Public relations
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
A közönségkapcsolatok, vagy angol kifejezéssel public relations (ejtsd: [ˌpʌblɪk rɪˈleɪʃənz]; rövidítve pr,, píár, péer[1]) tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával hosszútávon kölcsönös megértést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn.[2]
FogalmaSzerkesztés
Az emberek a különböző társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális stb. funkcióik ellátására szervezeteket hoznak létre. Ezek lehetnek: profitorientált, nem profitorientált, kormányzati/államigazgatási szervezetek. Egy szervezet környezetével kialakított viszonya lehet pozitív és negatív is. De mindkét esetben tudatosan fejleszthető. Pozitív a viszony, ha a szervezet teljesítményét környezete elismeri, értékeli, pozitívan minősíti (vásárolja termékeit, igényli szolgáltatásait, voksol képviselőjére, stb.). Ekkor a szervezetben bíznak, elfogadják hibáit, stb., hírneve pozitív. Negatív a viszony, ha mindennek pont az ellenkezőjét tapasztaljuk. A környezet nem ismeri el, nem értékeli a szervezet teljesítményét (nem veszi termékeit, nem szavaz rá, elutasítja vagy közömbös). A public relations a hírnévről szól. A PR a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és támogatást nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést, kommunikációs kapcsolatokat alakítson.
Alternatív meghatározásokSzerkesztés
- Kölcsönös előnyökön alapuló kommunikáció és kapcsolatok tudatos szervezése, melynek célja az egyének, szervezetek és környezetük közötti megértés, valamint a bizalom megteremtése, fenntartása. (A Magyar Public Relations Szövetség definíciója szerint)
- A CERP, az Európai Public Relations Konföderáció által ajánlott meghatározás: A public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzsmenti, irányítási tevékenység. A közönségkapcsolatok célja elérni az egyének, a szervezetek és környezetük közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján. (A meghatározás szerzője: Barát Tamás, a CERP Alelnöke)
- A közönségkapcsolatok az a tudományterület, amely a hírnevet gondozza.
- A közönségkapcsolatok mindig a hosszú távú stratégia alapja, így egyedi vállalati, vagy ismert személyiség történetének az építése is egyben. Ezek a történetek biztosítják, ugyanis elsősorban a megértést és segítik a média megjelenést.
SzakterületeiSzerkesztés
- Vállalati kommunikáció
- Belső kommunikáció
- Public Affairs
- Lobbi
- Marketing kommunikáció
- Hírnév menedzsment
- Sajtókapcsolatok
- Kríziskommunikáció
- Eseményszervezés
- Támogatás (A szervezet szakmai profiljához illő szponzoráció, adományozás)
CéljaiSzerkesztés
- maga az adott szervezet és tevékenységének megismertetése a "közönséggel"
- a hírnév menedzselése
- a bizalom megteremtése és ápolása
- megváltoztatni a célcsoportoknak a szervezetről alkotott képét (a szervezet szempontjából) kedvezőbb irányba
- esetleges későbbi vásárlási szándék felkeltése
- érdekek képviselete
- (a belső kommunikációban) a lojalitás megteremtése és erősítése
- a szerethető márka (love brand) képének felépítése, megtartása és fejlesztése
- sajtókapcsolatok kiépítése
FeladataSzerkesztés
A szervezet és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok szervezése, tervezése és kivitelezése, értékelése.
EszközeiSzerkesztés
- sajtóközlemények
- sajtóesemények (sajtótájékoztató, sajtóreggeli, stb.)
- kutatások
- sajtókapcsolatok
- online pr,[3] közösségi média
- influencer együttműködések
- nyomtatványok, hírlevelek
- filmek, videók
- konferenciák
- vendéglátás
- szponzorálás
- üzemlátogatás
- kiállítások, rendezvények
Bogner-lépcsőSzerkesztés
Az úgynevezett Bogner-lépcső: 1. manipuláció – ingyen reklám 2. információ – mire kíváncsi? 3. kommunikáció – szervezeti és közérdek együtt: párbeszéd 4. konfliktus menedzsment – proaktivitás, imázs-védelem 5. környezeti integráció – beágyazódás a társadalomba
A „PR” szakterületeiSzerkesztés
Belső PR: A szervezet vezetése és a dolgozók közti kommunikációs kapcsolatok szervezése, a kommunikációs szakemberek együtt működnek a humánpolitika szakembereivel.
Külső PR: Magába foglalja a szervezet teljes külső kommunikációs kapcsolatrendszerét.
BriefingSzerkesztés
A Briefing az a dokumentum, amely a munkához szükséges információkat tartalmazza, avagy eligazítás.
A Briefing fajtái: 1. Tender/versenyprezentáció 2. akciómegbízás 3. Eseti megbízás
A Briefing elemei: Az ügyfél neve, a feladat indoka, a feladat célja, a célcsoportok meghatározása, geodemográfiai jellemzők szerint, az akció időzítésének meghatározása, költségkeret meghatározása, a rendelkezésre álló idő
A Briefing fakultatív elemei: Cégtörténet, piaci pozíció, üzletmenet, főbb versenytársak, a kommunikáció hitelét jelentő információk, a kommunikáció hangvétele és stílusa, kötelezendően felhasználandó formai elemek, arculati elemek, szereplők, speciális igények.
