Poznań

a Nagy-Lengyelországi vajdaság fővárosa
(Poznan szócikkből átirányítva)

Poznań (kiejtése, IPA: [ˈpɔznaɲ], németül Posen [ˈpoːzən], latinul Posnania, jiddisül ּפפּױזן / Poyzn, teljes hivatalos neve: Stołeczne Miasto Poznań=Poznań főváros) – az egyik legnagyobb lengyel város, a Warta folyó partján fekszik, Nagy-Lengyelország és a Nagy-lengyelországi vajdaság fővárosa. Lengyelország ötödik legnépesebb városa 570 800 lakossal (2005). Az egyik legrégebbi lengyel város. A Szent Péter és Pál katedrális a legrégebbi lengyel templom, ebben található az első lengyel uralkodók: I. Mieszko, Vitéz Bolesław, II. Mieszko, I. Kázmér, Władysław Odonic (Odon fia Ulászló), I. Przemysł, Bolesław Pobożny, II. Przemysł sírja. Ma a város fontos ipari, kulturális és egyetemi központ. Neve valószínűleg a Poznan személynévből származik, és azt jelenti, hogy „Poznan városa”, de lehetséges, hogy egyszerűen a lengyel poznać igéből, mely megismer, felismer jelentésű.

Poznań
Poznań címere
Poznań címere
Poznań zászlaja
Poznań zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságNagy-lengyelországi
Járásjárási jogú város
PolgármesterJacek Jaśkowiak
Irányítószám60-001
Körzethívószám(+48)61
RendszámPO
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség546 859 fő (2021. márc. 31.)[4]
Népsűrűség2 092,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60-154 m
Terület261,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 52° 24′ 30″, k. h. 16° 56′ 01″52.408333°N 16.933611°EKoordináták: é. sz. 52° 24′ 30″, k. h. 16° 56′ 01″52.408333°N 16.933611°E
Poznań weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat.
Poznań (reptér, 1991–2020 ) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,517,624,030,531,838,038,738,234,627,919,915,038,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)2,13,78,115,019,823,125,224,919,513,37,13,213,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−2,9−2,40,04,08,411,914,113,79,65,41,8−1,45,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−28,5−28,0−21,4−8,6−3,90,53,83,2−1,7−8,3−15,2−24,9−28,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)383140295458845641353440540
Havi napsütéses órák száma517212621125725726925316511354371865
Forrás: meteomodel, IMGW


Poznań (reptér, 1961–1990) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,52,26,813,018,822,123,523,118,713,16,42,212,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,8−3,9−0,82,87,711,212,512,29,05,31,2−2,64,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)302427365360695743393938515
Havi napsütéses órák száma406110915221921521820613810240321532
Forrás: NOAA[5]


Városrészek

szerkesztés

A mai Poznań 17931800 között Poznań, Ostrów, Ostrówek, Środka, Chwaliszewo és Łacina önálló városok egyesülése révén jött létre. A gyorsan fejlődő városhoz csatlakoztak a szomszédos falvak: Grunwald, Łazarz, Górczyn, Jeżyce, Wilda, Winogrady 1900-ban, Piątkowo és Rataje később. Ma Poznań öt kerületre oszlik, amelyek tovább oszlanak szomszédságokra.

Története

szerkesztés
 
Poznań 1617

I. Mieszko, a polánok első ismert uralkodója itt építette fel egyik várát. A poznańi Szent Péter és Pál katedrális az első lengyel templom a 10. század második felében épült. A város Nagy-Lengyelország fővárosa lett. I. Mieszko fiát, Vitéz Boleszlávot 1025-ben királlyá koronázták és így megalakult a lengyel királyság. Nagy-Lengyelország a lengyel állam „bölcsője” lett, itt temették el I. Mieszkót és I. Bolesławot. A Lubrański akadémiát, a második lengyel egyetemet (valójában nem teljes egyetem, mert a tudományokat tanuló hallgatóknak Krakkóba kellett menni) 1519-ben alapították.

Poznań Nagy-Lengyelország fővárosa volt, amikor Lengyelország felosztásakor, 1793-ban porosz fennhatóság alá került, és a területet Dél-Poroszországgá nevezték át. A nagy-lengyel felkelés 1806-ban egyrészt Napóleon császár törekvéseit segítette, másrészt a megszálló porosz erőket kiűzte. A város 1807-ben a Varsói Hercegség része és a poznańi kerület fővárosa lett. Napóleon veresége után, 1815-ben a bécsi kongresszuson a győztesek átszabták Európa térképét. Nagy-Lengyelországot visszaadták Poroszországnak, és a város az autonóm Poseni Nagyhercegség fővárosa lett. Az 1800-as évek közepe táján kitört forradalmak után hivatalos porosz tartomány lett, majd 1871-ben a német államok egyesülésekor a Német Birodalom része lett. Ebben az időben óriási munkákkal felépítették a poznańi erődrendszert, amely ekkoriban a harmadik legnagyobb volt egész Európában.

 
Poznań 1929

Röviddel a Német Birodalom első világháborús veresége után 1918-1919-ben kitört a nagy-lengyel felkelés, a Powstanie Wielkopolskie-felkelés, mely a második lengyel köztársaság megalakulásához vezetett, ekkor a város a poznańi vajdaság központja lett. A második világháború alatt Lengyelország német megszállás alatt volt, és a lengyel lakosságot keményen elnyomták. A háború befejezése után a város a környező vidék fővárosa lett, amelynek határai 1957, 1975 és 1999-ben bővültek. Poznań jelenleg vajdasági székhely. A poznańiak soha nem tűrték az idegen elnyomást, a megszállókat mindig a pokolba kívánták. Nem csoda, hogy a poznańiakra a szovjet megszállók is irritálóan hatottak, ami végül forradalomhoz vezetett. Az 1956-os poznańi forradalmi megmozdulások hozzájárultak a háború utáni kommunista rendszer viszonylagos felpuhulásához. Hatásuk és az ezeréves magyar–lengyel barátság fényes hagyományai jelentős szerepet játszottak az 1956-os magyar forradalmat megelőző politikai erjedésben.

A város nevének eredete

szerkesztés

Poznań az egyik legrégebbi lengyel város, éppen ezért nehéz megtalálni neve etimológiáját. Vannak különféle elméletek eredetével kapcsolatban, de ezek mind legendák. Eddig nem találtak hiteles okiratot, amely a név születésére is fényt derítene.

Turista látványosságok

szerkesztés
 
Óváros

Poznańban nagyon sok érdekes hely van. Híres a régi piactér reneszánsz építészete, az első számú műemlék a városháza. A társaskáptalan temploma és a régi jezsuita épületcsoport többi tagja ugyanilyen értékes műemlék. A régi piactér feletti dombon a királyi vár áll, s körülötte a városfal maradványai. Fontos színhely az Ostrów Tumski (Tumski-sziget, valamikor a Warta szigete volt), ez a város legrégebbi része, melyen az ország legősibb temploma (a Szent Péter és Pál katedrális) áll, valamint a hercegi palota X. századbeli maradványai és egy rotunda nyomai.

Fontos látnivalók a „császári negyed” épületei, valamint sok temploma, palota és kastély. Két állatkert, a botanikus kert és a pálmaház valamint műemlék parkok is látogatásra érdemesek. Az ipartörténeti épületek, sportlétesítmények és a poznani nemzetközi vásár is sok turistát vonz.

A Poznańon áthaladó turista útvonalak: a Román túra, a Piast-túra és a Kórniki-túra. A város körül a „Poznani gyűrű” nevű kerékpárút kanyarog, hét csatlakozó úttal, amelyek a központba vezetnek.

Egyetemek és főiskolák

szerkesztés
 
Mickiewicz Adam Egyetem

Állami intézetek:

  • Uniwersytet im. Adama Mickiewicza (Mickiewicz Adam Egyetem)
  • Uniwersytet Medyczny im. Karola Marcinkowskiego w Poznaniu – Orvosi egyetem
  • Uniwersytet Przyrodniczy w Poznaniu – Mezőgazdasági egyetem
  • Uniwersytet Ekonomiczny w Poznaniu – Közgazdasági egyetem
  • Akademia Wychowania Fizycznego w Poznaniu – Testnevelési akadémia
  • Akademia Sztuk Pięknych w Poznaniu – Szépművészeti akadémia
  • Akademia Muzyczna w Poznaniu – Poznańi zeneakadémia
  • Politechnika Poznańska – Poznańi műszaki egyetem

Nem állami intézetek:

  • Wyższa Szkoła Bankowa w Poznaniu – Bankfőiskola
  • Wyższa Szkoła Nauk Humanistycznych i Dziennikarstwa – Humán tudományok és újságírás főiskolája

