Főmenü megnyitása

Prihoda István (ismert még Azary-Prihoda István néven; Kolozsvár, 1891. november 15.Budapest, 1965. november 22.) magyar rézkarcoló, grafikus, festőművész, olimpikon sportlövő.

Prihoda István
Született 1891. november 15.
Kolozsvár
Elhunyt 1965. november 22. (74 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Foglalkozása sportlövő
Sírhely Farkasréti temető

ÉletpályájaSzerkesztés

Középiskoláit és a Képzőművészeti Akadémiát Budapesten végezte el. Tanulmányai után a Műcsarnok állandó kiállítója lett. Rézkarcaival tűnt ki elsősorban, ezért három ízben nyert állami grafikai díjat 1911-1914 között a Magyar Grafikusok Egyesületétől. Becsülték hideg tűvel készített aktjait, figurális alkotásait (pl. "Diana és Venus" című lapok). A San Francisco-i Panama-Pacific nemzetközi kiállításon éremkitüntetést kapott. Az első világháború alatt harctéri szolgálatot teljesített, orosz fogságba került, de a februári forradalom alatt sikerült hazaszöknie. 1926-ban elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját.[2][3]

Az 1920-as években, Frenkel József műkereskedő megrendelésére kortárs művészek festményeiről rézkarcokat készített. Ezeket a képeket az eredeti festmény művészei szignózták vagy írták alá. Ezek a rézkarcai széles körben ismertek voltak.[4] Érdekesség, hogy 1925 júliusában a rendőrség kivonult Fränkel Ernő műkereskedő boltja elé és felszólította a tulajdonost, hogy Iványi Grünwald Béla, Vaszary János és Prihoda István aktképeiről készült rézkarcokat haladéktalanul vegye le a kirakatból[5]

Részt vett az Ernst Lajos és Lázár Béla rendezte XIX. csoportkiállításon 1922-ben, ahol Magyar Mannheimer Gusztáv, Koszta József és mások műveit is kiállították. Több politikai (pl. Pártkönyvek a házfelügyelőnél! vagy pl. Ne csüggedjetek! Magyarország nem volt, hanem lesz! Magyar Királyság Pártja vagy pl. Népszövetségi kölcsön a magyar jövő: magyarországi jegyzés: aug. 1-9.) vagy figyelemfelhívó (Könyvek a házfelügyelőnél! vagy pl. Philips rádió) grafikai lap elkészítője volt . Az 1930-as évektől a Képzőművészeti Főiskola grafikai tanszékének vezetőjeként működött.

KönyvillusztrációkSzerkesztés

Egyéni illusztrátorként: Hevesi Sándor fordításában megjelent Andersen-kötet, a „Mesék és történetek” (192?);

Társillusztrátor: Kállay Miklós által 1921-1928 között lefordított és kiadott „Ezeregy éjszaka könyve” kötetsorozat.

Prihoda István az olimpiánSzerkesztés

Az 1912-ben rendezett stockholmi olimpián a magyar sportlövő csapat tagja volt. A csapat a tizedik helyet szerezte meg, Prihoda az egyéni összetettben a 81., a hadipuska 300 méteres számában a 85. helyen zárt.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  2. http://www.netlexikon.hu/yrk/Zhirfmrgv/1415[halott link]
  3. A magyar társadalom lexikonja. 2. bőv. kiad. Budapest : Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóváll., 1931.
  4. Archivált másolat. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  5. Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  6. http://www.3szek.ro/load/cikk/18215/erdelyi_magyarok_az_olimpiai_jatekokon

ForrásokSzerkesztés

  • István Prihoda (angol nyelven). sports-reference.com. (Hozzáférés: 2012. július 8.)