Profitmotívum

az üzleti nyereség maximalizálására irányuló törekvés
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 4.

A profitmotívum közgazdasági fogalma a gazdaság szereplőinek a nyereségük, profitjuk maximalizálására irányuló törekvését jelenti.

A profitért folytatott küzdelem a tőkés gazdaság fejlődésének legfőbb mozgatórugója. A profit különböző jövedelmi formákra hasad szét, mint a vállalkozói nyereség, osztalék, kamat és mások.[1]

A főáramlati mikroökonómiai elméletek szerint az üzleti tevékenység fő célja a „pénzcsinálás”, természetesen nem a készpénzkészlet növelése céljából, hanem az egész üzlet nettó értékének növelése értelmében.[2]

Közgazdasági szerepe

szerkesztés

Elméletileg, amikor egy gazdaságban szabad a verseny, nincsenek piactorzító tényezők, mint például a monopólium, a profitmotívum biztosítja az erőforrások, termelési tényezők hatékony felhasználását. Henry Hazlitt osztrák közgazdász megfogalmazása szerint ha egy árucikket nem lehet nyereségesen termelni, ez annak a jele, hogy az ennek az árunak az előállítása érdekében végzett munkát rossz célra fordították.[3] Más szavakkal a profit jelzi a vállalatok számára, hogy mely cikkeket érdemes termelni. Amennyiben a szabadversenyes gazdaságban egy vállalkozás profitot termel, akkor a forrásait jó célra fordította. A profitmotívum generálja a a hatékonyságot és az innovációt.

A szabadpiaci verseny a profitok csökkentése irányában hat, ami ellene hat az egyes cégek profitmaximalizálási törekvéseinek, de társadalmi szinten elméletileg optimalizál.

Milton Friedman rámutatott arra, hogy a kapzsiság és az önérdek követése általános emberi tulajdonságok. Kijelentette: A világot az működteti, hogy az egyes emberek a saját egyéni céljaikat, önös érdekeiket követik. A tőkés országokban, ahol az embereknek szabad lehetőségük nyílt érdekeik követésére, ők ki tudtak szabadulni a szegénységből.[4]

A modern tőkés gazdaságban a szabad verseny folyamatos nyomás alatt áll a nagyvállalatok koncentrációja, összeolvadása és egyéb versenykorlátozó tényezők miatt. A tőkekoncentráció hajtóereje is a profitmotívum, mivel így a nagyvállalatok kiugró mértékben tudják növelni profitjukat, azonban a verseny korlátozása miatt ez a folyamat az egész gazdaság hatékonysága szempontjából hátrányos.[5]

A profitmotívumot érintő kritikák egy része a kapzsiságot, a „normális” emberi szükségleteken felüli vagyongyűjtést bírálja a profit kapcsán. Mások arra mutatnak rá, hogy a profitért folytatott hajsza nem veszi figyelembe az emberiség olyan általános érdekeit, mint a környezetvédelem, vagy helytelenítik azt, hogy az egészségügy is profitorientált.[6]

  1. Közgazdasági kislex 354. o.
  2. The Why's of Business Revisited, Contemporary Reflections on Business Ethics, Issues in Business Ethics. Dordrecht: Springer Science & Business Media, 41. o. (1997). ISBN 9781402049842 
  3. Joseph T. Salerno,Jeffrey A. Tucker: The Function of Profits. Ludwig Von Mises Institute, 2008. „Recorded during the 2008 Mises University, Jeffrey Tucker interviews leading Austrian Economists on the topic of Henry Hazlitt's classic book Economics in One Lesson.”
  4. Travis Pantin: Milton Friedman Answers Phil Donahue's Charges. The New York Sun , 2007. (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  5. Corporate Profits Reached Record High of Nearly $3 Trillion in 2021. truthout.org , 2022. április 1.
  6. Ballasy, Nicholas. "Michael Moore: 'It's Absolutely a Good Thing' for Government to Drive Private Health Insurance Out of Business." CNS News, 02 Oct. 2009. Web. 22 Apr. 2013.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Profit motive című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

  • Közgazdasági kislex: Földes István (főszerk): Közgazdasági kislexikon. Budapest: Kossuth. 1968.