Főmenü megnyitása

Pongrácz Kálmán

(1898-1980) magyar politikus, Budapest tanácselnöke

Pongrácz Kálmán (Erzsébetfalva, 1898. október 11.Budapest, 1980. január 15.) magyar kommunista politikus, az Elnöki Tanács tagja, Budapest utolsó polgármestere, majd Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó bizottságának első elnöke, országgyűlési képviselő.

Pongrácz Kálmán
Született 1898. október 11.[1]
Pesterzsébet
Elhunyt 1980. január 15. (81 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Sírhely Farkasréti temető[2]
Budapest polgármestere
Hivatali idő
1949 1950
Előd Bognár József
Utód ő maga tanácselnökként
A Wikimédia Commons tartalmaz Pongrácz Kálmán témájú médiaállományokat.

PályájaSzerkesztés

Eredeti szakmája vasesztergályos volt, majd az 1940-es években Budapesten jogi kart végzett. A szakszervezeti mozgalomban 18 éves korától vett részt. 1918 után a Ganz Villamossági Gyárban dolgozott. 1931-ben lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába (KMP).

1938-ban a Ganz Villamossági Gyár szakszervezeti főbizalmija lett és a Vas- és Fémmunkások Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja. 1945 és 1947 közt a Ganz gyárak központi üzemi bizottságának elnöke volt.

1947-ben a Ganz Vagongyár vezérigazgatójának nevezték ki.

Budapest élénSzerkesztés

1949-ben Budapest polgármestere lett, a tanácsrendszer bevezetésével 1950-ben pedig Budapest tanácsa végrehajtó bizottságának (VB) elnöke lett. E posztot nyugdíjba vonulásáig, 1958-ig töltötte be.

Polgármestersége évében adták át az újjáépített Lánchidat és ekkor indult meg a budapesti troliközlekedés. Az első troli a 70 éves Sztálin tiszteletére a 70-es számot kapta. 1950 májusában megnyílt a Ferihegyi repülőtér, megkezdődött a metró építése (ez utóbb 1954-ben pénzhiány miatt leállt) és átadták a mai Árpád-hidat (akkor Sztálin-híd) és létrehozták Nagy-Budapestet.

Pongrácz VB-elnökségének első évében adták át a csepeli HÉV-et és a Ferencváros pályaudvart, 1952-ben pedig a Petőfi hidat. 1955-ben Budapesten a tömegközlekedési eszközök túlzsúfoltsága miatt elrendelték a lépcsőzetes munkakezdést. 1957-ben kitiltották a belvárosból a traktorokat, a zaj miatt. VB-elnökségének utolsó évében jelentette be a rendőrség, hogy a fővárosban felszámolták a prostitúciót. Ekkor épültek az első kísérleti panelházak Budapesten, a Nagy Lajos király úton.[3]

Más politikai tisztségeiSzerkesztés

1951 és 1956 közt a kommunista MDP Központi Vezetőségének tagja volt. 1949-től volt országgyűlési képviselő. 1954 és 1960 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja volt, 1963 és 1970 között pedig az Elnöki Tanács tagja.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés