Főmenü megnyitása

A Prímási palota (németül: Primatialpalais, szlovákul: Primaciálny palác), Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája.

Prímási palota
Primate's Palace Bratislava.jpg
Település Pozsony
Cím Primate's Square (2)
Megnyitás 1781
Építési stílus neoklasszicista építészet
Építész(ek) Melchior Hefele
Elhelyezkedése
Prímási palota (Pozsony-Óváros)
Prímási palota
Prímási palota
Pozíció Pozsony-Óváros térképén
é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 38″, k. h. 17° 06′ 31″
A Wikimédia Commons tartalmaz Prímási palota témájú médiaállományokat.

A palota egyes részei ma múzeumként funkcionálnak.

LeírásaSzerkesztés

A palota tetején ma is ott található a bíborosi kalap a címerdísz fölött. A homlokzaton Ernst Zmeták mozaikja látható az érseki címeren kívül, mivel az eredeti freskók az idők folyamán tönkrementek. A palota oromzatán megtalálható Minerva, valamint a becsületességre, hittudásra, hazaszeretetre, és a papi méltóságra emlékeztető allegorikus szobrok. Az épület Orsolya utca (ma: Uršulínska ulica) felőli oldalán látható Paracelsus emléktáblája, a világhírű orvos - alkimista 1537-es pozsonyi látogatásának emlékére. Továbbá láthatunk egy vízszintes vonalat is „1850. febr-5” dátummal, amely a megáradt Duna aznapi vízszintjét jelöli.

A palotába egy háromtengelyű előcsarnokon juthatunk be, ahonnan a díszlépcsőn keresztül a főtermekhez juthatunk. A térre néz a főemelet, amely a palota keleti szárnyában elhelyezett díszteremmel is közvetlen összeköttetésben van. A tágas díszterem falain tükrök vannak elhelyezve, ezért hívják Tükörteremnek.

A palota legfontosabb látnivalója a 17. századi angol gobelinek gyűjteménye, amely (görög mitológiai) Leanderosz és Hero szerelmi történetét ábrázolja.

A palota bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi.

Jobboldalt hátul található a Szent László kápolna, melynek freskóján a csodatévő Szent László látható. A kápolna bejárata fölött egy 17. századból származó Madonna dombormű található.

TörténeteSzerkesztés

A korábbi palota akkor épült, amikor el kellett hagynia az Esztergomi érsekségnek a törökök által elfoglalt Esztergomot. Az 1590-es tűzvész után átépítették és kibővítették. 1611 és 1662 között mind itt nyomtatták a Pozsonyban nyomtatott könyveket továbbá a régi püspöki háznak is volt Szent László király tiszteletének szentelt kápolnája.

A mai palotát 1778 és 1781 között Heffele Menyhért udvari építész építette az egykori püspöki ház helyén, Batthyány József esztergomi érsek rendeletére és költségére.

A kastély Szent György szökőkútja eredetileg Forgách Ferenc érsek díszkertjéből került ide, amelynek hírnevét Lippay György érsek alapozta meg. A kert megszüntetése után a szökőkút először egy polgári családi ház kertjében kötött ki, később a város ajándékba kapta, végül a palota udvarán helyezték el.

A palota első emeletén található Tükörteremben 1805-ben írták alá a Pozsonyi békét az austerlitzi csata után. A szerződés aláírásánál a győztes Bonaparte Napóleont külügyminisztere, Maurice Talleyrand, a legyőzött I. Ferenc császárt Liechtenstein János herceg képviselte. Ugyanitt ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. V. Ferdinánd magyar király szintén itt írta alá 1848. április 11-én az áprilisi törvényeket, Mária Anna királynénak, Ferenc Károly főhercegnek és fiának, Ferenc József főhercegnek (a későbbi császár és király), István főherceg-nádornak és a Batthyány-kormány összes tagjának jelenlétében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Haynau táborszernagy szintén itt írta alá a magyar forradalmárok fölött kimondott ítéleteket. Miután az országgyűlés elköltözött Pozsonyból Budapestre, a palota helyiségeit bérbe adták. Itt működött egy ideig a nőpraeperandia intézete, a katolikus Casino, ezen kívül helyet kapott benne a katonai törzstiszti tanfolyam, az ipar és a fémipar iskolái, és a katolikus temetkezési egyesület raktárai.

1902. augusztus 30-án az egész épületet megvásárolta a város, és hozzálátott annak felújításához, hogy városi hivatalokat, múzeumot és közkönyvtárat létesítsen benne. A felújítások során előkerültek a Napóleon katonái elöl elrejtett, és később feledésbe merült gobelinek. Az értékes angol gobelineket eredetileg Batthyány József hercegprímás vásárolta Mazarin bíborostól. Az esztergomi érsekség ezek után vissza akarta perelni a Mortlake-gyár értékes falikárpitjait, de végül Vaszary Kolos esztergomi érsek megegyezett a várossal. A megállapodás tartalmazta, hogy a gobelinek a palota szerves részét képezik, nem lehet őket eladni vagy kivinni a palotából, és hozzáférhetővé kell tenni őket a nyilvánosság számára.

A két világháború között a palota tükörtermében irodalmi előadásokat és szerzői esteket tartottak: Várnai Zseni, Schöpflin Aladár, Móricz Zsigmond és Thomas Mann is tartott itt előadást.

1968. augusztus 3-án hat szocialista és kommunista testvérpárt írt alá itt egy nyilatkozatot, amelyben rögzítették a szocializmus vívmányainak megőrzéséről és megvédéséről szóló együttműködési szerződést. A szerződés aláírását követően „internacionalista segítségnyújtás” címén ezek a testvéri szocialista országok elfoglalták Csehszlovákiát 18 nappal később.

IrodalomSzerkesztés

  • Varga Erzsébet: Pozsony (Madách-Posonium, 1995)
  • Glatz Ferenc: Magyarok a Kárpát medencében (Pallas, 1988)
  • Illés György: Végek dicsérete (Móra, 1985)
  • Jan Lacika: Bratislava - Pozsony (DAJAMA, 2000)
  • Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei (Püski-Regio, 1991)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Prímási palota (Pozsony) témájú médiaállományokat.