Főmenü megnyitása

Pozsony Ferenc

(1955) erdélyi magyar néprajzkutató, etnológus

Pozsony Ferenc (Zabola, 1955. április 16. –) erdélyi magyar néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Pozsony Ferenc
Pozsony Ferenc.jpg
Született 1955április 16. (64 éves)
Zabola
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Foglalkozása néprajzkutató
Iskolái
Kitüntetései Bányai János-díj (1998)

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit a kovásznai líceumban végezte (1974), már középiskolás diákként bekapcsolódott az iskola MI c. diáklapjának szerkesztésébe. Majd kétévi sorkatonai szolgálat után 1981-ben szerzett magyar szakos tanári diplomát a Babeș-Bolyai Egyetemen. Ugyanott nyerte el az etnológiai tudományok doktora címet is (1997). Az 1976-77-es tanévben helyettes tanár szülőfaluja általános iskolájában; 1981-től Kézdivásárhelyen általános iskolai, majd 1982-90 között középiskolai tanár az Ipari Líceumban. 1990-től a Babeș-Bolyai Egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke keretében a néprajz szakon egyetemi adjunktus, 1998-tól docens, Erdély társadalomnéprajza, együtt élő népeinek kultúrája, a népszokások és együttélési modellek vizsgálata tárgykörökből tartja előadásait. 1994-ben Miskolcon, 1995-től évente Debrecenben, 1997-ben Szegeden vendégtanár. Ugyanakkor az egyetem magyar tanszéke és a Kriza János Néprajzi Társaság keretében Keszeg Vilmossal közösen egy új néprajzos kutatónemzedéket indított útjára.

Egyetemi évei alatt a Visszhang diákrádióban elhangzó néprajzi műsorok szerkesztője; a Filológiai Kar néprajzi tudományos diákkörének egyik megteremtője. Általános iskolai tanárként tájházat alapított szülőfalujában, majd időszakos kiállításokat rendezett a moldvai csángók viselete (1989), illetve lakáskultúrája (1992) tárgykörből a Csernátoni Múzeumban.

MunkásságaSzerkesztés

Első szaktanulmányát A hajdúkkal induló lány balladájának újabb változatai címmel 1980-ban közölte. A hetvenes években a háromszéki népi kerámia és a háromszéki népballadák kutatása kötötte le, jelezve, hogy mind a tárgyi, mind a szellemi néprajz területén nem csak új anyag feltárására, de egy új, modern szemlélet érvényesítésére is törekszik. Ez tükröződik első kötete, a Feketeügy-vidéki népballadákat tartalmazó Álomvíz martján (1984) anyagában és bevezető tanulmányában s a Művelődés Vadrózsa rovatában megjelent részközléseiben éppúgy, mint olyan tanulmányaiban, mint a Természetközpontú világ (TETT 1987/2).

1995-ben megjelent újabb kötete (Szeret vize martján. Kolozsvár 1995 = A Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára. 2) a klézsei Lőrinc Györgyné Hodorog Lucától gyűjtött moldvai csángómagyar népköltészeti kincs sajtó alá rendezése, amellyel összefüggésben több tanulmányában tárja fel a moldvai és gyimesi csángók szokásvilágát (Gyertyános – egy Gyimesből kirajzott település. Honismeret 1990/5-6; Lakodalom a moldvai Klézsén. Művelődés 1992/12; Újesztendőhöz kapcsolódó szokások a moldvai csángóknál. Néprajzi Látóhatár 1994/1-2; A moldvai csángók identitásának összetevőiről. Magyarságkutatás 1996); a Kriza János Néprajzi Társaság 5. Évkönyvében (Kolozsvár 1997) a moldvai csángók újesztendei szokásairól, vallásos tárgyairól, a látomásnak a népi tudatban játszott szerepéről közölt tanulmányokat.

