Wikipédia

Pusztakovácsi

magyarországi község Somogy vármegyében

Pusztakovácsi község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.

Pusztakovácsi
Márffy-kastély
Márffy-kastély
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállás község
Polgármester Kresztyankó András Sándor (független)[1]
Irányítószám 8707
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség815 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztakovácsi (Magyarország)
Pusztakovácsi
Pusztakovácsi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 33′ 07″, k. h. 17° 34′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 07″, k. h. 17° 34′ 15″
Pusztakovácsi (Somogy vármegye)
Pusztakovácsi
Pusztakovácsi
Pozíció Somogy vármegye térképén
Pusztakovácsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztakovácsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az öt évig világrekorder Gyótai gímbika v. Pusztakovácsi bika (1981) trófea a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban

FekvéseSzerkesztés

Az észak-déli irányban több kilométer hosszan elnyúló, egyutcás település a 6703-as út mentén fekszik; közigazgatási területén kelet-nyugati irányban, a központtól északra áthalad az Öreglak-Marcali közti 6704-es út is, a központtól délre eső Kürtöspuszta településrésze pedig az Osztopán-Somogyfajsz közti 6712-es úton érhető el.

TörténeteSzerkesztés

A településről csak a török hódoltság utánról maradtak fenn adatok. Neve egy 1703 előtti összeírásban puszta és Kovácsy alakban fordult elő, a Koroknay család birtokaként.

1726-ban Sárközy János, 1733-ban ismét a Koroknay család birtoka volt. 1767-ben már jobbágyfalu volt. Ekkor több birtokosa is volt, így Farkas Sándor, Thulmon Pál, Árvay László, Kovács József, Vörös Antal és Ányos Ignác, 1835-ben pedig Bogyay László és Péter, majd Barcza Ödön és Vörös Sándor, később a 20. század elejének adatai szerint is több birtokos osztozott rajta, így többek között Barcza Ödön, Juhász Kálmán, Vörös Lajos, Márffy József, Jankovics-Bésán Gyula, Kund Gusztáv, báró Pongrác Matild, Jeszenszky Béla és özvegy Regdon Lajosné volt itt a nagyobb birtokos.

A községhez az 1910-es adatok szerint ekkor a következő lakott helyek tartoztak még: Alsó-, Közép- és Felsőkölked, Kis- és Nagykürtös, Béla-major, Kacskovics-, Prósza- és Regdon-puszták.

A községnek a 20. században világhírűvé vált vadászterületén világrekord trófeát is ejtettek. Itt működik a Gyótai Vadásztársaság.

Kölked-pusztaSzerkesztés

A középkorban falu volt, amely eredetileg a somogyi vár tartozéka és királyi várbirtok volt. 1274-ben IV. László király kivette a somogyi vár tartozandósága alól és János fia Trepknek adományozta.

Neve az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1484-ben Kölked és Tormáskölked helységek Lak (Öreglak) tartozékai között szerepeltek. 1475-ben pedig az oklevelek Szentandráskölked nevű faluról emlékeznek meg; és ekkor Szent András tiszteletére szentelt temploma is említve volt. A hódoltság alatt elpusztult. Egy 1703. évi összeírásban már puszta és Nagykölked néven fordult elő, a Koroknay család birtokaként. 1726-ban Sárközy Jánosé volt. 1733-ban Kiskölked Jankovics Istváné, Nagykölked a Koroknay családé. 1773-ban Kiskölked még szerepelt az írásokban, de Nagykölked neve már nem fordult elő.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Csöndör József (MDF)[3]
  • 1994–1998: Csöndör József (független)[4]
  • 1998–2002: Csöndör József (független)[5]
  • 2002–2006: Csöndör József (független)[6]
  • 2006–2010: Kresztyankó András Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Kresztyankó András Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Kresztyankó András Sándor (független)[9]
  • 2019-től: Kresztyankó András Sándor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,7% németnek, 0,2% szlovénnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,8%, református 0,5%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 8,1% (12,6% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Pusztakovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Pusztakovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pusztakovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  5. ↑ Pusztakovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  6. ↑ Pusztakovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  7. ↑ Pusztakovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  8. ↑ Pusztakovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. ↑ Pusztakovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  10. ↑ Pusztakovácsi Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pusztakovácsi&oldid=25855155”