Pupnat
Pupnat falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Korčula városához tartozik.
| Pupnat | |
 | |
| Pupnat központja a plébániatemplommal. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Korčula |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20274 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 381 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 317 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 57′ 04″, k. h. 17° 02′ 06″Koordináták: é. sz. 42° 57′ 04″, k. h. 17° 02′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pupnat témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Makarskától légvonalban 38 km-re délre, Korčula városától légvonalban 8, közúton 11 km-re nyugatra, Korčula szigetének keleti felén, a sziget északi és déli partjától nagyjából egyforma távolságra, egy magas dombok által körülvett völgyben fekszik. Áthalad rajta a szigetet átszelő főút.
Története szerkesztés
A település nevét a latin „pampinatus” szóból származtatják, mely szőlőhajtást jelent. A szigeten élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek, melyek nyomai Korčula szigetének mintegy harminc pontján, többek között a Pupnat területén fekvő Mocilán, Moška glavicán, Ripanjsko stražišćén és Kosoricán találhatók meg. Halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Ilyen halom sírok találhatók a község területén többek között Mocilán is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a szigetet, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A római légionáriusok a sziget több pontján letelepedtek magukkal hozva kultúrájukat, életmódjukat, szokásaikat. A római villagazdaságokban nagy mennyiségű gabonát, olívaolajat, bort, sózott halat és más élelmiszert állítottak elő, melyekkel élénk kereskedelmet folytattak. Ezek a tágas, kényelmesen berendezett épületek központi fűtéssel, díszes mozaikpadlóval, luxustárgyakkal rendelkeztek.
A korai középkor időszakából szinte semmilyen adat nem maradt fenn a térségből. A 13. században már a korčulai grófok irányították a szigetet, akik alattvalóiknak statutumban (1214-ben) írták elő kötelezettségeiket. A statutumban foglaltakból kiderül, hogy a javak védelmére Pupnatnak is volt saját őrsége, melyet kumpanijának neveztek. A 14. századtól a szigeten felépült, vagy megújult számos templom és a hitélet egyre szervezettebb lett. A pupnati Havas Boldogasszony plébániatemplomot 1393-ban említik először és a temetőben lévő Szent György templom is állt már ebben az időben. A török veszély is fennállt már a 15. századtól, de a török sohasem támadta meg komolyabb erőkkel a szigetet. A katonát és az őrséget a középkorban alapított vitézi rend a kumpanija biztosította. A kumpanija vezérének rezidenciája a falutól északkeletre emelkedő hegyen állt, ahonnan jól be lehetett látni a környező tengert és veszély esetén jelezni lehetett a környék településeinek. Közigazgatási szempontból Pupnat is hozzá tartozott a középkori korčulai közösséghez, melynek központja 1843-ig Korčula városában volt. A pupnati Havas Boldogasszony plébániát 1625-ben alapították, amikor leválasztották a žrnovoi plébániáról. Pupnat lakói régen favágásból éltek, fenyőgyantát gyűjtöttek, meszet és faszenet égettek, melyet a korčulai ipari műhelyek számára értékesítettek. A pupnati asszonyok még a 20. század közepén is szállították szamaraikon a tűzifát Korčula városába.
A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 355, 1910-ben 786 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941 és 1943 között olasz megszállás alatt volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. 1955-ben az újraszervezett Korčula községhez került. A független Horvátország megalakulása utáni közigazgatási reform alkalmával, 1993-ban Korčula városához csatolták. A településnek 2011-ben 391 lakosa volt, akik főként Korčula városában dolgoztak és a turizmusból éltek.
Népesség szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 355 | 425 | 505 | 578 | 666 | 786 | 786 | 756 | 767 | 758 | 691 | 772 | 512 | 488 | 433 | 391 |
Nevezetességei szerkesztés
- A Havas Boldogasszony plébániatemplom a 14. században épült, első írásos említése 1393-ban történt. 1600 és 1620 között három hajósra bővítették, valószínűleg közvetlenül a plébániatemplom rangjára történő emelés előtt. Ezután a templom még két további átépítésen esett át, mire elnyerte mai formáját. Felszentelését 1772-ben Miho Triali korčulai püspök végezte. Az épületet 1885-ben és 1999-ben is megújították. A harangtorony a templom stílusában épült, 1968-ban fejezték be az építését.
- A temetőben álló Szent György-templom[4] első említése szintén 1393-ban történt. Az egyhajós épület Pupnat falutól nyugatra, a Kneže és Čara felé vezető ősi út kereszteződésében egy dombon található. A templom elnyújtott téglalap alaprajzú, apszis nélküli, kelet-nyugati tájolású. A nyugati főhomlokzatot egyszerű kőkeretes ajtó tagolja. A szemöldök fölött falazott íves lunetta, a jobb oldali szemöldök mellett pedig beépített rusztikus, négyzetes szenteltvíztartó található, váltakozó fogazott motívummal díszítve. A homlokzat oromzatát magas falazatú harangdúc teszi teljessé. Az oldalhomlokzatok egy négyzet alakú, profil nélküli kőkeretes ablakkal vannak tagolva. A templom nyeregtetős, míg belseje dongaboltozattal boltozott. A szentélyteret egy pillér tartja, egy alacsonyabb, lapos dongaboltozattal, amely egyszerű, profilozott párkányokon nyugszik. Utoljára 2000-ben újították fel.
- A falu bejárata mellett álló Szent Rókus templomot 1905-ben építették.
- A falutól délnyugatra, a sziget déli partján fekvő Pupnatska Luka Korčula szigetének egyik legszebb strandja. A strandot egy látványos, szerpentinekkel tarkított úton lehet elérni.
Oktatás szerkesztés
A falu négyosztályos iskolájának mindössze tíz tanulója van, a felső tagozatos tanulók Žrnovora járnak iskolába.
Kultúra szerkesztés
A település búcsúünnepét és fesztiválját minden év augusztus 5-én Havas Boldogasszony ünnepén rendezik. Az ünnep szentmisével kezdődik, melyet színes kulturális és szórakoztató programok követnek. Ez alkalomból adják elő a helyi Kumpanija egyesület tagjai a hagyományos vitézi kardtáncot.
A másik fesztivált augusztus 25-én rendezik Blaženi Marko od Pupnat, azaz Boldog Pupnati Marko tiszteletére, aki 1733-ban itt született és amikor 1785-ben Riminiben elhunyt holttestét ide hozták haza.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4924.
Források szerkesztés
- Korčula község hivatalos oldala (horvátul)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Pupnat (horvátul)
További információk szerkesztés
- Utazasvideo.com:Pupnat (magyarul)
