Purussaurus
A Purussaurus a hüllők (Reptilia) osztályának krokodilok (Crocodilia) rendjébe, ezen belül az aligátorfélék (Alligatoridae) családjába és a kajmánformák (Caimaninae) alcsaládjába tartozó fosszilis nem.
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Miocén, 20,4–5,3 Ma | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Purussaurus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Purussaurus témájú kategóriát. |
Tudnivalók szerkesztés
A Purussaurus egy óriási kajmán volt, amely a miocén korban, 20,4–5,3 millió évvel élt ezelőtt, Dél-Amerika területén. A Purussaurust csak koponyamaradványokból ismerjük. Ezeket az Amazonas perui részén találták. A legnagyobb ismert koponya hossza 1453 milliméter, ennek alapján 10,3 méter hosszúnak és 5,16 tonna tömegűnek képzelik az állatot, ami azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb valaha létező krokodil volt.[1] Mivel azonban csak koponyákat találtak, a pontos méretéről nincsenek ismereteink. Egy másik becslés szerint ennél is nagyobb, 12,5 méter hosszú és 8,4 tonna tömegű lehetett.[2] Másik két kihalt hüllő, a Sarcosuchus és a Deinosuchus hasonló méretűek voltak, de jóval korábban éltek, kora kréta, illetve felső kréta korszakokban.
2005 nyarán, egy francia–perui expedíció (Fitzcarrald-expedíció) során, újabb maradványokat találtak 600 kilométerre Limától.
Harapásának ereje becslések szerint hatalmas, 52500 N lehetett, de egy kihalt lajhárfélén talált nyomok alapján még ennél is erősebb, 70000 N körüli erőt is ki tudott fejteni, ami négyszer akkora, mint a ma élő rekorder bordás krokodilé.[3] Nagy mérete és harapásereje miatt változatos étrenden élhetett, azaz ő lehetett ökoszisztémájának csúcsragadozója. Felnőtt példányai nagy méretű emlősöket, mint vendégízületeseket és notoungulatákat zsákmányolhattak, amelyeket a nála kisebb ragadozók nem tudtak levadászni. A kutatók szerint a Purussaurus nagy mérete a legnagyobb hátránya is volt egyben. A folyamatosan változó természeti környezet geológiai skálán nézve egyre csökkentette a túlélési esélyeit az idő előrehaladtával, amely egyébként is a kisebb fajoknak kedvezett. A kisebb méretű kajmánok, amelyek nem specializálódtak annyira, könnyebben túléltek.
A Purussaurus három ismert fajának fogméretei változóak, de általában 5 centiméter körüliek és kissé hátrahajlóak. Fogaik nagy méretű emlősök húsába vájására és megragadására szolgáltak. Csúcsuk felé kúpszerűen kissé ellaposodtak, így kis valószínűséggel törtek el, ha kemény csontba ütköztek.
Méretben a Sarcosuchus és a Deinosuchus voltak hozzá hasonlók, de azok a kréta korszakban éltek. Szélesebb, rövidebb orrnyílása és a nagy fejet megtartani képes tömzsi és erős nyak miatt valószínűleg nehezebb is volt náluk. Kortársa, a Rhamphosuchus Indiában élt, ez a faj azonban gaviálféle volt.
A koponya biomechanikai modelljének analízise alapján a Purussaurus is képes lehetett áldozatát megforgatva darabokra tépni, miután a krokodilfélék nem tudnak rágni és egyben kell lenyelniük minden táplálékot. Érzékszervei (szemek, fülek, orrlyukak) a feje tetején volt megtalálhatóak, amiből azt feltételezik, hogy akárcsak a modern kajmánok, lesből támadt.
Élőhelye szerkesztés
Dél-Amerikában, Brazília, Kolumbia, Peru, Panama és Venezuela területén találták meg maradványaikat, trópusi vízpartokon. Kortársai voltak élőhelyén a Stupendemys (édesvízi óriásteknős), Charatosuchus és Gryphosuchus krokodilok, az amerikai kígyónyakúmadár, emlősök közül lajhárok, denevérek, rágcsálók, a vízidisznó 700 kilogrammot is elérő tömegű ősei, a Stirtonia nevű főemlős és folyóban élő delfinek, és ezek valószínűleg prédaállatai is voltak. Folyókban, árterekben és tavakban is élt. A venezuelai Purussaurus mirandai tengeri és édesvízi halakat, teknősöket, krokodilokat és emlősöket zsákmányolt. A Purussaurus neivensis változatos természeti környezetben élt, ahol Astrapotheria-félék, mint a Granastrapotherium és a Xenastrapotherium és a szárazföldön élő Langstonia krokodilszerű lény voltak a kortársai.
Rendszerezés szerkesztés
A nembe az alábbi 3 faj tartozik:
- †Purussaurus brasiliensis Barbosa-Rodrigues, 1892 - típusfaj
- †Purussaurus neivensis Mook, 1941
- †Purussaurus mirandai Aguilera et al., 2006
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Jorge Moreno-Bernal (2007). „Size and Palaeoecology of Giant Miocene South American Crocodiles (Archosauria: Crocodylia)”. Journal of Vertebrate Paleontology 27 (3 [suppl.]), A120. o. DOI:10.1080/02724634.2007.10010458.
- ↑ Aureliano, Tito; Ghilardi, Aline M.; Guilherme, Edson; Souza-Filho, Jonas P.; Cavalcanti, Mauro; Riff, Douglas (2015). „Morphometry, Bite-Force, and Paleobiology of the Late Miocene Caiman Purussaurus brasiliensis”. PLOS ONE 10 (2), e0117944. o. DOI:10.1371/journal.pone.0117944. ISSN 1932-6203.
- ↑ Index: Minden idők legerősebb harapását azonosították egy 13 millió éves lajháron (magyar nyelven). index.hu, 2020. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)
Források szerkesztés
- Answers.com
- Rodrigues, J.B. 1892. "Les reptiles fossils de la Vallée de L’Amazone". Vellosia, Contribuições do Museu Botânico do Amazonas 2:41-60.
- Langston, W. 1965. "Fossil crocodilians from Colombia and the Cenozoic history of the Crocodilia in South America". University of California Publications in Geological Sciences 52:1-169.
- UFAC
