Wikipédia

Propolisz

gyantás, ragacsos anyag, amelyet a méhek a kaptár védelmére, a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek

A propolisz (görög: προ pro ’érdekében, előtt’ és πόλις pólisz) vagy méhszurok olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a méhek a kaptár védelmére, a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek. Ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag, melyet a fák rügyeiről, fiatal ágairól, levélnyeleiről gyűjtenek be a méhek, átalakítják, azután a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használják. A fő forrás a fekete nyár rügypikkelyein kiválasztódó enyves bevonat. Más növényekről, égerről, tölgyről, napraforgóról, fenyőkről is gyűjtenek.

Propolisszal tömik be az apró lyukakat
Méhszurok golyók, a propolisz ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag

A méhek akkor gyűjtik a propoliszt, amikor nincs nektárgyűjtő szezon, és amikor a fiatalabb dolgozók az utódokat etetik. Általában dél körül gyűjtik, amikor a hőmérséklet 20 °C-nál magasabb, és a gyanta folyékony.

Mivel a kaptár belsejében állandóan 35 °C körüli a hőmérséklet, magas a páratartalom, és nagy tömegben találhatók rovarok, ezért a körülmények ideálisak lennének a különféle kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák számára. A propoliszt a méhek építőanyagként, szigetelésként, védelmi célokra, ragasztóként használják. Propolisszal tömik be a réseket és repedéseket, hogy a kaptár hermetikusan zárt maradjon. A 6 mm-nél nagyobb rések betömésére viaszt használnak. A méhek a propolisszal javítják a lép hibáit. Az egész kas, kaptár belső felületét bekenik vele, hogy megakadályozzák a penészedést. Minden felületet, az új lépeket is bevonják ezzel az anyaggal, hogy így sterilizálják őket. Bevonják azokat a kis rovarokat, amelyek betévedtek a kaptárba, ezzel bebalzsamozzák őket, így nem indulnak bomlásnak. A propolisz a közösségi immunrendszer része.

Összetétele szerkesztés

 
Gyanta egy méh lábán. Saját maga nem tudja leszedni, tisztogató mozdulatokkal (borbélytánc) kéri
 
Propolisz a kaptáron

20 °C-on és fölötte a propolisz ragadós és gyúrható; hidegben megkeményedik. Színe többnyire barna, de lehet sárga, zöld, piros, fekete vagy fehér is, attól függően, hogy milyen növényről gyűjtötték.

A propolisz összetétele kaptáronként, területenként és szezononként változik attól függően, hogy a méhek milyen jellegű gyantát találtak az adott területen.[1] Különféle növényfajok rügyeiről és sebeiről gyűjtik az alapanyagot. Európában nyírek, nyárak, bükkök, égerek, fenyők, vadgesztenye, szilfa és napraforgó adja a gyantát. A legtöbb gyantát ősszel gyűjtik. Egy méhcsalád 50-500 g propoliszt tud adni.[2][3] A ragasztóhajlam a méhek között faj- és fajtafüggő. A krajnai fajta kevéssé, míg a kaukázusi fajta erősen propoliszoz.

A neotrópusi területeken a fák mellett Clusia és Dalechampia fajok virágáról is szednek gyantát. Ezek az egyedül ismert virágok, amelyek gyantával vonzzák a beporzókat.[4] Chile egyes részein a propolisz a Baccharis bokorfajok által termelt viscidon terpént tartalmaz.[5] A vörös brazil propoliszból nemrég mutatták ki a naftokinon-epoxidot és prenilezett savakat.[6][7] Mivel nagyrészt a Dalbergia ecastaphyllum adja hozzá a gyantát, a 3-hidroxi-8,9-dimetoxipterokarpán és medikarpin flavonoidok is jelen vannak benne.[8] Gyakori a galangin és a pinocembrin is.[9] Új-Zélandon a kávésav feniletil észtere is a propolisz gyakori összetevője.[10] Kína Henan tartományában a propolisz szinapinsavat, izoferulasavat, kávésavat és krizint tartalmaz; ezek közül az első három antibakteriális hatású.[11]

