Prométheusz (titán)

görög mitológiai alak, titán


Prométheusz (ógörögül Προμηθεύς, „előrelátó”) a görög mitológia egyik alakja, egy titán, aki ellopta a tüzet az istenektől az embereknek. Iapetosz és Themisz (Hésziodosz szerint Klümené) fia, Atlasz, Menoitiosz és Epimétheusz testvére.

Prométheusz
Atlasz és Prométheusz
Atlasz és Prométheusz
Nem férfi
SzüleiKlümené
Iapetosz
Házastárs
Testvér
Gyermekei
  • Deukalión
  • Thébé
  • Khimaireusz
  • Lükosz
  • Aidósz
  • Hellén
A Wikimédia Commons tartalmaz Prométheusz témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Prométheusz volt a legravaszabb testvérei közül, és nem tisztelte az isteneket. Zeusz őt és Epimétheuszt bízta meg azzal, hogy teremtsenek lényeket, melyek benépesítik a földet. Epimétheusz teremtette az állatokat, Prométheusz pedig az istenek képmására az embert, de olyan sokáig foglalkozott vele, hogy mire elkészült, Epimétheusz az összes előnyös tulajdonságot elhasználta az állatok teremtésénél. Prométheusznak megesett a szíve esendő teremtményein, és úgy döntött, nekik adja a tüzet, ami addig csak az istenek tulajdona volt, hogy az ember az állatok fölé emelkedhessen.

Zeusz erre megharagudott, büntetésül elvette a tüzet az emberektől, hogy sötétségben éljenek és nyersen egyék a húst. Prométheusz (hogy Zeuszt kiengeszteljék) azt javasolta az embereknek, hogy mutassanak be áldozatot az isteneknek, és erre a célra megölt egy bikát. Mikor azonban az istenek megérezték a sülő hús illatát, Prométheusz újra kicselezte őket: két tálra tette az elkészült ételt, a húst elrejtette csontok és inak alá (hogy a hús majd az embereknek maradjon), míg a csontok nagy részét zsírral takarta el, és megkérte Zeuszt, válasszon közülük. Zeusz sejtette, hogy csel van a dologban, de mégis azt a tálat választotta, amelyiken a zsírral takart csontok voltak. Mikor rájött a csalásra, éktelen haragra gerjedt, és büntetést szánt nemcsak az embereknek, de a hazug titánnak is.

Prométheusz az Olümposzon Héphaisztosztól kapta a mesterségbeli tudás ismeretét és tüzet lopott a kovácsműhelyéből, s a tüzet egy üres édeskömény szárban sikerült levinnie a földre az embereknek.

Hogy bosszút álljon, Zeusz megbízta Héphaisztoszt, hogy hozza létre Pandórát, az első asszonyt, aki később az összes bajt rászabadította az emberiségre. Prométheusz korábban már figyelmeztette lassú észjárású bátyját, Epimétheuszt, hogy ne fogadjon el semmiféle ajándékot Zeusztól, de őt annyira megbabonázta Pandóra szépsége, hogy feleségül vette. Pandóra az istenektől egy tárolódobozt kapott, amibe előzőleg mindenféle bajt, betegséget, gonosz szellemet bezártak, és azt mondták neki, nem szabad kinyitnia a dobozt. Ő azonban nem tudta legyőzni kíváncsiságát, így mindenféle baj rázúdult az emberiségre, és mire sikerült becsuknia, már csak a Remény maradt a dobozban. Így büntette meg Zeusz az emberiséget, akik addig ezeket a bajokat hírből sem ismerték.

Magát Prométheuszt Zeusz azzal büntette, hogy a Kaukázus hegyén egy sziklához láncoltatta, ahol egy Ethon nevű óriási sas mindennap a máját marcangolta, ami másnap újra visszanőtt. Zeusz úgy tervezte, ez harmincezer évig fog tartani, de harminc évvel később Héraklész, miközben tizenkét feladata közül a tizenegyediket végezte (almát szerzett a Heszperidák kertjéből) lelőtte a sast és kiszabadította Prométheuszt. Zeusz ezúttal nem bánta, hogy Prométheusz megmenekült, mert a tett dicsőséget hozott Héraklésznak, aki Zeusz fia volt. Prométheusz visszatérhetett az Olümposzra.

Prométheuszt a tűz elhozatala, a mesterségek ismeretének tanítása és az áldozatbemutatás gyakorlatának bevezetése miatt a civilizáció atyjának tekintették. Elképzelhető, hogy kultusza még a Római Birodalom idején is létezett.

Prométheusz fia volt Deukalión, az emberiség ősapja az özönvíz után. Gyermeke született Kelainó pleiasztól is, Khimaireusz.

Alakja a művészetben szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés