Poprádfalu
Poprádfalu (1899-ig Forbasz, szlovákul: Forbasy, németül: Forbs) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
| Poprádfalu (Forbasy) | |
 | |
| A poprádfalusi Szent Dorottya templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1311 |
| Polgármester | Július Vyrostek |
| Irányítószám | 065 01 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | SL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 459 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 91 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 537 m |
| Terület | 4,50 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 36′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 50″, k. h. 20° 36′ 50″ | |
| Poprádfalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádfalu témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nevének eredete szerkesztés
Eredeti neve Forbasz volt, de mivel ez gúny tárgyává vált, ezért az országos helynévrendezés során kapta a mai nevét.
Története szerkesztés
A települést 1311-ben „Fyrbaz” alakban említik először. 1408-ban „Furbas” volt a neve, az ólublói váruradalom része volt. 1412 és 1772 között zálogbirtokként Lengyelországhoz tartozott. 1553-ban 11 jobbágytelke volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FORBÁS. vagy Forbász. Elegyes helység Szepes Vármegyében, egy a’ XVI. Szepesi Városok közzűl, földes ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Gnezda mező Várostól 1/4. órányira; mivel más javai nintsenek, a’ Királyi jó téteményeken kivűl, határja is soványas, ’s nehezen miveltetik, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 62 házában 451 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Forbasz, német és tót falu, Szepes vmegyében, rónaságon, a Poprád partján, mellytől gyakran egészen elöntetik. Van 440 r. kath. lakosa, 8 urb. telke, 16 zsellére. Az erdőn kivül majorsági birtok itt nincsen. A falu Gnezda anyaegyházhoz csatoltatott, s Lőcsétől 6 3/4 órányira fekszik. Birja Aranyosy János.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.
A háború után főként mezőgazdasági település, de lakói közül sokan ácsok, kőművesek voltak. 1927-ben az egész falu leégett. Később lakói Ólubló, Szvit, Kassa és Ostrava ipari üzemeiben dolgoztak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 370 lakosából 367 szlovák volt.
2011-ben 410 lakosából 401 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma korábbi alapokon a 17. század végén épült.
- Kénes ásványvízforrásai vannak.
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