A propolisz kb. 200 féle anyag keveréke. Főbb komponensei: gyanták, balzsamok (50-60%), viaszok (10-30%), illóolajok (8-10%), valamint virágpor, vitaminok, nyomelemek.[12] Mindig találhatók benne zsíroldékony acaricidok, amelyek természetes védőszerek a kártevők ellen.[13]

Legfontosabb hatóanyagai a flavonoidok.[14] További fontos hatóanyagok: kalkonok, terpének, fenolok és észtereik, poliszacharidok, vitaminok (B1, B2, B6, C, E), aminosavak, enzimek, ásványi elemek (K, Na, Mg, Al, P, Si, Va, Co, S, N, Zn).[2][15] Bizonyítottan tartalmaz ferulasavat, amitől baktériumölő és baktériumfejlődést gátló hatású (külsőleges felhasználás esetén).

Tinktúra szerkesztés

  • 100 g, 80-96%-os alkoholhoz, jégszekrényben tartott „dermedt” propoliszból 20 g-ot reszelünk. Az alkoholt a propolisszal együtt 30-40 °C-ra felmelegítjük és jól összerázzuk. Ezt a műveletet egy héten át többször (6-7-szer) megismételjük. Végül az oldatot állni, ülepedni hagyjuk, majd óvatosan leöntjük a tiszta részt.
  • Tisztán, vagy alkoholos tinktúraként (így akár két évig is eltartható). Adagja 20%-os tinktúra esetén testsúlytól függően naponta 60-90 csepp.

Sötétbarna színű, mézes-alkoholos illatú és ízű folyadék. Használható belsőleg (ecsetelésre vagy lenyelve) és külsőleg is. Limonádéba, vízbe, kockacukorra, teába vagy egy kanál mézre csepegtessük. Fogyasztása nemcsak kellemes, üdítő érzetet kelt, hanem hasznos is.

Teszik tablettákba, krémekbe is. A propolisz tinktúra nemcsak gyógyszertárban, hanem közvetlenül a méhészeknél is megvásárolható.

A propolisz hatása szerkesztés

A propolisz gyógyhatását az emberiség több ezer éve ismeri. Külsőleg és belsőleg is alkalmazható. Sebgyógyító, gyulladáscsökkentő, antibiotikus összetevőket tartalmaz. A népi és a természetgyógyászat már évezredek óta használja.[16]

Az ókori Egyiptomban balzsamozáshoz használták.

Arisztotelész „a fák könnyének” nevezte, s használta a gyógyászatban. A méhcsaládban számtalan méhecske él együtt, nincs a világon olyan nagy állattenyészet, ahol annyi állat élne együtt, mint egy méhkaptárban, mégis ritkák a járványok, mert a propolisz megvédi őket a káros mikroorganizmusoktól.

Az amerikai nemzeti egészségügyi intézet (National Institutes of Health) a propoliszt feltehetően hatásosnak ("possibly effective") tekinti a szájherpesz (cold sores), a nemi szerveken megjelenő herpesz (genital herpes), és a műtét utáni szájfájdalom kezelésében. Más esetekben való hatásosságára azonban nem állnak rendelkezésre meggyőző bizonyítékok ("insufficient evidence"), hogy a propoliszt hatásosnak tekinthessék.[17]

Mások szerint általános jó hatással van sejtjeinkre. Patkányokon végzett kísérletek alapján véd az aktív gyököktől, aminek öregedést gátló, regeneráló, tisztító hatása van.[18][19] Egereken végzett kísérletek alapján baktérium, gomba- és vírusellenes hatású.[20] Gátolja a rák növekedését.[21] A természetes bélflórát nem károsítja[forrás?], ellenjavallata nincs. Használata csak propolisz-allergiásokra veszélyes.

