Prímás (püspök)

keresztény egyházi cím/hivatal

A prímás egyes keresztény egyházak bizonyos püspökei által viselt cím vagy hivatal, amely esetenként csak tiszteletbeli elsőbbséget jelent, máskor valamely irányítási hatalmat is jelöl. A 9. században keletkezett pszeudo-izidori dekretális hamisítványgyűjtemény[1] szerint primáciát kell alapítani, ha valahol egy nagyszámú nép tér a hitre. Magyarországon a prímás a római katolikus egyházban, az ország első főpapja, aki érseki méltóságú, joghatósága alá tartozik az ország egész klérusa, A hercegprímási cím nem egyházi, hanem politikai rang volt. Magyarországon az esztergomi érsek prímási méltóságának hercegprímási jellegét az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény[2] szüntette meg,[3] 1951-ben XII. Piusz pápa egyháza összes főpapját eltiltotta a világi címek és rangok használatától, így az egyházon belül a hercegprímási cím megszűnt.[4]

Általános sablon az érseki prímási címer felépítéséhez
Erdő Péter bíboros, Magyarország prímásának címere[5]

Római katolikus egyházSzerkesztés

A római katolikus egyházban a prímás olyan érsek (ritka esetben más főpap), akinek saját főegyházmegyéjén túl más főegyházmegyékre (tipikusan egy nemzeti egyházra) kiterjedő joghatósága van. A prímás általánosságban csak tiszteletbeli elsőbbséggel rendelkezik, ám egyes esetekben pápai kiváltság vagy jóváhagyott jogszokás alapján konkrét kormányzati hatalommal is bírhat.

Magyarország mindenkori prímása az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek). 1239-ben IV. Béla király oklevelében említi, hogy „a szent esztergomi egyház... Magyarország minden székesegyháza felett prímásként áll ékesen...”. A primácia tényleges elismerése azonban csak a 14. század végén történt meg. IX. Bonifác pápa "az apostoli szentszék született követének" méltóságával tüntette ki 1394-ben Kanizsai János érseket és prímási jogokkal ruházta fel. A pápai engedély csak Kanizsai érsek személyének szólt, de 1452-ben V. Miklós pápa Szécsi Dénesnek újra megadta a kalocsai érsek feletti joghatóságot.[6]

1714-ben III. Károly császár Keresztély Ágost esztergomi érseket és minden utódját a prímási székben birodalmi hercegi címmel ruházta fel, azóta viseli az esztergomi érsek a hercegprímási címet. A cím adományozásáért a karok és rendek 1715. évi II. törvénycikk által köszönetet szavaztak a királynak.[7] Ez a rang 1806-ban a Német-római Birodalom felbomlásával gyakorlatilag megszűnt. 1947-ben az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló törvény a használatát megtiltotta, 1951-ben pedig XII. Piusz pápa hivatalosan is eltörölte a címet.

A jelenlegi prímás Erdő Péter bíboros. Magyarország prímásának tiszteletbeli jogai közé tartozik, hogy az egész országban maga előtt vitetheti az apostoli keresztet, illetve hogy a bíborosi jelvényeket bíborosi kinevezése előtt is viselheti. Magyarország prímása ugyanakkor bizonyos konkrét egyházi hatalommal is bír: nemzeti zsinatot hívhat össze és azt vezetheti, képviselheti a magyar katolikus egyházat a Szentszék és a magyar állam felé, valamint érseki bíróságán kívüli bírói hatáskörrel is rendelkezik. Korábban a prímás volt a püspöki konferencia mindenkori elnöke is, ám ez a gyakorlat 1990-ben megszűnt, és a püspöki konferencia elnöke választott pozícióvá vált.[8]

A pápa mint a Római egyházmegye püspöke, egyben az olasz katolikus egyház prímása is.

Az Első vatikáni zsinat által megerősített katolikus prímásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mikó Gábor: Szent István törvényei és a pszeudo-izidori hamisítványok esztergomi iskoláskönyvben, epa.oszk.hu
  2. 1947. évi IV. törvény egyes címek és rangok megszüntetéséről, net.jogtar.hu
  3. Gergely Jenő: Mindszenty hercegprímás közéleti tevékenysége, vasiszemle.hu
  4. Magyar Katolikus Lexikon > H > hercegprímás, lexikon.katolikus.hu
  5. Beke Margit: Egy egyházi címer születése. Megfontolások egy bíboros-prímási címer kapcsán, epa.oszk.hu
  6. Koszta László 2013: A kalocsai érseki tartomány kialakulása. Pécs, 113; Mezey László 1974: Az esztergomi érsekség primáciává fejlődése (1000–1452). Vigilia 41, 368–374.
  7. «Status et Ordines Suae Majestati Sacratissimae referunt gratias, quod futuros moderni Domini Archi-Episcopi Strigoniensis in Officio Succossores Dignitate Sacri Romani Imperii principis condecorare Dignata est.»
  8. Magyar katolikus lexikon > P > prímás

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés