Prisoje (Jezero)

falu Bosznia-Hercegovinában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 19.

Prisoje (szerbül: Присоје) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Jezero községben.

Prisoje
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községJezero
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség106 fő (2013)[1]
Népsűrűség46,3 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület2,29 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 21′ 34″, k. h. 17° 10′ 54″44.359444°N 17.181667°EKoordináták: é. sz. 44° 21′ 34″, k. h. 17° 10′ 54″44.359444°N 17.181667°E
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 47, közúton 70 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északkeletre, a Pliva bal partján található ott, ahol a Pliva a Pliva-tóba ömlik. Tengerszint feletti magassága 430-től 850 méterig tart, mert határa a Pliva völgyéből az északra emelkedő Navis-hegy magaslataira húzódik fel. Több, kis településből áll, melyek közül Gavrići, Memići és Savičići az említésre méltók.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 348 106
Bosnyák 0 0
Horvát 105 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 2 0
Összesen 456 106

Története

szerkesztés

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Prisoje önálló község volt, mely Gogići, Gverići, Gjurmezlie, Ljoljići és Savatići településekből állt. A községben 56 házat és 370 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben a község neve már Jezero-Prisoje volt, ahol a Prisojéhoz tartozó településeken 155 házat, 560 ortodox szerb, 200 muszlim és 49 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Jezero-Prisoje községnek összesen 373 háza és 1799 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 456-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a falu a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború előtt Jajca községhez tartozott. A háború végén, 1995-ben a Horvát Köztársaság fegyveres ereje szállta meg, lakossága nagyrészt elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a két entitás közötti demarkációs vonal elválasztotta Jajcától. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 1996. júniusi határozatával megalapították Jezero községet, melynek a része lett.

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20222
  3. a b Popis 2013 u BiH – Kupres (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 282. o.
  6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 143. o.

További információk

szerkesztés