Portland az Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Multnomah megyéjében helyezkedik el. A 2014. évi népszámlálás szerint lakosainak száma 619 360 fő volt.[3] Úgy is emlegetik Portlandot, mint „a legzöldebb város”-t az Egyesült Államokban.[4]

Portland
Portland panoráma
Portland panoráma
Portland zászlaja
Portland zászlaja
Portland pecsétje
Portland pecsétje
Becenév: Rose City
Stumptown
PDX
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamOregon
MegyeMultnomah megye
Alapítás éve1851
NévadóPortland (az Amerikai Egyesült Államok városa és megyeszékhely)
PolgármesterCharlie Hales
Irányítószám
Lista
97086–97299
Körzethívószám
  • 503
  • 971
Testvérvárosai
Népesség
Népesség652 503 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség1640,30 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság15,2 m
Terület376,5 km²
- ebből vízi28,6 km²
IdőzónaPST (UTC-8)
PDT (UTC-7)
Azonosítók
GNIS
GeoNames5746545
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′Koordináták: é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 40′
Elhelyezkedése Multnomah megyében és Oregonban
Elhelyezkedése Multnomah megyében és Oregonban
Portland honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Portland témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Portland Oregon legnépesebb városa, a népességi listán harmadik a Csendes-óceán északnyugati részén, Vancouver és Seattle után. A 2006. évi felmérések szerint Portland körzet lakosainak száma több mint kétmillió volt.[5]

Története szerkesztés

Portland csak egy kis pont volt, melyet úgy ismertek, hogy "the clearing,",[6] mely a Willamette folyó torkolatánál félúton volt Oregon város és Fort Vancouver között. A város nem fekszik ugyan közvetlenül az óceán partján, de a Columbia folyó itt olyan széles, hogy a tengerjáró hajók felhajózhatnak eddig. 1843-ban William Overton felismerte a fekvési helyzet hatalmas kereskedelmi lehetőségeit.

1851-ben alapították a várost, s Multnomah megye székhelye lett. A város kissé átnyúlik nyugaton Washington megyébe, délen pedig Clackamas megyébe.

Portland a megalapításakor, 1851. február 8-án összesen 800 lakost számlált.[7] Ekkor már volt egy gőzmalma, egy fából épült hotelje, és egy újságja a Weekly Oregonian. 1879-ben a lakosság száma már 17 500 fő volt.[8]

Portland kiváló fekvése lehetővé teszi, hogy a Willamette és a Columbia folyón keresztül elérje a gazdag mezőgazdasági területet, a Tualatin Valley-t, s a kanyonon keresztül pedig a nyugati dombokat.[9] A 19. század folyamán a legfontosabb kikötő volt, s az is maradt egészen az 1890-es évekig, amikor is Seattle mély tengeri kikötője a vasútvonalak segítségével elérte a szárazföldi területeket. A vasúton való szállítás kevesebb kockázattal járt, mint a veszélyes Columbia folyón navigálni.

A város legismertebb beceneve a "The Rose City" (a rózsaváros). A rózsaváros kifejezés először az 1888-as Episcopal Church gyülekezetén hangzott el, s olyan népszerű lett, hogy 1905-ben Lewis és Clack az évfordulós ünnepségek előtt javasolta Harry Lane polgármesternek a rózsafesztivál megrendezését. A város klímája kedvez a rózsa termesztésének. A belvárosban találhatjuk az "International Rose Test Garden"-t,[10] ahol a rózsák különböző fajtáit nemesítik.[11] Azóta egy évszázad telt el, s a fesztiválokat ma is nagy előszeretettel rendezik meg.

Másik ismert neve a "Stumptown" (stump=lecsonkol), mivel a korai település építéséhez ki kellett tisztítani területeket.[12] Ismert még a "Bridgetown", mert számos hídja van a városnak[13] Jól menő sörgyárai után pedig a "Beervana" és "Brewtopia"[14][15] George H. W. Bush úgy keresztelte át a várost, hogy "Little Beirut", mivel látogatása idején tiltakozó gyűlések voltak.[16]

Földrajz szerkesztés

Portland Oregon északi részén helyezkedik el, a Willamette Valley-ben, amely a legsűrűbben lakott területe. A város legnagyobb része Multnomah megyében van, de kis része átnyúlik Clackamas és Washington megyékbe .

 
Portland látképe

Az amerikai Népszámlálási Hivatal (U.S. Census) adatai szerint a város teljes területe 376,5 km², ebből 347,9 km² szárazföld és 7,6%-át, azaz 28,6 km²-t víz borítja.

A Willamette folyó kettéválasztja a város keleti és nyugati oldalát; északról folyik a város központjába, ahol a Columbia folyóba ömlik.

Portland egy pleisztocén kori kialudt vulkanikus területen fekszik. Az ún. "Boring Lava Field" 32 kialudt vulkáni kúp legnagyobbika a "Mount Tabor", melynek középpontja délkelet-Portland területén van.[[17] A szunnyadó, de még aktív vulkán, a Mount Hood Portlandtól keletre fekszik, de a város majdnem minden területéről látható. A másik aktív vulkán Washingtontól északra a Mount Saint Helens a város magas pontjairól a távolban szintén látható. A vulkán az 1980. július 12-i kitörése alkalmával a várost vulkáni hamuval szórta be.