A Briefing alternatív elemei: Stratégiai tervek, preferált médiumok, a párhuzamos marketingkommunikációs aktivitás információi.
1. Tender/versenyprezentáció: Jelentős, esetenként éves szintű projektek, a szakmai összeférhetetlenség kizárásával. Tartalmaznia kell a piaci, stratégiai, márka-és céginformációkat.
2. Akciómegbízás: Csak az adott Public Relations akció megtervezéséhez szükséges információt tartalmazza.
3. Eseti megbízás: Az adott akcióba illeszkedő megbízás esetében csupán a legszükségesebb feladatinformációkat kell tartalmaznia.
A „PR” – mint rövidítés – kiejtéseSzerkesztés
„A public relations” angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. Ejtésmódja a magyar fonetika szerint péer.” (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének állásfoglalása, amely hivatalos nyilatkozatra a Magyar PR Szövetség kérte fel a szakmai testületet.)[4]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Nincs egységes szabály a "pr" szó írásmódjára: http://www.prherald.hu/2012/05/pr-vagy-pr/ Archiválva 2013. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Forrás: A MPRSZ Szakmafejlesztő Bizottságának I. számú Útmutató Állásfoglalása. [2006. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 10.)
- ↑ http://thepitch.hu/pr-eszkozok-es-pr-tippek/
- ↑ http://www.mprsz.hu/ContentShow.aspx?ContentID=183[halott link]
További információkSzerkesztés
- Claire Austin: A PR, avagy a közönség-kapcsolat alapjai hét leckében (Park Kiadó, 1993)
- Barát Tamás: Public Relations, avagy hogyan szerezzük és tartsuk meg partnereink bizalmát (Mepiden, 1994)
- Barát Tamás: Tolmács a hídon (Szent István Egyetem, 1997)
- Barát Tamás: A bizalom tolmácsai (Medipen, 2001)
- Barát Tamás: Public relations munkafüzet (Általános Vállalkozási Főiskola, 2005)
- Beke Tamás: A public relations története
- Besenyő János: PR-tevékenység a nemzetközi békefenntartás során, különös tekintettel az afrikai hadműveletekre
- Kollár Csaba: PR és sajtókapcsolatok (Protokollár Gazdaságkommunikációs Ügynökség, Budapest, 2004)
- Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations. Elmélet és gyakorlat (BGF KKFK, 2000)
- Nyárády Gáborné - Szeles Péter: Public Relations I-II. (Perfekt Kiadó, 2004)
- Dr. Németh Márta: A Public Relations elmélete (Külkereskedelmi Főiskola, 1998)
- Dr. Sándor Imre-Dr. Szeles Péter: Public Relations: az uralkodás titka (Mercurius, 1990)
- Sós Péter János: Mindennapi PR-ünk / Gyakorlati Public Relations (B. SWAN Partners, 2009., Második, bővített kiadás, 2011.)
- Sós Péter János: #mindennapipr - Gyakorlati Public Relations a webkorszakban (B. SWAN Partners, 2017.)
- Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban (Geomédia Kiadó, 1999)
- Szeles Péter (szerk.): Nagy PR Könyv (Management Kiadó, 2001)
- Szeles Péter: Arculatelmélet (Alapítvány a PR Fejlesztéséért, 2001)
- Tábori György-Sarlós Gábor: PR-szótár, angol–magyar, magyar–angol (PeppeR, 1996)
- Magyar Public Relations Szövetség
- PR-meghatározások a Magyar PR Szövetség ajánlásával
- PR Herald – az első magyar, online PR magazin
- Rövid, részletes vázlat a PR szakterületeiről – (a PR Herald cikke)
- A Bogner-modell – Franz M. Bogner ötlépcsős modellje a public relations szakma elmúlt százéves fejlődési szakaszainak bemutatására (a PR Herald cikke)
- CCO Magazin– A Kommunikációs Szakemberek Portálja
- PR.lap.hu - linkgyűjtemény
- PR szakszavak gyűjteménye a Médiapédián
- A CCO Magazin, A Kommunikációs Szakemberek Portálja oktatási melléklete
- PR-tevékenység a nemzetközi békefenntartás során, különös tekintettel az afrikai hadműveletekre
A szakmára vonatkozó nemzetközi szabályozásokSzerkesztés
- Római Karta – PR-szakmai Alapokmány
- Athéni kódex (etikai szabályozás)
- Lisszaboni szabályzat (szakmai követelmények, normák és kötelezettségek)
- Párizsi nyilatkozat (A minőségügyi és tanúsítási eljárás kifejlesztése céljából az IPRA, CERP és az ICO közös munkacsoportjának felállításáról)
- Velencei szabályzat (A pr-szakma magatartási szabályzata)
- Nairobi kódex (A környezeti kommunikáció elvei)