Praematricum flórajárás
A Duna–Tisza közének nagyobbik hányadát magába foglaló Praematricum flórajárás az Eupannonicum flóravidék középső része. A buckás hátság fő üledéktakarója a meszes homok. Magyarország határán túlterjedve Szerbiába is átnyúlik. Éghajlata erősen kontinentális, főleg a déli részén némi szubmediterrán jelleggel.
Hazánk legfajgazdagabb homokpusztai növényzete a futóhomok változatos felszínformáin fejlődött ki. A laza, meszes homokbuckák gyeptársulásaiban gyakoriak a bennszülött, a mediterrán és a keleti pusztai fajok.
Jellegzetes élőhelyek és növényfajok szerkesztés
Laza, meszes homokbuckák gyeptársulásai szerkesztés
- A sívó homok egyéves gyepeire jellemzőek a
- rozsnokfajok (Bromus spp.) és a
- vadrozs (Secale sylvestre).
- Az évelő homokpuszta gyepek állományalkotó fajai közül bennszülött fajok:
- kései szegfű (Dianthus serotinus)
- tartós szegfű (Dianthus diutinus),
- szubendemikus fajok:
- magyar csenkesz (homoki csenkesz, Festuca vaginata)
- homoki kikerics (Colchicum arenarium).
- Szubmediterrán flóraelem a
- báránypirosító (Alkanna tinctoria).
- Kontinentális jellegű növények:
- homokviola (Syrenia cana),
- homoki ternye (Alyssum toruosum),
- homoki árvalányhaj (Stipa borystenica).
- További, jellemző fajok:
- sivatagi csikófark (Ephedra distachya),
- homoki varjúháj (Sedum urvillei),
- homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus).
A buckák közti laposok növényei szerkesztés
A talajvíz közelségére utal a rozmaringlevelű fűz (Salix rosmarinifolia).
- A homoki gyepekkel mozaikszerűen váltakoznak a nyáras-borókás pusztai cserjések (Junipero-Populetum) ligetei és a Duna–Tisza közére oly jellemző nőszirmos tölgyesek (Iridi variegatae-Quercetum roboris).
- A legkedvezőbb adottságú felszíneken a szukcesszió záró társulása a salamonpecsétes tölgyes (Polygonato latifolii-Quercetum roboris). Mára eredeti elterjedési területének töredékére szorult össze.
- A homokvidék lefolyástalan mélyedéseiben mocsarak és lápok jöttek létre sok orchideafélével. A lápokban (mint például Izsák mellett, a Kolon-tónál) jellemző a telelősás (Cladium mariscus).