Éghajlat szerkesztés

Portland a nyugati tengerpart éghajlati zónájában fekszik, melynek jellemzője a mediterrán éghajlat. A nyár meleg és viszonylagosan száraz, s a legmagasabb nappali átlagos hőmérséklet 27 °C, s a legalacsonyabb 14 °C körül van. A tél mérsékelten hűvös és nedves. A januári átlagos legmagasabb nappali hőmérséklet 8 °C, s a legalacsonyabb 3 °C körül mozog. Az évi átlagos csapadék mennyisége 920 mm. Az év folyamán átlagosan 155 napon esik mérhető mennyiségű eső. Hó csak ritkán esik, egy-két alkalommal a tél folyamán. Jelentős hóesés csak akkor tapasztalható, ha a hidegfront betör a Columbia folyó hegyszorosán. Az 1892-93-as években 154,7 cm havat mértek. A legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet valaha jelentettek, −19 °C volt 1950. február 2-án. A legmagasabb hőmérsékletet, 42 °C-ot, 1965. július 30-án mérték.

Részei szerkesztés

 

Délnyugat szerkesztés

 
Portland éjszaka
 
Pionír tér

A Willamette folyó nyugati partján fekszik Portland belvárosa. Többemeletes irodaházak, áruházak, szállodák vannak itt. Portland legtöbb kikapcsolódási kulturális, oktatási és közigazgatási központja a belvárosban van, mint pl.:

  • South Park Blocks, Pettygrove és Lovejoy Parks, és Tom McCall Waterfront Park
  • Arlene Schnitzer Concert Hall, Portland Art Museum, és Oregon Historical Society, Oregon Historical Society Museum (helytörténeti múzeum)
  • Portland City Hall, Multnomah County Courthouse, a Portland Public Service Building, Pioneer Courthouse, és Mark O. Hatfield United States Courthouse
  • Portland State University, Oregon legtöbb diákja tanul itt.
  • a Meier & Frank Building és Pioneer Place bevásárló központ
  • Wells Fargo Center, a legmagasabb épület Oregonban 166 méter magas.

Északnyugat szerkesztés

A NW 21st Avenue-n található a "Pearl District" (gyöngy negyed) és az "Old Town Chinatown" (öreg kinai negyed), különböző lakóházak, s a szomszédságban ipari körzet. Az utcaneveket az ABC sorrendjében nevezték el Aneky-tól Wilson-ig. A Pearl District különböző vendéglőkkel, butikokkal, művészeti galériákkal vonzza az embereket. A Pearl District és a Willamette között van az Old Town Chinatown, melynek kezdetét két oroszlán jelzi. A második világháború előtt ez volt a japán negyed vagy Little Tokyo (kis Tokyo), s a kinai negyed a W. Burnsiede Street-től délre volt a folyó mentén.

Észak szerkesztés

 
St. Johns Híd

A város északi része a lakossági épületek kereskedelmi és ipari területek keveréke. Itt található a Portland International Raceway, és a University of Portland. Észak Portland-ot és Északnyugat Portland-ot a St. Johns Bridge köti össze. A híd 630 méter hosszú, melynek építését 1931-ben fejezték be, s 2003-2005 komoly karbantartási munkálatokat végeztek rajta. A Columbia Villát, ahol a második világháború folyamán lakossági épületek voltak, újjáépítették, s ma New Columbia néven kinál berelhető otthonokat a lakosságnak.

Északkelet szerkesztés

 
Convention Center

A Willamette folyó keleti partján többnyire kereskedelmi és ipari negyedek, valamint lakónegyedek találhatók, amelyet a modern bevásárló központ, a Lloyd Center lát el.

Délkelet szerkesztés

Portlandben játszódó sorozat szerkesztés

Testvértelepülései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  2. 2007
  3. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. [2012. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 29.)
  4. Kate Sheppard (2007-07-19)."15 Green Cities". Environmental News and Commentary. Elérés: 2008-07-08.
  5. JULY 1, 2006 Population estimates for Metropolitan Combined Statistical Areas Archiválva 2008. április 20-i dátummal a Wayback Machine-ben U.S. Census Bureau. Hozzáférés ideje: 2007-10-19.
  6. Orloff, Chet (2004). Maintaining Eden: John Charles Olmsted and the Portland Park System. Yearbook of the Association of Pacific Coast Geographers 66: 114–119. doi:10.1353/pcg.2004.0006.
  7. Gibson, Campbell (June 1998). of the 100 Largest Cities and Other Urban Places in the United States: /1790 to 1990. U.S. Bureau of the Census[halott link] - Population Division.
  8. Loy, William G.; Stuart Allan, Aileen R. Buckley, James E. Meecham (2001). Atlas of Oregon. University of Oregon Press, 32-33. ISBN 0-87114-102-7.
  9. "City keeps lively pulse." (Spencer Heinz, The Oregonian, January 23, 2001)
  10. http://www.rosegardenstore.org/thegardens.cfm/ Archiválva 2008. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben International Rose Test Garden
  11. City Flower. City of Portland Auditor's Office - City Recorder Division.
  12. "From Robin's Nest to Stumptown". Archiválva 2000. szeptember 1-ji dátummal az Archive.is-en End of the Oregon Trail Interpretive Center. Hozzáférés ideje: 2006-11-07.
  13. "The Water". Archiválva 2009. január 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Portland State University. Hozzáférés ideje: 2006-11-07.
  14. "Portland: The center of the beer universe". Archiválva 2008. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Portland Oregon Visitors Association. Hozzáférés ideje: 2006-11-18.
  15. "Portland Lifts A Glass To Its New Name". KOIN 6 News. Hozzáférés ideje: 2007-01-14.
  16. McCall, William (August 19, 2003). "'Little Beirut' nickname has stuck", The Oregonian. Hozzáférés ideje: 2007-01-21.
  17. The Boring Lava Field, Portland, Oregon". USGS Cascades Volcano Observatory. Hozzáférés ideje: 2006-11-07.

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés