Kémiaportál
A kémia a természet elemi építőegységeinek vizsgálatával, az anyagfajták tulajdonságaival és átalakulásaival foglalkozik. Alapját az ősidőktől fogva az anyagi javak termelése során felhalmozódott tapasztalatok, a középkorban az alkimisták által végzett megfigyelések, majd a természettudományok kialakulásától kezdve a vegyi anyagok és reakciók megismerése érdekében tudatosan végzett kísérletek eredményei képezik. Önálló tudománnyá a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején vált alaptörvényeinek (tömegmegmaradás, egyszerű és összetett tömegviszonyok, vegyülő gázok térfogati törvénye) felismerése révén.
Kiemelt szócikk
A hidrogén 1-es tömegszámú izotópja (prócium)

A hidrogén (latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme. A hidrogénatom vegyjele H, rendszáma 1. A hidrogén valójában igen ritkán fordul elő önálló atomként, legtöbbször kétatomos molekulákat alkot, melyek képlete H2. A hidrogént először Robert Boyle állította elő 1671-ben. Henry Cavendish fedezte fel 1766-ban, hogy önálló elem. A hidrogént Antoine Lavoisier nevezte el, a neve „vízképzőt” jelent. görög eredetű, Normálállapotban színtelen, szagtalan, íztelen, nemfémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony gáz. Nagyon jó hővezető. Vízben igen kis mértékben oldódik, nagyon jól oldódik egyes fémekben (palládium, platina, nikkel). A hidrogén a legkönnyebb és egyben a világegyetemben leggyakrabban előforduló elem. A Földön leginkább vegyületeivel találkozhatunk: jelen van a vízben, szinte minden szerves vegyületben és minden élőlényben. A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá égetnek el. Laboratóriumi előállítása során erős savakat reagáltatnak valamilyen negatív standardpotenciálú fémmel, például cinkkel. Ipari mennyiségű hidrogént többnyire földgáz és vízgőz reakciójával állítanak elő. A víz elektrolízise a hidrogén előállításának egyszerű, de energia-, így költségigényes módja. A hidrogén leggyakoribb izotópja 1H, ennek neve prócium. Ennek a stabil izotópnak az atommagja egyetlen protonból áll. Létezik még egy stabil és egy radioaktív izotópja is, a deutérium (2H) és a trícium (3H).



A kémiai elemek periódusos rendszere
Csoport 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Alkáli­fémek Alkáli­földfémek Átmeneti­fémek Átmeneti­fémek Átmeneti­fémek Átmeneti­fémek Átmeneti­fémek Átmeneti­fémek Átmeneti­fémek Átmeneti­fémek Átmeneti­fémek Átmeneti­fémek Föld­fémek Szén­csoport Nitrogén­csoport Kalko­gének Halogének Nemes­gázok
Periódus

1

Hidrogén
1
H
Hélium
2
He
2 Lítium
3
Li
Berillium
4
Be
Bór
5
B
Szén
6
C
Nitrogén
7
N
Oxigén
8
O
Fluor
9
F
Neon
10
Ne
3 Nátrium
11
Na
Magnézium
12
Mg
Alumínium
13
Al
Szilícium
14
Si
Foszfor
15
P
Kén
16
S
Klór
17
Cl
Argon
18
Ar
4 Kálium
19
K
Kalcium
20
Ca
Szkandium
21
Sc
Titán
22
Ti
Vanádium
23
V
Króm
24
Cr
Mangán
25
Mn
Vas
26
Fe
Kobalt
27
Co
Nikkel
28
Ni
Réz
29
Cu
Cink
30
Zn
Gallium
31
Ga
Germánium
32
Ge
Arzén
33
As
Szelén
34
Se
Bróm
35
Br
Kripton
36
Kr
5 Rubídium
37
Rb
Stroncium
38
Sr
Ittrium
39
Y
Cirkónium
40
Zr
Nióbium
41
Nb
Molibdén
42
Mo
Technécium
43
Tc
Ruténium
44
Ru
Ródium
45
Rh
Palládium
46
Pd
Ezüst
47
Ag
Kadmium
48
Cd
Indium
49
In
Ón
50
Sn
Antimon
51
Sb
Tellúr
52
Te
Jód
53
I
Xenon
54
Xe
6 Cézium
55
Cs
Bárium
56
Ba
Lantán
57
La
* Hafnium
72
Hf
Tantál
73
Ta
Volfrám
74
W
Rénium
75
Re
Ozmium
76
Os
Irídium
77
Ir
Platina
78
Pt
Arany
79
Au
Higany
80
Hg
Tallium
81
Tl
Ólom
82
Pb
Bizmut
83
Bi
Polónium
84
Po
Asztácium
85
At
Radon
86
Rn
7 Francium
87
Fr
Rádium
88
Ra
Aktínium
89
Ac
** Rader­fordium
104
Rf
Dubnium
105
Db
Sziborgium
106
Sg
Bohrium
107
Bh
Hasszium
108
Hs
Meitnérium
109
Mt
Darm­stadtium
110
Ds
Rönt­génium
111
Rg
Koper­nícium
112
Cn
Nihónium
113
Nh
Fleróvium
114
Fl
Moszkó­vium
115
Mc
Liver­mórium
116
Lv
Tenesszium
117
Ts
Oganeszon
118
Og
* Cérium
58
Ce
Prazeo­dímium
59
Pr
Neodímium
60
Nd
Prométium
61
Pm
Szamárium
62
Sm
Európium
63
Eu
Gadolínium
64
Gd
Terbium
65
Tb
Disz­prózium
66
Dy
Holmium
67
Ho
Erbium
68
Er
Túlium
69
Tm
Itterbium
70
Yb
Lutécium
71
Lu
 
** Tórium
90
Th
Protak­tínium
91
Pa
Urán
92
U
Neptúnium
93
Np
Plutónium
94
Pu
Amerícium
95
Am
Kűrium
96
Cm
Berkélium
97
Bk
Kali­fornium
98
Cf
Ein­steinium
99
Es
Fermium
100
Fm
Mende­lévium
101
Md
Nobélium
102
No
Lau­rencium
103
Lr
 
Jelmagyarázat
szilárd folyékony gáz ismeretlen halmazállapotú
természetes elem radioaktív elem mesterségesen előállított elem
Fémek Félfémek Nemfémek Ismeretlen kémiai tulajdonságok
Alkálifémek Alkáliföldfémek Lantanoidák Aktinoidák Átmenetifémek Másodfajú fémek Többatomos nemfémek Kétatomos nemfémek Nemesgázok
További portálok