Főmenü megnyitása

Báró tótprónai és blatnicai Prónay László (1735Pest, 1808. október 28.) alispán, Turóc és Csanád vármegye főispánja, tanácsos, több vármegye királyi biztosa, közjogi író.

ÉleteSzerkesztés

Előkelő köznemesi család sarja. Atyja, Prónay Gábor, Pest vármegye követe, anyja, királyfalvi Roth éva asszony volt. 1763-tól Nógrád vármegye másod-, 1765-től első alispánja. 1770-ben bárói rangra emeltetett, emellett József császár királyi helytartósági tanácsosa lett. 1787-től belső titkos tanácsos. Turóc vármegye főispánja, valamint Zólyom, Hont, Liptó, Gömör és Árva vármegyék adminisztrátora és királyi biztosa. II. József halála után helyreállt a hagyományos vármegyei beosztás. Az 1790. május 3-i megyegyűlésen Csanád vármegye főispánjává választották, a posztot haláláig töltötte be. Nagy pártfogója volt a magyar nyelvnek és az irodalomnak. Az országgyűlésben ő volt az egyik, aki a magyar nyelv hivatalossá tétele mellett munkálkodott.

CsaládjaSzerkesztés

A család Turóc vármegye legrégebbi törzsökös családja közé tartozott, már 1279-ben birtokuk volt Tót-Próna. I. Ferdinánd magyar király 1536-ban megerősítete ősi nemzetségükben a családot. 1736-ban a család bárói és nemesi ágra szakadt.

Prónay László a bárói ágban született, neves fivére, Prónay Gábor főispán volt. Két nevesebb gyermeke született:

MűveiSzerkesztés

  • Cogitata de haereditariis et perpetuis comitatuum supremis comitibus. (Pozsony, 1826)
  • Opinio de comite Temesiensi in munerum regni baronum jure postliminii reponendo, deputationi regnicolari publico politicae substrata. (Pozsony, 1826)

ForrásokSzerkesztés

  • Halmágyi Pál dr.: Báró Prónay László = Makói História 1997/1.

További információSzerkesztés