejjel lefelé nőnek a fák: gyökerestül kapaszkodnak az égigérő, „mondatalatti” képekbe, és a rügyező szavak leterítik a vadászt, akiben a fogalmak kilombosodnak, mint Nagy László füstfátyolos hangjában Tandori diónyi verébkoponyái." (Tolvaj Zoltán ajánlója, Pollágh Péter: Régi voltam, 2022)

Szerkesztői, kurátori munkái szerkesztés

Írószervezeti tagságai szerkesztés

Film szerkesztés

Adatok
Novella címe Nyolclábú tükör
Forgatókönyvíró Pollágh Péter
Rendező Sós Mária
Főszereplő Kovács Lajos
Forgalmazó Magyar Televízió
Év 2007

Díjak, ösztöndíjak szerkesztés

  • Pegazus Felvidéki Diákíró Találkozó – A Zsűri Különdíja (1995)
  • Fiatal Tatabányai Írók pályázat – Első Díj (2000)
  • „Negyvenhetedik szélességi fok” országos verspályázat – Első Díj (2000)
  • NKA-alkotói ösztöndíj (2009)
  • Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2010)[1]
  • NKA-alkotói ösztöndíj (2012)
  • NKA-alkotói ösztöndíj (2014)
  • József Attila-díj (2014)
  • NKA-alkotói ösztöndíj (2016)

Művei szerkesztés

Önálló kötetei szerkesztés

Antológiák szerkesztés

Irodalomjegyzék szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum 2010-es Móricz ösztöndíjasai. [2014. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 17.)
  2. Bárka 2006/2. letölthető száma
  3. Eredetileg az Árgus 2006/8 számában olvasható, de a Prae.hu is közzéteszi
  4. a b ú.a.

További információk szerkesztés