Om mani padme hum



Buddhizmus szerkesztés 


A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i. e. 6. és 4. század között élt. Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út”), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”). A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között van.

A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra. A buddhista gyakorlat alapja a három drágaságban való menedékvételen alapszik: Gautama Buddha, a dharma/dhamma (a tanítások) és a szangha (a közösség).

Bővebben a buddhizmusról...
Kiemelt szócikk szerkesztés 
Tódai-dzsiszóró (korai stílusú)
A japán buddhista építészet a japán buddhista templomok építészetét jelenti, amely a kínai építészeti stílusokból fejlődött ki, a helyi jellegzetességeknek megfelelő sajátosságokkal. Miután a buddhizmus megérkezett a koreai három királyságból a 6. században, az eredeti épületek minél élethűbb reprodukálására törekedtek, de fokozatosan kialakultak a kontinentális stílus helyi változatai, amelyek a japán ízlésnek és az időjárási eltéréseknek is megfeleltek, hiszen Japánban az időjárás jóval csapadékosabb és párásabb, mint Kínában. Az első buddhista szekta a narai hat iskola volt, amit a Heian korszak buddhizmusa és a Tendai, valamint a Kiotó alapította Singon szekta buddhizmusa követett.

Később, a Kamakura-korszakban született a Dzsódo, és az őslakos japán szekta, a nicsiren-sú. Nagyjából ezzel egy időben honosodott meg a Kínából érkezett zen buddhizmus, amely sok szempontból erősen befolyásolta a többi szektát, az építészetet is beleértve. A buddhizmus követőinek társadalmi összetétele az idő múlásával gyökeresen megváltozott. Kezdetben az előkelő körök vallása volt, de lassan elterjedt a nemeseken kívül a harcosok, majd a kereskedők és végül az egész lakosság körében. Ami a gyakorlati oldalt illeti, az új faipari szerszámok, mint a keretes fűrész és a gyalu, lehetővé tették az új építészeti megoldásokat. A buddhista templomok és a sintó szentélyek alapvető jellemezői megegyeznek, csak apró részletekben különböznek, amit a nem szakértő szemlélő talán észre sem vesz. Ez a hasonlóság már a múlté, mert éles megosztottság figyelhető meg a buddhista templomok és a sintó szentélyek között 1868, a Meidzsi-kor politikája óta. A Meidzsi-restauráció előtt gyakori volt, hogy a buddhista templomot a szentélybe vagy a szentély mellé építették, vagy a szentélyt a buddhista templom altemplomába. Ha a szentély adott otthont a templomnak, azt Dzsingu-dzsi szentély-templomnak hívták. Hasonlóképpen, Japán szerte ezek a templomok az oltalmazó kami (a tisztelet tárgyai, amelyek az európai felfogástól eltérően istenek, szellemek, az ősök lelkei egyaránt lehetnek) szerepét töltötték be. Miután a kormány rendelkezése folytán erőszakosan szétválasztották a szentélyeket és a templomokat, a két vallás közötti kapcsolat hivatalosan is megszakadt, de ennek ellenére a gyakorlatban folytatódott és ma is látható.

Kiemelt kép szerkesztés 
Fénykép: Chris Greenberg, a Fehér Ház alkalmazottja

A 14. Dalai Láma átveszi a Kongresszusi aranyérmet 2007-ben George W. Bush-tól

Tudtad-e? szerkesztés 
Asóka rendeletei


Kiemelt életrajz szerkesztés 
Az autó, amellyel Thích Quảng Đức az önpusztításának helyszínére érkezett, a Thien Mu pagodánál áll.
Thích Quảng Đức (ejtés: [tʰɪ̌c kwãːŋ ɗɨ̌k]; eredeti nevén Lâm Văn Tức; Chữ Nôm, 1897Saigon, 1963. június 11.) vietnámi mahájána buddhista szerzetes, aki Saigon egyik forgalmas kereszteződésében 1963. június 11-én végrehajtott öngyilkosságával vált nevezetessé. Tettével a buddhistákat megfélemlítő dél-vietnámi Ngô Đình Diệm-rezsim ellen tiltakozott. Az önmagát felgyújtó szerzetesről készült fényképek bejárták a világsajtót, ezzel a nemzetközi figyelmet a Diệm-adminisztráció politikájára irányították. Az öngyilkosságról készített fényképeiért Malcolm Browne elnyerte a Pulitzer-díjat, illetve egyik képe az év sajtófotója lett a World Press Photo 1963. évi versenyén. Halála után Thích Quảng Đức testét elhamvasztották, de szívét ereklyeként megőrizték. A szerzetes és elkeseredett tette az együttérzés jelképévé vált, a buddhisták körében pedig bodhiszattvaként kezdték tisztelni, ezzel is erősítve a halála által a közvélekedésre gyakorolt hatást.

Thích Quảng Đức tette felerősítette a Diệmre gyakorolt nemzetközi nyomást, aki a buddhista közösség ellenérzéseit csillapítandó reformokat jelentett be. A beharangozott intézkedések végrehajtására azonban csak lassan vagy egyáltalán nem került sor, ami csak elmélyítette az ellentéteket. A tiltakozások folytatódtak, majd a Vietnámi Köztársasági Hadsereg Diệm fivéréhez, Ngô Đình Nhuhoz hű különleges erői az élére álltak a buddhista pagodák ellen intézett szervezett támadásoknak. Megszerezték Thích Quảng Đức szívét, útjukat országszerte gyilkosságok és pusztítás kísérte. Néhány buddhista szerzetes Thích Quảng Đức példáját követve tiltakozásul a halált választotta, s felgyújtotta magát. Végül 1963 novemberében a hadsereg által végrehajtott államcsíny és Diệm meggyilkolása vetett véget a válságos helyzetnek. Ennek fényében a szerzetesek önégető mozgalmát a vietnámi buddhista válság fordulópontjának tekintik, amely végül a Diệm-rezsim felszámolásához vezetett.