  • Külsőleg használható nehezen gyógyuló sebek, nyálkahártya- és bőrgyulladások kezelésére, horzsolásokra, vágásokra, más bőrproblémákra, ízületi fájdalmakra és gyulladásokra, erős hámgyógyító hatása van.[22]
  • Belsőleg légúti betegségekben, a húgyutak fertőzései, a prosztata- és a fültőmirigy gyulladásai ellen is sikerrel alkalmazzák. A hajszálérrendszerre értágító, vérnyomásszabályzó, a baktériumok-szaporodását gátló, frissítő hatása van. Rendszeres fogyasztása az általános szervezeti ellenálló képességet magas szinten tartja. Torokfájás, meghűlés esetén tinktúrás meleg vízzel naponta többször gargalizáljunk. A szájban lévő sebeket ecsetelhetjük is. Sokan ajánlják impotenciára, más (nem lelki eredetű) szexuális problémákra, a propoliszon kívül magát a mézet is, férfiaknál akár a nemi szervbe masszírozva. A vastagbél rákos sejtjeinek növekedését gátolja.[22]

Elmulasztja az égett sebek gyulladását,[23][24] Klinikai kísérlet alapján a brazil propolisz bőrkrém jobbnak bizonyult égési sebekre az ezüst-szulfadiazinnal szemben,[25] habár meghosszabbíthatja a seb gyógyulását. Ennek tisztázásához további kutatások kellenek.

Antioxidáns, az oxidatív stressz ellen hat. Ezt a prelines flavonoidtartalommal magyarázzák.[26][27] Az in vitro kísérletek szerint a patkányfiókák szürkehályogját is megelőzi, azonban még nem végeztek klinikai vizsgálatokat.

Vizes és az alkoholos oldata és kivonata is hatásos mind a gram-pozitív, mind a gram-negatív baktériumok ellen. A rhinovírusok és a herpeszvírusok elleni hatást is kimutatták.[2] Növekedésükben gátolja a bőrgombákat és a candida albicans gombát. Az állatkísérletek szerint mind a baktériumok, mind a gombák, mind a vírusok ellen hat.[28] A legtöbb hatást a flavonoidoknak tulajdonítják..[29][30] Az antibiotikus hatást a pinocembrin és galangin, az antimiotikust a pinocembrin és a kávésavészter fejti ki.[31] Mikrobaellenes tulajdonsága miatt megelőzi a fogszuvasodást és más szájbetegségeket; ezt már klinikailag is tesztelték.[32][33][34][35] További kutatásokat végeznek a propolisszal, hogy bizonyítsák hatását az elférgesedett sebek kezelésében.[36] tanulmányozzák gyulladáscsökkentő hatását az afta ellen,[36] és a fogak gyulladása elleni hatását is.[37]

A sebgyógyítás képességét az apigenin és luteolin jelenlétével magyarázzák.[31] Az állatkísérletek szerint a daganatok növekedését is gátolja.[38]

Mind immunerősítő, mind immungyengítő hatást tulajdonítanak neki.[39][40] További kísérletek kellenek ahhoz, hogy tisztázzák a kérdést.

Habár a propolisz segíthet leküzdeni az allergiát, maga is allergiát okozhat.[41][42] Ez főként bőrkiütések formájában jelentkezik.

Állatoknál biogén szer a férgesedés megelőzésére.

Kapszulában napi 200–500 mg fogyasztása ajánlott.

Rágógumi gyártásához; lásd propolisz rágógumi.

Nem egészségügyi felhasználása szerkesztés

Húros hangszerekben a fa erezetének kiemelésére. Antonio Stradivari és kortársai is alkalmazták.[43]

Falazúrt is készítenek vele.

Olajokkal és zsírokkal keverve autóviasz előállításához.[44][45][46][47]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Toreti VC, Sato HH, Pastore GM, Park YK (2013). „Recent progress of propolis for its biological and chemical compositions and its botanical origin”. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine 2013, 697390. o. DOI:10.1155/2013/697390. PMID 23737843.  
  2. ↑ a b c Elke Langner. Phytochemische und mikrobiologische Untersuchungen von Propolis verschiedener Provenienzen als Beitrag zur Kenntnis der Wirkprinzipien in Propolis. Dissertation, Berlin 1995, Shaker Verlag (BoD).
  3. ↑ T. Dingermann, K. Hiller, G. Schneider, I. Zündorf: Schneider Arzneidrogen. 5. Auflage, Elsevier 2004, ISBN 3-8274-1481-4, 599. o.
  4. ↑ Mesquita, R. C. G. (1995. június 1.). „Flower visitors of Clusia nemorosa G. F. W. Meyer (Clusiaceae) in an Amazonian white-sand Campina”. Biotropica 27 (2), 254–8. o. DOI:10.2307/2389002.  
  5. ↑ Montenegro G, Mujica AM, Peña RC, Gómez M, Serey I & B N Timmermann (2004). „Similitude pattern and botanical origin of the Chilean propolis”. Phyton 73, 145–154. o. [2014. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1851-5657. (Hozzáférés: 2015. január 28.)  
  6. ↑ (2006) „Bioactive Constituents of Brazilian Red Propolis”. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine 3 (2), 249–254. o. [2014. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1093/ecam/nel006. PMID 16786055. (Hozzáférés: 2015. január 28.)  
  7. ↑ (2002) „Botanical Origin and Chemical Composition of Brazilian Propolis”. Journal of Agricultural and Food Chemistry 50 (9), 2502–2506. o. DOI:10.1021/jf011432b. PMID 11958612.  
  8. ↑ (2008) „Chemical Composition and Botanical Origin of Red Propolis, a New Type of Brazilian Propolis”. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine 5 (3), 313–316. o. DOI:10.1093/ecam/nem059. PMID 18830449.  
  9. ↑ Cushnie TPT, Lamb AJ (2005). „Antimicrobial activity of flavonoids”. International Journal of Antimicrobial Agents 26 (5), 343–356. o. [2013. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ijantimicag.2005.09.002. PMID 16323269. (Hozzáférés: 2015. január 28.)  
  10. ↑ Demestre M (2008. augusztus 1.). „CAPE (caffeic acid phenethyl ester)-based propolis extract (Bio 30) suppresses the growth of human neurofibromatosis (NF) tumor xenografts in mice”. Phytother Res 23 (2), 226–30. o. DOI:10.1002/ptr.2594. PMID 18726924.  
  11. ↑ Qiao Z, Chen R (1991. augusztus 1.). „[Isolation and identification of antibiotic constituents of propolis from Henan]” (kínai nyelven). Zhongguo Zhong Yao Za Zhi 16 (8), 481–2, 512. o. PMID 1804186.  
  12. ↑ Tájékoztató a propoliszról Archiválva 2013. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Babina-Kakrik Méhészet)
  13. ↑ Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives. Meeting (2008: Geneva, Switzerland). Evaluation of certain veterinary drug residues in food: 70th report of the Joint FAO/WHO Expert Committee on Food Additives. (WHO technical report series; no. 954)
  14. ↑ S. Kumazawa et al.: A new prenylated flavonoid from propolis collected in Okinawa, Japan. In: Biosci Biotechnol Biochem. Jan. 2004, Bd. 68, Nr. 1, S. 260–2, (PMID 14745198).
  15. ↑ T. Dingermann, K. Hiller, G. Schneider, I. Zündorf: Schneider Arzneidrogen. 5. Auflage, Elsevier 2004, ISBN 3-8274-1481-4, Seite 599.
  16. ↑ Fearnely J. (2001) Bee propolis. Souvenir Press Ltd. London
  17. ↑ Propolis:MedlinePlus Supplements. U.S. National Library of Medicine, 2012. január 19.
  18. ↑ Gokhan Eraslan, Murat Kanbur, Sibel Silici: Evaluation of propolis effects on some biochemical parameters in rats treated with sodium fluoride. In: Pesticide Biochemistry and Physiology. Band 88, Nr. 3, Juli 2007, S. 273–283.
  19. ↑ R. Padmavathi u. a.: Therapeutic effect of paclitaxel and propolis on lipid peroxidation and antioxidant system in 7,12 dimethyl benz(a)anthracene-induced breast cancer in female Sprague Dawley rats. In: Life Sciences. Band 78, Nr. 24, 2006. május 8., 2820–2825.mo. PMID 16375927.
  20. ↑ T. Shimizu u. a.: Anti-influenza virus activity of propolis in vitro and its efficacy against influenza infection in mice. In: Antiviral chemistry & chemotherapy. Band 19, Nr. 1, 2008, 7–13. o. PMID 18610553.
  21. ↑ Nada Oršolić, Svjetlana Terzić u. a.: Honey-bee products in prevention and/or therapy of murine transplantable tumours. In: Journal of the Science of Food and Agriculture. Band 85, Nr. 3, 2005, 363, o. doi:10.1002/jsfa.2041.
  22. ↑ a b Werner Golder: Propolis – das Kittharz der Bienen im Schrifttum der Antike. In: Würzburger medizinhistorische Mitteilungen. Nr. 23, 2004, 139–143. o.
  23. ↑ Hoşnuter, M. (2004. március 1.). „The effect of CAPE on lipid peroxidation and nitric oxide levels in the plasma of rats following thermal injury”. Burns 30 (2), 121–5. o. DOI:10.1016/j.burns.2003.09.022. PMID 15019118.  
  24. ↑ Ocakci, A. (2006. október 1.). „Role of caffeic acid phenethyl ester, an active component of propolis, against NAOH-induced esophageal burns in rats”. Int J Pediatr Otorhinolaryngol. 70 (10), 1731–9. o. DOI:10.1016/j.ijporl.2006.05.018. PMID 16828884.  
  25. ↑ Gregory, S. R. (2002. február 1.). „Comparison of propolis skin cream to silver sulfadiazine: a naturopathic alternative to antibiotics in treatment of minor burns”. J Altern Complement Med. 8 (1), 77–83. o. DOI:10.1089/107555302753507203. PMID 11890438.  
  26. ↑ Gokhan Eraslan, Murat Kanbur und Sibel Silici: Evaluation of propolis effects on some biochemical parameters in rats treated with sodium fluoride. In: Pesticide Biochemistry and Physiology. Bd. 88, Nr. 3, Juli 2007, 273–283. o.
  27. ↑ R. Padmavathi et al.: Therapeutic effect of paclitaxel and propolis on lipid peroxidation and antioxidant system in 7,12 dimethyl benz(a)anthracene-induced breast cancer in female Sprague Dawley rats. In: Life Sci. 8. Mai 2006, Bd. 78, Nr. 24, 2820–5, Epub 2005 Dezember 22 (PMID 16375927).
  28. ↑ T. Shimizu et al.: Anti-influenza virus activity of propolis in vitro and its efficacy against influenza infection in mice. Antivir Chem Chemother. 2008;19(1):7–13 (PMID 18610553).
  29. ↑ I. Kosalec et al.: Flavonoid analysis and antimicrobial activity of commercially available propolis products. In: Acta Pharm. Dez 2005, Bd. 55, Nr. 4, S. 423–30, (PMID 16375832).
  30. ↑ T. P. Cushnie und A. J. Lamb: Antimicrobial activity of flavonoids Int J Antimicrob Agents. 2005 Nov;26(5):343–56 (PMID 16323269); Erratum. In: Int J Antimicrob Agents. Feb 2006, Bd. 27, Nr. 2, S. 181.
  31. ↑ a b E. Teuscher: Biogene Arzneimittel. 5. Auflage, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, 1997, ISBN 3-8047-1482-X. S. 199.
  32. ↑ Botushanov, P. I. (2001). „A clinical study of a silicate toothpaste with extract from propolis”. Folia Med (Plovdiv) 43 (1–2), 28–30. o. PMID 15354462.  
  33. ↑ Koo, H. (November–December 2002). „Effect of a mouthrinse containing selected propolis on 3-day dental plaque accumulation and polysaccharide formation”. Caries Research 36 (6), 445–8. o. DOI:10.1159/000066535. PMID 12459618.  
  34. ↑ Duarte, S. (2006. január 1.). „The influence of a novel propolis on mutans streptococci biofilms and caries development in rats”. Arch Oral Biol. 51 (1), 15–22. o. DOI:10.1016/j.archoralbio.2005.06.002. PMID 16054589.  
  35. ↑ Park, Y. K. (1998. január 1.). „Antimicrobial activity of propolis on oral microorganisms”. Curr Microbiol. 36 (1), 24–8. o. DOI:10.1007/s002849900274. PMID 9405742.  
  36. ↑ a b Samet, N. (2007. június 1.). „The effect of bee propolis on recurrent aphthous stomatitis: a pilot study”. Clin Oral Investig. 11 (2), 143–7. o. DOI:10.1007/s00784-006-0090-z. PMID 17285269.  
  37. ↑ da Silva, F. B. (April–June 2004). „Natural medicaments in endodontics - a comparative study of the anti-inflammatory action”. Braz Oral Res. 18 (2), 174–9. o. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1590/s1806-83242004000200015. PMID 15311323. (Hozzáférés: 2008. január 14.)  
  38. ↑ Orsolic et al.: Honey-bee products in prevention and/or therapy of murine transplantable tumours. In: Journal of the Science of Food and Agriculture 2004, Bd. 85, Nr. 3, S. 363–370, ISSN 0022-5142.
  39. ↑ Brätter, C. (1999. október 1.). „Prophylactic effectiveness of propolis for immunostimulation: a clinical pilot study”. Forsch Komplementarmed. 6 (5), 256–60. o. PMID 10575279.  
  40. ↑ Ansorge, S. (July–August 2003). „Propolis and some of its constituents down-regulate DNA synthesis and inflammatory cytokine production but induce TGF-beta1 production of human immune cells”. Z Naturforsch [C]. 58 (7–8), 580–9. o. PMID 12939048.  
  41. ↑ Einschätzung von Propolis und Gelée Royale (német nyelven). Bundesinstitut für Risikobewertung, 2008. november 20. (Hozzáférés: 2016. október 2.)
  42. ↑ Brovko, T. E. (July–August 1970). „Two cases of allergic reaction after administration of propolis drugs”. Zh Ushn Nos Gorl Bolezn 30 (4), 102–3. o. PMID 5503978.  
  43. ↑ Gambichler T, Boms S, Freitag M (2004. április 1.). „Contact dermatitis and other skin conditions in instrumental musicians”. BMC Dermatol. 4, 3. o. DOI:10.1186/1471-5945-4-3. PMID 15090069.  
  44. ↑ Landau Carriage of 1743. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 8.)
  45. ↑ Pete’s 53’ contains Propolis. [2011. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 8.)
  46. ↑ GuruWax blend of propolis. [2011. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 8.)
  47. ↑ Propolis when heated cause the wax to set-up. [2011. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 8.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Propolis című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Propolis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • A méhészet egy értékes terméke, a propolisz. Tudományos kutatások és vélemények összetételével, sajátosságaival és gyógyászati használatával kapcsolatban; szerk. Ioan Barac, ford. Szabados András; Apimondia, Bucureşti, 1982
  • Apiterápia. Gyógyítás méhészeti termékekkel; szerk. Mucsi Imre; Tudás Alapítvány, Hódmezővásárhely, 2016
  • Szergej Alekszejevics Popravko: A mézelő méhek védőanyagai; ford. Rozs István; Lilli, Nagykovácsi, 2017 (Literatura apiterapiae)
  • Stephanie Bruneau: Méhek, mézek nagykönyve. Gyógyító kincsek a kaptárból. Receptek és tanácsok a mézre, méhviaszra, propoliszra, méhpempőre, virágporra; ford. Fuisz Tibor István; Cser, Bp., 2019
  •   A Wikimédia Commons tartalmaz Propolisz témájú kategóriát.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Propolisz&oldid=26881732”