Pozsony vármegye
Pozsony vármegye (németül: Komitat Pressburg, latinul: Comitatus Posoniensis, szlovákul: Prešporská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében. Területének egy nagyon minimális része Magyarországhoz, legnagyobb része Szlovákia területéhez tartozik. Központja Pozsony volt.
Pozsony vármegye | |||
| |||
Fennállás | 1000-1920, 1938-1945 | ||
Ország | Magyar Királyság | ||
Központ | Pozsony | ||
Főbb települések | Dunaszerdahely Malacka Nagyszombat | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | 42,6% szlovákok 41,92% magyarok 13,81% németek 0,49% horvátok | ||
Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4370 km² | ||
Térkép | |||
Pozsony vármegye térképe | |||
Pozsony vármegye domborzati térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsony vármegye témájú médiaállományokat. |
Földrajz
szerkesztésA vármegye területének nagy része síkság volt. Csak északnyugaton vonult végig a Kárpátok egyik csoportja, mely ketté osztotta a vármegye síkságát. A déli síkság a Kisalföld, míg az északi a Bécsi-medence területéhez tartozik. Fontos folyóvize a Duna, amely Pozsonynál a Kis-Duna és az Öreg Duna nevezetű ágakra oszlott szét, illetve a Morva és a Vág is említésre méltó. Északról és keletről Nyitra vármegye, délről Moson, Győr és Komárom vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Ausztria határolta.
Történelem
szerkesztésA vármegye 1000 körül, vagy annál korábban alakulhatott meg, tehát a legöregebb vármegyék közé tartozott. Területe jelenleg a szlovákiai Pozsonyi kerület, illetve Nagyszombati kerület között van felosztva. Történelme során Pozsony igen fontos része volt a Magyar Királyságnak, a török hódoltságtól 1848-ig főváros, koronázási székhely is volt.
1920-ban a vármegye legnagyobb részét Csehszlovákia területéhez csatolták, csak néhány külterületi rész maradt Magyarország területén a Szigetközben.
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Győr és Moson vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét.
Az első bécsi döntés 1938-ban Magyarországnak ítélte a megye területének egy jelentős részét. E terület nagyobb, Szigetközbe eső darabját Komárom vármegyéhez csatolták. A Kis-Dunától északra fekvő részt azonban Nyitra vármegye szintén Magyarországhoz került darabjával összevonva megalakították Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét. Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye területe és neve nem változott. Ugyanebben az évben Dévény és Pozsonyligetfalu Németország (ezen belül Reichsgau Niederdonau) része lett. A második világháború után érvénytelenné váltak a bécsi döntések, az 1938-as határok visszaálltak. Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye 1945-ben végleg egyesült, neve Győr-Moson lett.
Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megye egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.
Az északi, szlovákiai rész 1996 óta a Pozsonyi, a Nagyszombati és a Nyitrai kerületek része.
Lakosság
szerkesztés1910-ben a vármegye összlakossága 389.700 személy volt, ebből:
Közigazgatás
szerkesztésA 20. század elején a vármegye hét járásra volt felosztva:
- Dunaszerdahelyi járás, korábban Alsó-Csallóközi járás, székhelye Dunaszerdahely
- Galántai járás, korábban Külső járás, székhelye Galánta
- Malackai járás, korábban Hegyentúli járás, székhelye Malacka
- Nagyszombati járás, székhelye Nagyszombat (rendezett tanácsú város)
- Pozsonyi járás, korábban Központi járás, székhelye Pozsony (törvényhatósági jogú város)
- Somorjai járás, korábban Felső-Csallóközi járás, székhelye Somorja
- Szenci járás, korábban Kis járás, székhelye Szenc
A vármegyében volt három rendezett tanácsú város is (Modor, Szentgyörgy, Bazin).
További információk
szerkesztés- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye és Pozsony, 1904
- Áldásy Antal 1904: Adalékok a Pozsony vármegyei nemesek névsorához. Turul 1904/3.
- Diana Dikáczová 2006: Príspevok k problematike šľachty vo vybraných slobodných kráľovských mestách Bratislavskej stolice v 17. a na začiatku 18. storočia. Historické rozhľady III, 283-309.
- Pongrácz et al. 2008: Pozsony vármegye nemes családjai. Debrecen.