Kiemelt idézet szerkesztés 
Albert Einstein
A jövő vallása kozmikus vallás lesz. Ennek le kell győznie az Istenről, mint személyről alkotott elképzelést és el kell kerülnie a teológia dogmáit. Átfogva a természetet és a szellemiséget, olyan vallási érzésen fog alapulni, amely minden dolog – a szellem és a természet egységének átéléséből keletkezik. Az ilyen leírásnak megfelel a buddhizmus. Ha van olyan vallás, amely ki tudja elégíteni a korszerű tudomány igényeit, akkor ez a buddhizmus.
Albert Einstein, (Einsteinnek nyilvánítják)
Témák szerkesztés 

A buddhizmus története
* Gautama Buddha * Időrend szerint * Elő-szektarianizmus * Korai buddhizmus * Korai buddhista iskolák
* Tanácskozások * Története Indiában * Gréko-buddhizmus * Buddhizmus Kínában * Terjedése a selyemúton
* Kelet-Ázsiában * Délkelet-Ázsiában * Közép-Ázsiában * Közel-Keleten * Srí Lankán

Dharma
* A lét három ismérve * Mulandóság(aniccsa) * Éntelenség (anatta) * Szenvedés (dukkha) * Megvilágosodás a buddhizmusban
* Nemes nyolcrétű ösvény * Szkandha * Karma * Újraszületés * Szamszára
* Négy nemes igazság * Nirvána * Középút * Függő keletkezés * Üresség

Buddhista kozmológia
* Buddhák listája * Buddha-természet * Az emberi lény a buddhizmusban * Öt bölcsességbuddha * Nevesített buddhák listája
* Buddhaság * Pratjékabuddha * Érzéki vágyak birodalma * Buddhológia * Mára (démon)
* Meru-hegy * Tíz spirituális birodalom * Állatok a buddhizmusban * Maitréja * Dzsáti (buddhizmus)

A buddhizmus főbb iskolái és irányzatai
* Hínajána * Elő-szektariánus buddhizmus * Korai buddhista iskolák * Buddhista zsinatok * Tibeti buddhizmus
* Théraváda * Két igazság tana * Vadzsrajána * Madhjamaka * Jógácsára
* Mahájána * Tiszta Föld * Tendai * Szangha * Csan

Buddhizmus országonként
* Buddhizmus Indiában * Buddhizmus Nepálban * Buddhizmus Tibetben * Buddhizmus Srí Lankán * Buddhizmus Kínában
* Buddhizmus Thaiföldön * Buddhizmus Burmában * Buddhizmus Laoszban * Buddhizmus Vietnámban * Buddhizmus Japánban
* Koreai buddhizmus * Buddhizmus Mongóliában * Buddhizmus Bhutánban * Buddhizmus Magyarországon * Buddhizmus Németországban

Buddhista szerzetesség és egyház
* Bhikkhu (szerzetes) * Bhikkhuni (apáca) * Srámanera * Srámanerí * Háztulajdonos
* Upászaka * Upásziká * Menedékvétel * Elkötelezettség * Púdzsá
* Anágárika * Ácsán * Szejádó * Zen mester * Láma

Buddhista meditáció
* Békesség meditáció * Meditációs tárgyak (kammatthána) * Passzaddhi (elcsendesedés) * Dhjána (tudatszintek) * Mandala (tibeti buddhizmus)
* Belátás meditáció * Dhamma-vicsaja (valóságvizsgálat) * Zazen (zen gyakorlat) * Tantra (vallásfilozófia) * Tertön (tibeti buddhizmus)
* Légzés tudatossága * Felidézés, felhalmozás (anusszati) * Bhávaná (fejlesztés) * Szati (tudatosság) * Mantra (vallásos szöveg)



Buddhista szövegek
* Páli kánon * Tibeti kánon * Kínai kánon * Buddha-vacsana * Szútra
* Mahájána szútrák * Ágama * Vinaja * Abhidharma * Tripitaka Koreana
* Gandhárai buddhista szövegek * Dzsátaka mesék * Terma * Asóka rendeletei * Mantra



Buddhista művészet és kultúra
* Buddhista költészet * Buddhista ünnepek * Buddhista konyhaművészet * Buddhista szimbolizmus * Anikonizmus a buddhizmusban
* Buddhista zene * Gandhára művészete * A buddhizmus kulturális jegyei * Japán buddhista művészet * Japán buddhista építészet



Kapcsolódó témák:
* Kritika * Összehasonlító tanulmányok * Kulturális elemek * Buddhizmus körvonalakban * Szútra * Buddhista szójegyzék


Tennivalók szerkesztés 
Tennivalók
  • Megírandó cikkek: A megírandó cikkek listája a következő szócikkekben található:
  • Kapcsolódó Wikimédia-lapok
    Buddhizmus a  Wikihíreken  Buddhizmus a  Wikidézeten  Buddhizmus a  Wikikönyveken  Buddhizmus a  Wikiforráson  Buddhizmus a  Wiktiszótárban  Buddhizmus a  Wikiegyetemen  Buddhizmus a Commons-on
    Hírek Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
    További portálok