Poroszi
Poroszi (1899-ig Prusz, szlovákul Prusy) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
| Poroszi (Prusy) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1208 |
| Polgármester | Igor Súkeník |
| Irányítószám | 957 03 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 617 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 222 m |
| Terület | 7,52 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 46′, k. h. 18° 16′Koordináták: é. sz. 48° 46′, k. h. 18° 16′ | |
| Poroszi weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Bántól 3 km-re északra fekszik.
Története szerkesztés
1208-ban "Prus" néven említik először. 1389-ben "Prúzy", 1419-ben "Prwsy" alakban szerepel az írott forrásokban. 1389-ben Zayugróc várának uradalmához tartozott, később a trencsén-báni uradalom része lett. 1598-ban malma és 17 háztartása volt. 1728-ban 8 adózó háztartása volt. 1784-ben 39 házában 57 családban 306 lakos élt. 1828-ban 30 háza volt 355 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint „PRUSZI. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bánnak szomszédságában, mellynek filiája, határjának javai jelesek, első osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Pruzs, tót falu, Trencsén, most A. Nyitra vmegyében, a báni uradalomban: 354 kath. lak.”[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdaságból éltek és építkezéseken dolgoztak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 516, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 539 lakosából 534 szlovák volt.
2011-ben 561 lakosából 551 szlovák volt.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.