Propén
| Propén | |||
 A propén szerkezeti képlete |
 Propén | ||
| IUPAC-név | Propén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 115-07-1 | ||
| RTECS szám | UC6740000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H6 | ||
| Moláris tömeg | 42,08 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 1,9138 kg/m³ (gáz, normálállapotban)[1] 0,60941 kg/l (folyadék, forrásponton)[1] | ||
| Olvadáspont | −185,26 °C[1] | ||
| Forráspont | −47,69 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | rossz: 384 mg/l, 20 °C[1] | ||
| Viszkozitás | 8,34 µPa·s 16,7 °C-on | ||
| Gőznyomás | 10,14 bar (20 °C) 20,5 bar (50 °C)[1] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 0,366 D (gáz) | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Fokozottan tűzveszélyes (F+)[2] | ||
| NFPA 704 |  4
1
1
| ||
| R mondatok | R12[2] | ||
| S mondatok | (S2), S9, S16, S33[2] | ||
| Lobbanáspont | −108 °C[1] | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 485 °C[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkének | Etilén A butilén izomerjei | ||
| Rokon vegyületek | Propán, Propin Propadién, 1-Propanol 2-Propanol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A propén (korábbi, ma már nem használható[3] nevén propilén) az alkének közé tartozó szerves vegyület. Összegképlete C3H6. Molekulája egy kétszeres kötést tartalmaz. Színtelen, szagtalan, gyúlékony gáz. Vízben rosszul oldódik, a levegővel robbanóelegyet alkot. Iparilag főként a kőolaj vagy a földgáz hőbontásával, krakkolásával nyerik. Fontos vegyipari alapanyag, propénből gyártják a polipropént, egy elterjedt műanyagot, de számos más vegyület gyártása is propénből indul ki.
Kémiai tulajdonságai szerkesztés
A propén molekulája kétszeres kötést tartalmaz, a vegyület addíciós reakciókra hajlamos. A klórozása gyökös mechanizmus szerint játszódik le. Azonban a propén a klórral nemcsak addíciós, hanem (főként magasabb hőmérsékleten) szubsztitúciós reakcióba is léphet, ekkor allil-klorid keletkezik.
Oxidáció hatására először akroleinné, majd akrilsavvá alakul (az akrilsav fontos kiindulási anyag a műanyagiparban). Ammónia jelenlétében végzett oxidációval akrilnitrillé alakítható, amelyet szintén a műanyagipar alkalmaz.
Ha a propén vizet addícionál, izopropanol képződik, amelyből oxidációval acetont gyártanak.
Előállítása szerkesztés
A propént a kőolaj, illetve a földgáz egyes frakcióinak hőbontásával, krakkolásával[4] nyerik. Az ekkor keletkező krakkgázok egyik komponense. Laboratóriumban például izopropanolból nyerhető vízelvonással. Előállítható továbbá propán dehidrogénezésével, illetve oxidatív dehidrogénezésével.[5][6]
Felhasználása szerkesztés
A propénből nagy mennyiségben gyártanak polipropént, mely fontos poliaddíciós műanyag. A propén polimerizációját úgynevezett Ziegler–Natta-katalizátorokkal végzik, ezek például titánsók lehetnek. A polipropént többek között fóliák, csövek, lemezek készítésére használják. Emellett számos vegyület előállításának a kiindulási anyaga illetve köztiterméke a propén, például akrolein, akrilsav,[7][8][9] akrilnitril, izopropanol, aceton, butiraldehid.
Források szerkesztés
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Furka Árpád: Szerves kémia
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ a b c d e f g h A propilén vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A propilén (ESIS)[halott link]
- ↑ Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete. 1998. 172. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján
- ↑ Hexene catalytic cracking over 30% sapo-34 catalyst for propylene maximization: influence of reaction conditions and reaction pathway exploration. Braz. J. Chem. Eng. [online]. 2009, vol.26, n.4 , pp.705-712. http://www.scielo.br/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0104-66322009000400009&lng=en&nrm=iso. ISSN 0104-6632. http://dx.doi.org/10.1590/S0104-66322009000400009
- ↑ PROMOTING EFFECT OF Mo ON Pd / g-Al2O3 SUPPORTED CATALYSTS IN THE OXIDATIVE DEHYDROGENATION OF PROPANE. Dyna rev.fac.nac.minas [online]. 2011, vol.78, n.170, pp.159-166. http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0012-73532011000600018&lng=en&nrm=iso
- ↑ Synthesis of two new Nickel and Copper- Nickel vanadates used for propane oxidative dehydrogenation. Rev.fac.ing.univ. Antioquia [online]. 2013, n.67, pp.137-145. http://www.scielo.org.co/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0120-62302013000200012&lng=en&nrm=iso>. ISSN 0120-6230
- ↑ The reaction network in propane oxidation over phase-pure MoVTeNb M1 oxide catalysts. Journal of Catalysis, 311, 369-385. http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1896844:6/component/escidoc:1896843/JCAT-13-716_revised_06Dec2013.pdf
- ↑ Surface chemistry of phase-pure M1 MoVTeNb oxide during operation in selective oxidation of propane to acrylic acid. Journal of Catalysis, 285, 48-60. http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1108560:8/component/escidoc:1402724/1108560.pdf
- ↑ Kinetic studies of propane oxidation on Mo and V based mixed oxide catalysts. http://pubman.mpdl.mpg.de/pubman/item/escidoc:1199619:5/component/escidoc:1199618/csepei_lenard.pdf