A nyolcvanas évekre nyúlnak vissza az erdélyi szászokkal kapcsolatos néprajzi kutatásai is: a sónai szászok esővarázslási és csurgóújítási szokásairól először a Művelődésben (1991/1) közölt tanulmányt, majd ugyanott a szászok közt élő karácsonyi (1994/12), illetve farsangi (1995/2) szokásokról. Doktori disszertációjában az erdélyi magyar jelesnapi szokásokat ért szász hatást vizsgálta (Kötetben: Szól a kakas már. Csíkszereda 1998), s önálló kötetet jelentetett meg Az erdélyi szászok jelesnapi szokásai címmel (Csíkszereda 1998. ugyanaz németül: Festbrauche der siebenbürger Sachsen. ugyanott 1999).

A népi együttélés társadalomnéprajzi összefüggéseinek témaköréhez tartoznak az erdélyi cigánysággal kapcsolatos kutatásai is (A háromszéki magyarajkú cigányok vallásos hitélete. In: Cigány néprajzi tanulmányok. I. Budapest 1993; Változások az erdélyi cigánytársadalom életében. Keresztény Szó 1997/4).

Említett önálló kötetei mellett tanulmányai jelentek meg magyar, német, román és angol nyelven a következő gyűjteményes kötetekben: Buletinul Științific al Societății Cercurilor Studențești de Etnografie și Folclor (Nagybánya 1981); Népismereti Dolgozatok. 1985; Népi vallásosság a Kárpát-medencében. I. Veszprém 1991; Népi vallásosság a Kárpát-medencében. II. Veszprém-Debrecen 1997; A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Budapest 1991; Kultúra és tradíció. Miskolc 1992; Moldovának szép tájaind születtem. Jászberény 1993; Cigány néprajzi tanulmányok. Budapest 1993; Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Szentendre 1994; Kultúrák találkozása – kultúrák konfliktusai. Békéscsaba-Budapest 1995; Magyarságkutatás 1995-96. Budapest 1996; Európából Európába. Budapest 1997; Csángó sorskérdések. Budapest 1997; Eksztázis, álom, látomás. Budapest-Pécs 1998; Művelődés a művelődés szolgálatában. Kolozsvár 1998; Tanulmányok a cigányságról és hagyományos kultúrájáról. Gödöllő 1998. – Forschungen zur Volks- und Landeskunde. Band 38. Nagyszeben 1995/1-2; Modele de conviețuire în Ardeal. Kolozsvár 1999; Conferința națională de bilingvism. 1999; European Tradition and Experiences. Kolozsvár 1999; Modele de conviețuire în Europa Centrală și de Est. Arad 2000; The Minorities at the Turn of Millenium. Budapest 2000.

Társszerzője az Együttélési modellek Erdélyben (Kolozsvár 1999) című kötetnek és a Magyar népi kultúra című kétkötetes egyetemi tankönyvnek (Kolozsvár 2000, 2001). Társszerkesztője a Fiatalok vasárnapja Európában c. kötetnek (Keszeg Vilmossal és Tötszegi Teklával, Kolozsvár, 2009. Kriza Könyvek 35).

Alapító elnöke, majd 2012-től tiszteletbeli elnöke a Kriza János Néprajzi Társaságnak; tagja az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, az Arbeitskreis für Siebenbürgische Landeskunde társaságnak (Gundelsheim-Heidelberg), 1996-tól választmányi tagja a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak. 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

