Főmenü megnyitása

A posztó [1] régóta használt magyar főnév a kártolt gyapjúfonalból készült vastag szövetre.

Nemezek különféle színekben

Tartalomjegyzék

AlapanyagSzerkesztés

A posztó (latinul:pannus) alapanyaga a bibliai időkben gyakran állati szőr (pl. , nyúl, láma, kecske, alpakka) és gyapjú. [2] Az ipari forradalom utáni időkben többnyire gyapjú lett az alapanyag, mivel a birkatenyésztés ipari jellegűvé vált a mezőgazdaságban.

Előállítási technológiaSzerkesztés

 
Biliárd posztóval borított játékasztal-London-Royal Automobile Club

A posztó gyártása az ipari forradalomig alapvetően változatlanul történt, mintegy megőrizve a kezdeti idők technológiáját. A megfelelően előkészített (pl. mosott, tisztított, válogatott) alapanyagot megszőtték, majd kallózással (erdélyi kifejezéssel: ványolással) tömörítették. A kallózást eleinte kézi erővel végezték vízparton, súlyokkal. Később kallómalomban történt a tömörítési eljárás, melynek lépései:

  • a tömörítésre szánt gyapjúszövet vízzel történő átitatása,
  • vályúba vagy kallókádba helyezése,
  • a kallómalomban lévő ütőkalapács működtetésével tömörítés.

Az ipari jellegű kallómalmok technológiája ókori ismereteken alapult.[3]

A modern ipari gyártási eljárást tűnemezelésnek hívják (nem szükséges az előszövés a technológiai eljárás miatt), s a nemszőtt kelmék közé sorolják a nemezt, amely a posztóhoz hasonló sűrűségű nehéz textilanyag a köztudatban. [4] A tűnemezelési eljárás lényege, hogy az anyag előtömörítve érkezik a szállítószalagon az excenterrel mozgatott tűkkel ellátott ütőgető lemez és az alaplemez közé. Áthaladáskor a sűrű tűnemezelő lemez tovább tömöríti az alapanyagot, amely továbbhalad a húzóhenger segítségével a munkafelületen.

HasználatSzerkesztés

 
Posztómaradékokból készülő pokróc
  • A hétköznapi életben az ókorban pokrócok (sátorlapok), szőnyegek, kabátok készültek durva gyapjúból. Finomabb gyapjúból készült a selyemposztó (fénye volt), gyapjúból vagy nyúlszőrből pedig például kalaphoz való posztót gyártottak. A bibliai időkben az újszülötteket finomposztóba pólyázták.[5]
  • A középkortól kezdve elterjedten használták a posztót katonai holmik (pl. kabát, lópokróc stb.), államhivatali bútorok, ajtók kárpitjainak alapanyagául. [6]
  • Magyarországon a földműves- és pásztorélet ruhadarabjai (pl.a guba, szűr, kankó, condra, zeke, daróc, szokmány, harisnya, berhe stb.) gyakran posztóból készültek.[7]
  • Jelen korunkban elterjedten használják különböző játékasztalok (pl. biliárdasztal, pókerasztal stb.) és járófelületek (pl. színház, előadótermek, stb.) bevonására a posztót, filcet. Mindkét esetben az anyag jó hangelnyelő képességét hasznosítják.

ÉrdekességSzerkesztés

  • A modern biliárd posztókat gyapjúból, vagy gyapjú és műszál keverékéből készítik; minél magasabb a természetes anyag tartalma, annál jobb minőségűnek számít a biliárdposztó. [8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0731-5  1119. oldal
  2. Magyar Katolikus Lexikon
  3. "A kallómalom ókori technikai ismeretekre támaszkodva a 9. sz.-ban az alpesi német területen alakult ki, és a 11. sz.-ra a német vidékeken már szélesen elterjedt a gyapjúszövet sűrítésére. A Kárpát-medencében feltehetően a Felföldre és Erdélybe a 12–13. sz.-ban csoportosan és szervezetten betelepített németek után került. Gyapjúszövetek malomban való kallózásáról egy 1205–1218 közötti, Sopron környéki latin leírás tudósít. A kall ige ismeretlen eredetű, első előfordulása ’posztókalló’ értelemben 1340-ből való. A kallás folyóvízben, a zuhogó alá állított → kallókádban történt. A nemezszerűen tömör posztóféleségnek a ruházatban, lakáskultúrában betöltött nagy szerepe miatt a kallómalmok országosan – főleg a Felföldön és Erdélyben – elterjedtek voltak." Magyar Néprajzi Lexikon
  4. " A nem szőtt anyagok azok a kelmék, amelyeket nem a hagyományos technológiával – fonás, szövés vagy kötés útján - állítanak elő. Textilszerű anyagokból vázszerkezetet készítenek és ezt mechanikai eljárással vagy ragasztással rögzítik. A nemszőtt kifejezés az angol „nonwoven” kifejezés fordítása. A nemszőtt textíliák különböző típusa a fátyolhoz hasonló termék, a vlies (flisz), a filc jellegű tűnemezelt padlószőnyeg vagy a kötött, szövött árukhoz hasonló dekorációs, varrva hurkolt anyag. "Sulinet Tudásbázis Keresőbe be kell írni: "nemszőtt kelmék" vagy "a nemezek" kifejezést.
  5. " Szövés után a →csapó kallózással, ványolással tömörítette. A vászontól nemcsak alapanyaga, hanem vastagsága, tömörsége is megkülönbözteti. Durva gyapjúból készült a szűr~, finom gyapjúból a selyem~, gyapjúból v. nyúlszőrből a kalap~""A Szentírás szerint az →újszülöttet ~ba csavarták (Ez 16,4; Lk 2,7.12); a havibajos asszony ~ruhája különösen undorító (Iz 64,6; Eszt 14,16). A 'senki nem varr régi ruhára új szövetből foltot' példázatban ~ról van szó (Mt 9,16)." Magyar Katolikus Lexikon
  6. "...főleg katonaköpenyek, kabátok készítésére, ill. asztalok bevonására használatos." Czuczor Gergely: A magyar nyelv szótára
  7. Magyar Katolikus Lexikon
  8. "A biliárdposztó tulajdonságait az alapanyagok minősége, és azok aránya határozza meg. A modern biliárd posztókat gyapjúból, vagy gyapjú és nejlon keverékéből állítják elő. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a gyapjútartalom, annál jobb minőségűnek számít a posztó. Az olcsóbb típusokban ez 20% alatt van, a csúcskategóriás posztókban pedig 90% feletti is lehet." A biliárdposztó anyaga

ForrásokSzerkesztés