Cibethiéna

A cibethiéna (Proteles cristata) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a hiénafélék (Hyaenidae) családjába és a cibethiénaformák (Protelinae) alcsaládjába tartozó faj. Alcsaládjának és nemének egyetlen faja.

Cibethiéna
Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Ferae Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia) Család: Hiénafélék (Hyenidae) Alcsalád: Cibethiénaformák (Protelinae) I. Geoffroy Saint-Hilaire, 1851 Nem: Proteles I. Geoffroy Saint-Hilaire, 1824 Faj: P. cristata
Tudományos név
Proteles cristata (Sparrman 1783)
Szinonimák
Szinonimák Geocyon Wagler, 1830 Proteles cristatus (Sparrman, 1783) Proteles cristatus septentrionalis Rothschild, 1902 Proteles lalandii I. Geoffroy Saint-Hilaire, 1824 Proteles canescens Shortridge & Carter, 1938 Proteles harrisoni Rothschild, 1902 Proteles hyenoides (Desmarest, 1821) Proteles pallidior Cabrera, 1910 Proteles termes Heller, 1913 Proteles transvaalensis Roberts, 1932 Proteles typicus A. Smith, 1834 Viverra cristata Sparrman, 1783
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Cibethiéna témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Cibethiéna témájú médiaállományokat és Cibethiéna témájú kategóriát.

Előfordulása

A cibethiéna Afrikában Szudántól Tanzánia északkeleti részéig honos, délen a határt Angola, Namíbia, Zimbabwe és Dél-Afrika alkotják.

Megjelenése

A cibethiéna koponyája

Cibethiéna koponya tárlatban

Az állat fej-törzs-hossza 55-80 centiméter, farokhossza 20-30 centiméter, marmagassága 48-50 centiméter és testtömege 9-14 kilogramm. Hosszú sörény húzódik a nyakán és hátán. Harc közben felborzolódik, így az állat nagyobbnak és erősebbnek tűnik. Bundája sötétsárga fekete csíkokkal. Füle nagy és hegyes. A cibethiénának nagyon éles a hallása, hogy érzékelni tudja a termeszek mozgását. A kölykök bundája hamar felveszi ugyanazt a színt és mintázatot, mint amilyen a szülőké.

Életmódja

A cibethiéna rendszerint földimalacok vagy ugrónyúlak elhagyott odújába költözik. Az állat éjjel aktív és territoriális. Tápláléka termeszek és más rovarlárvák. Fogságban akár 15 évig is élhet.

Szaporodása

Az ivarérettséget másfél éves korban éri el. A párzási időszak eltérő. A vemhesség rendszerint 90 napig tart, ennek végén többnyire 2-3 kölyök születik. A fiatal állatok a következő párzási időig anyjuknál maradnak.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 18.)
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
• Képek és videók a cibethiénáról

További információk

• Cibethiéna testközelben