MűveiSzerkesztés

  • Álomvíz martján. Feketeügy vidéki magyar népballadák; gyűjt. bev., jegyz. Pozsony Ferenc; Kriterion, Bukarest, 1984
  • Szeret vize martján. Moldvai csángómagyar népköltészet; a klézsei Lőrinc Györgyné Hodorog Lucától gyűjt., bev., jegyz. Pozsony Ferenc, dallamok sajtó alá rend. Török Csorja Viola; Asociaţia Etnografică Kriza János, Kolozsvár, 1994 (Kriza János Társaság könyvtára)
  • Az erdélyi szászok jeles napi szokásai; Pro-Print, Csíkszereda, 1997 (Krónika könyvek)
  • Faragó József bibliográfiája; szerk. Borbély Éva, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1998
  • Szól a kakas már. Szász hatás az erdélyi magyar jeles napi szokásokban; Pro-Print, Csíkszereda, 1998 (Krónika könyvek)
  • Csángósors. Moldvai csángók a változó időkben; szerk. Pozsony Ferenc; Teleki László Alapítvány, Bp., 1999 (A magyarságkutatás könyvtára)
  • Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára; szerk. Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy, Pozsony Ferenc; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1999
  • Népzenei tanulmányok. A Torockón 1997. október 25-25-én szervezett népzenei találkozó előadásai; szerk. Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999 (Kriza könyvek)
  • "Adok nektek aranyvesszőt...". Dolgozatok erdélyi és moldvai népszokásokról; Pro-Print, Csíkszereda, 2000
  • Ceangăii din Moldova; románra ford. Horaţiu Iuliu Kozák; Asociaţia Etnografică Kriza János, Kolozsvár, 2002
  • Zabola; szerk. Botlik József; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Adaptáció és modernizáció a moldvai csángó falvakban; szerk. Kinda István, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2005
  • A moldvai csángó magyarok; Gondolat–Európai Folklór Intézet, Bp., 2005 (Örökség)
  • Erdélyi népszokások. Egyetemi jegyzet; Kriza János Néprajzi Társaság–BBTE, Kolozsvár, 2006 (Néprajzi egyetemi jegyzetek)
  • A moldvai csángók bibliográfiája; szerk. Ilyés Sándor, Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2006
  • The Hungarian Csángó of Moldova (A moldvai csángó magyarok); angolra ford. Peter Csermely; Corvinus Publishing, Buffalo–Toronto, 2006
  • Lokalitások, határok, találkozások. Tanulmányok erdélyi cigány közösségekről; szerk. Ilyés Sándor, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2007
  • Orbaiszék változó társadalma és kultúrája; szerk. Kinda István, Pozsony Ferenc; Kovászna Megyei Művelődési Központ, Sepsiszentgyörgy, 2007 (A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum kiadványai)
  • Lokális és transznacionális csángó életvilágok; szerk. Ilyés Sándor, Peti Lehel, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2008 (angolul is megjelent)
  • Népi mesterségek Háromszéken. A BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékén tanuló, Pozsony Ferenc által irányított egyetemisták és doktorandusok terepkutatásaiból, dolgozataiból; szerk. és bev. Pozsony Ferenc; Kovászna Megyei Művelődési Központ–Regös Ifjúsági és Közművelődési Egyesület, Sepsiszentgyörgy, 2008
  • Erdély népei. Szászok, örmények, székely szombatosok, cigányok. Egyetemi jegyzet; Kriza János Néprajzi Társaság–BBTE, Kolozsvár, 2009 (Néprajzi egyetemi jegyzetek)
  • A fiatalok vasárnapja Európában; szerk. Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc, Tötszegi Tekla; BBTE Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék–Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2009 (Kriza könyvek)
  • Moldvai csángók, 1990-2010; szerk. Ilyés Sándor, Peti Lehel, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2010
  • Oktatás, kutatás, intézmények Kolozsvárt; szerk. Czégényi Dóra, Keszeg Vilmos, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2010
  • Pozsony Ferenc–Kinda István: A Csángó Néprajzi Múzeum kandallócsempe gyűjteménye; Csángó Néprajzi Múzeum–Kriza János Néprajzi Társaság, Zabola–Kolozsvár, 2011
  • Páva. Tanulmányok egy orbaiszéki faluról; szerk. Jakab Albert Zsolt, Pozsony Ferenc; Kriza János Néprajzi Társaság–Csángó Néprajzi Múzeum, Kolozsvár–Zabola, 2011 (A zabolai Csángó Néprajzi Múzeum kiadványai)
  • Zabola. Egy polgárosult orbaiszéki falu kulturális öröksége; Háromszék Vármegye, Sepsiszentgyörgy, 2012 (Székelyföld települései)
  • Háromszéki ünnepek. Dolgozatok háromszéki népszokásokról; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2015
  • Hantz Péter–Pozsony Ferenc–Füreder Balázs: Kürtőskalács. A világ minden táján ismert székely-magyar sütemény; Háromszék Vármegye, Sepsiszentgyörgy, 2015

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A köztársasági elnök 167/2011. (VIII. 31.) KE határozata. In.: Magyar Közlöny. 2011. évi, 100. sz., 27692. p.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés