Portál:Kémia
A hidrogén (latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme. A hidrogénatom vegyjele H, rendszáma 1. A hidrogén valójában igen ritkán fordul elő önálló atomként, legtöbbször kétatomos molekulákat alkot, melyek képlete H2. A hidrogént először Robert Boyle állította elő 1671-ben. Henry Cavendish fedezte fel 1766-ban, hogy önálló elem. A hidrogént Antoine Lavoisier nevezte el, a neve „vízképzőt” jelent. görög eredetű, Normálállapotban színtelen, szagtalan, íztelen, nemfémes, egy vegyértékű, igen gyúlékony gáz. Nagyon jó hővezető. Vízben igen kis mértékben oldódik, nagyon jól oldódik egyes fémekben (palládium, platina, nikkel). A hidrogén a legkönnyebb és egyben a világegyetemben leggyakrabban előforduló elem. A Földön leginkább vegyületeivel találkozhatunk: jelen van a vízben, szinte minden szerves vegyületben és minden élőlényben. A fősorozatbeli csillagok nagyrészt plazma halmazállapotú hidrogénből állnak, amit apránként héliummá égetnek el. Laboratóriumi előállítása során erős savakat reagáltatnak valamilyen negatív standardpotenciálú fémmel, például cinkkel. Ipari mennyiségű hidrogént többnyire földgáz és vízgőz reakciójával állítanak elő. A víz elektrolízise a hidrogén előállításának egyszerű, de energia-, így költségigényes módja. A hidrogén leggyakoribb izotópja 1H, ennek neve prócium. Ennek a stabil izotópnak az atommagja egyetlen protonból áll. Létezik még egy stabil és egy radioaktív izotópja is, a deutérium (2H) és a trícium (3H).
A kémiai elemek periódusos rendszere | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Csoport | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | |||||||||||||||||||||
Alkálifémek | Alkáliföldfémek | Átmenetifémek | Átmenetifémek | Átmenetifémek | Átmenetifémek | Átmenetifémek | Átmenetifémek | Átmenetifémek | Átmenetifémek | Átmenetifémek | Átmenetifémek | Földfémek | Széncsoport | Nitrogéncsoport | Kalkogének | Halogének | Nemesgázok | ||||||||||||||||||||||
Periódus |
Hidrogén 1 H |
Hélium 2 He | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2 | Lítium 3 Li |
Berillium 4 Be |
Bór 5 B |
Szén 6 C |
Nitrogén 7 N |
Oxigén 8 O |
Fluor 9 F |
Neon 10 Ne | |||||||||||||||||||||||||||||||
3 | Nátrium 11 Na |
Magnézium 12 Mg |
Alumínium 13 Al |
Szilícium 14 Si |
Foszfor 15 P |
Kén 16 S |
Klór 17 Cl |
Argon 18 Ar | |||||||||||||||||||||||||||||||
4 | Kálium 19 K |
Kalcium 20 Ca |
Szkandium 21 Sc |
Titán 22 Ti |
Vanádium 23 V |
Króm 24 Cr |
Mangán 25 Mn |
Vas 26 Fe |
Kobalt 27 Co |
Nikkel 28 Ni |
Réz 29 Cu |
Cink 30 Zn |
Gallium 31 Ga |
Germánium 32 Ge |
Arzén 33 As |
Szelén 34 Se |
Bróm 35 Br |
Kripton 36 Kr | |||||||||||||||||||||
5 | Rubídium 37 Rb |
Stroncium 38 Sr |
Ittrium 39 Y |
Cirkónium 40 Zr |
Nióbium 41 Nb |
Molibdén 42 Mo |
Technécium 43 Tc |
Ruténium 44 Ru |
Ródium 45 Rh |
Palládium 46 Pd |
Ezüst 47 Ag |
Kadmium 48 Cd |
Indium 49 In |
Ón 50 Sn |
Antimon 51 Sb |
Tellúr 52 Te |
Jód 53 I |
Xenon 54 Xe | |||||||||||||||||||||
6 | Cézium 55 Cs |
Bárium 56 Ba |
Lantán 57 La |
* | Hafnium 72 Hf |
Tantál 73 Ta |
Volfrám 74 W |
Rénium 75 Re |
Ozmium 76 Os |
Irídium 77 Ir |
Platina 78 Pt |
Arany 79 Au |
Higany 80 Hg |
Tallium 81 Tl |
Ólom 82 Pb |
Bizmut 83 Bi |
Polónium 84 Po |
Asztácium 85 At |
Radon 86 Rn | ||||||||||||||||||||
7 | Francium 87 Fr |
Rádium 88 Ra |
Aktínium 89 Ac |
** | Raderfordium 104 Rf |
Dubnium 105 Db |
Sziborgium 106 Sg |
Bohrium 107 Bh |
Hasszium 108 Hs |
Meitnérium 109 Mt |
Darmstadtium 110 Ds |
Röntgénium 111 Rg |
Kopernícium 112 Cn |
Nihónium 113 Nh |
Fleróvium 114 Fl |
Moszkóvium 115 Mc |
Livermórium 116 Lv |
Tenesszium 117 Ts |
Oganeszon 118 Og | ||||||||||||||||||||
* | Cérium 58 Ce |
Prazeodímium 59 Pr |
Neodímium 60 Nd |
Prométium 61 Pm |
Szamárium 62 Sm |
Európium 63 Eu |
Gadolínium 64 Gd |
Terbium 65 Tb |
Diszprózium 66 Dy |
Holmium 67 Ho |
Erbium 68 Er |
Túlium 69 Tm |
Itterbium 70 Yb |
Lutécium 71 Lu |
|||||||||||||||||||||||||
** | Tórium 90 Th |
Protaktínium 91 Pa |
Urán 92 U |
Neptúnium 93 Np |
Plutónium 94 Pu |
Amerícium 95 Am |
Kűrium 96 Cm |
Berkélium 97 Bk |
Kalifornium 98 Cf |
Einsteinium 99 Es |
Fermium 100 Fm |
Mendelévium 101 Md |
Nobélium 102 No |
Laurencium 103 Lr |
|||||||||||||||||||||||||
Jelmagyarázat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
szilárd | folyékony | gáz | ismeretlen halmazállapotú | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
természetes elem | radioaktív elem | mesterségesen előállított elem | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|