Állami kutatóintézetek:

  • Instytut Zachodni im. Zygmunta Wojciechowskiego – Nyugati intézet
 
A Poznańi nemzeti múzeum
 
A Raczyńsky könyvtár
  • Muzeum Narodowe w Poznaniu – A Poznańi nemzeti múzeum, részlegei:
    • Néprajzi múzeum
    • Poznań várostörténeti múzeuma
    • Hangszermúzeum
    • Festmény- és szoborgaléria
    • Iparművészeti múzeum
    • Katonai múzeum
  • Wielkopolskie Muzeum Walk Niepodległościowych w Poznaniu – Függetlenségi harcok múzeuma
  • Biblioteka Raczyńskich – részlegek:
  • Régészeti múzeum (Pałac Górków)
  • Érsekségi múzeum
  • Orvosi akadémia múzeuma
  • Páncélos fegyvernem múzeuma
  • Gyógyszerészeti múzeum
  • Motorizáció múzeuma
  • Környezetvédelmi múzeum
  • Vasút mentési múzeum
  • Panoptikum
  • Régi Poznań makettje

Színházak

szerkesztés
 
A Moniuszko Stanisław Nagyszínház
 
A Lengyel Színház

Magyar vonatkozások

szerkesztés
 
Lengyel–magyar barátság tér
 
Mansfeld Péter-emléktábla

Poznań a lengyel államiság kezdeteitől évszázadokig az ország fővárosa, ennélfogva évszázadokig a lengyel–magyar barátság alakulásának igen fontos színhelye volt. Lengyel királyok, főrendiek sokasága magyar feleséget vett magához, vagy éppen magyar főrendihez, királyhoz ment feleségül.

Itt élt Veszprém város névadója – Bezprym herceg (986–1031) az első lengyel király, Vitéz Boleszláv magyar hercegnőtől, Judittól született fia, aki később Magyarországon bujkált, és csak apja halála után tért vissza Poznańba.

A Liszt Ferenc Lengyel–Magyar Baráti Társaság az első lengyel–magyar egyesület volt, amely 1956-ban Antoniewicz Zdzisław újságíró lakásán jött létre, aki később élete végéig (1984-ig) az egyesület díszelnöke volt, és fáradhatatlanul szervezett vasúti- és buszutazásokat Magyarországra a magyar-barátok, egykori menekültek és diákok számára, több magyar iskolával összehozott testvériskolai kapcsolatot poznańi vagy más lengyel városbeli iskolával. Alapító tagjainak többsége 1939-ben Magyarországra menekült, és igen szívélyes, baráti fogadtatásban részesült. Hazatérésük után mindent elkövettek a barátság népszerűsítése érdekében, de ez hivatalosan csak 1956-ban, Władysław Gomułka hatalomra kerülése után vált lehetővé.

Az alapító tagok többsége fegyveresen részt vett az 1956. június 28-an kirobbant 1956-os poznańi forradalom harcaiban. Az 1956-os magyar forradalom kitörésének hírére vért, élelmiszert, ruhát, gyógyszereket és pénzt gyűjtöttek a szovjet fenevaddal szembeszálló hősies magyarok javára. Az adományokat titkos tátrai és szlovákiai ösvényeken át azok a tátrai futárok vitték, akik 1939–1945 között a lengyel ellenállási mozgalom futárai voltak.

A Lengyel–Magyar baráti Társaság címe: Towarzystwo Przyjaźni Polsko – Węgierskiej im. F. Lista, 61-164 Poznań, os. Piastowskie 104 (DK Na Skarpie). Elnök: mgr. Ryszard Szylberg.

A városban utca viseli Mansfeld Péter nevét.

Híres emberek

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Jaroslaw Oracijewski–Zofia Trojanowicz: Poznan, 1956; AB Független, Bp., 1983 (Kelet-Európa elnyomott munkásfelkelései)
  • A szabadság városai. Poznań és Budapest, 1956; tan. Rafał Reczek, ford. Mihályi Zsuzsa; Instytut Pamięci Narodowej Komisja Ścigania Zbrodni przeciwko Narodowi Polskiemu–Lengyel Intézet, Poznan–Bp., 2021

Internet keresőlapok

szerkesztés

Útikalauzok

szerkesztés

Tudomány és oktatás

szerkesztés

Genealógia

szerkesztés

Kultúra és történelem

szerkesztés

Fényképek

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Poznań témájú médiaállományokat.