Polyák Imre

(1932–2010) magyar birkózó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. április 11.

Polyák Imre (Kecskemét, 1932. április 16.Budapest, 2010. november 15.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok kötöttfogású birkózó.

Polyák Imre
Polyák Imre, Rauno Mäkinen, Roman Dzeneladze a dobogón, az 1956-os olimpia eredményhirdetésén Melbourne-ben
Polyák Imre, Rauno Mäkinen, Roman Dzeneladze a dobogón, az 1956-os olimpia eredményhirdetésén Melbourne-ben
Született1932. április 16.
Kecskemét
Elhunyt2010. november 15. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
SírhelyeSzent István-bazilika[1]

Magassága170 cm
Birkózópályafutása
Versenyszámkötöttfogás pehely- és könnyűsúly
KlubÚjpesti Dózsa (1950–1964)
EdzőMarton László
Matura Mihály
A Wikimédia Commons tartalmaz Polyák Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Birkózás
Olimpiai játékok
ezüst
1952, Helsinki
60 kg
ezüst
1956, Melbourne
60 kg
ezüst
1960, Róma
62 kg
arany
1964, Tokió
63 kg
Világbajnokság
arany
1955, Karlsruhe
62 kg
arany
1958, Budapest
62 kg
ezüst
1961, Jokohama
67 kg
arany
1962, Toledo
63 kg
ezüst
1963, Helsingborg
63 kg
Főiskolai világbajnokság
ezüst
1951
kötöttfogás pehelysúly
arany
1954
kötöttfogás pehelysúly

Sportpályafutása

szerkesztés

Első edzője Lajosmizsén a budapesti születésű Marton László lett, aki Czája János[2][3] segítségével kezdte a birkózást még fiatalon. Később felnőttként, Lajosmizsére kerülése után összeszedte az utcán játszó gyerekeket és elkezdte tanítani őket birkózni. Így került a kezei közé Polyák Imre is, akiben látta a szorgalmat, ezért tovább segítette az útját Budapestig.

1949-ben jelentkezett a Budapesti Dózsába, ahol edzője Matura Mihály lett. 1951-ben a berlini főiskolai világbajnokságon ezüstérmet szerzett. 1952-ben a Helsinkiben megrendezett olimpián ezüstérmes lett pehelysúlyban. 1953-ban a nápolyi birkózó világbajnokságon helyezetlenül végzett. 1954-ben Budapesten főiskolai világbajnokságot nyert. 1955-ben Karlsruhéban aranyérmes volt a birkózó világbajnokságon. 1956-ban a melbourne-i olimpián ezüstérmes lett. 1958-ban megnyerte a budapesti birkózó világbajnokságot. 1960-ban a római olimpián ismét második helyen végzett. 1961-ben a jokohamai birkózó világbajnokságon könnyűsúlyban második volt. 1962-ben Toledóban – újra pehelysúlyban versenyezve – megnyerte a birkózó világbajnokságot. 1963-ban a hälsinborgi világbajnokságról ezüstérmesként térhetett haza. 1964-ben a tokiói olimpián – három olimpiai ezüstérem után – sikerült a döntőben is győznie, olimpiai bajnokságot nyert; emellett ezen az olimpián már a válogatott segédedzőjeként is tevékenykedett Gurics György mellett. 1951 és 1964 között 51 alkalommal volt magyar válogatott, 12-szer országos egyéni bajnok (ötször pehelysúlyban, hétszer könnyűsúlyban). Kétszer csapatban is magyar bajnokságot nyert.[4]

Civil pályafutása

szerkesztés

Budapestre kerülése után a Hordógyár kazánfűtője, majd a Rendőrség tagja lett. Tizennyolc évet töltött az V. kerületi rendőrkapitányságon. Rövid ideig a közrendvédelmi osztályon, majd a közlekedésrendészeten, 1964-től az útlevélosztályon dolgozott. Rendőr-akadémiát és a Testnevelési Főiskolán birkózó szakedzői tanfolyamot végezett. 1965-től az Újpesti Dózsa edzője, később birkózó-szakosztályvezetője, szaktanácsadója volt. 1982-ben a Belügyminisztérium dolgozójaként vonult nyugdíjba. Vállalkozó lett, Budapest VII. kerületében, a Dob utcában lévő Olimpiai borozó tulajdonosa volt. 1997-ben nyugállományú rendőr alezredessé léptették elő.

1989-ben a MOB tiszteletbeli tagja, 1990-ben a Magyar Birkózó Szövetség elnökségének tiszteletbeli tagja lett. Síremléke a Szent István-bazilika altemplomában található.

Sikerei, díjai, elismerései

szerkesztés

Emlékezete

szerkesztés
  • Polyák Imre sportcsarnok Lajosmizsén (2014)[7]

További információk

szerkesztés
  • Borbély Pál: Erős akarattal; Sport, Bp., 1966
  • Szekeres István: Polyák, az évszázad birkózója / Polyak, The Wrestler Of The Century; angolra ford. ifj. Petró Lajos; Perjési Grafikai Stúdió Kft., Bp., 2003
  1. https://adt.arcanum.com/hu/view/Sportkonyvek_450/?pg=30&layout=s
  2. Czája János | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. március 7.)
  3. A sportbirkózás kezdetei. magyarbirkozas.hu. (Hozzáférés: 2019. március 7.)
  4. nemzetisport.hu: Elhunyt Polyák Imre, a Nemzet Sportolója. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  5. Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, (1954. április 29.)
  6. Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  7. Sportcsarnokot neveztek el a négyszeres olimpiai érmes birkózóról, Polyák Imréről. www.mob.hu (2014. október 27.) (Hozzáférés: 2014. november 2.)