Pusztaszer

	Pusztaszer
	A Hét vezér emlékmű (1900) a határban emelkedő Árpád-halmon
	; Pusztaszer címere
	; Pusztaszer címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Kisteleki
Jogállás	község
Polgármester	Máté Gábor
Irányítószám	6769
Körzethívószám	62
	Népesség
Teljes népesség	1361 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	28,31 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	48,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Pusztaszer Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 19° 58′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 00″, k. h. 19° 58′ 59″
	Pusztaszer Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
	Pusztaszer weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszer témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pusztaszer község Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában.

FekvéseSzerkesztés

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet szélén, Ópusztaszertől északnyugatra fekvő település. Közigazgatási területe közelítőleg négyzet alakú, attól nem sokban tér el; további szomszédai északkelet felől Tömörkény, délnyugat felől Kistelek, északnyugat felől pedig Pálmonostora. A térség fontosabb települései közül Kistelek központja 9,5, Balástya 15,5, Sándorfalva pedig 29 kilométer távolságra található.

MegközelítéseSzerkesztés

Közigazgatási területén, annak nyugati szélén keresztülhúzódik az 5-ös főút, így Budapest-Kecskemét, illetve Szeged felől is könnyen megközelíthető. Központján a Gátértól Tömörkényen át idáig húzódó 4518-as út halad végig.

TörténeteSzerkesztés

A honfoglalás fontos csomópontja. Anonymus legendája szerint a honalapító magyar nemzet első törvényhozási közgyűlésének színhelye. Árpád vezér, és társai itt megálltak 34 napra, és törvényeket hoztak. Ám a tatár-török dúlás folyamán a település és környéke többször elnéptelenedett. Az 1700-as években kezdődött meg ismét a betelepülés Kecskemétről. A terület rendezetlen tulajdonviszonyait követően az északi részét (Felső-Pusztaszert) Kecskemét 1828-ban megvásárolta. Ettől kezdve a területen folyó gazdálkodást és közéletet a Kecskemét által kinevezett pusztabíró (Dékány família) felügyelte. 1881-ig közigazgatásilag Kecskeméthez tartozott, majd a nagy távolság miatt 1881 és 1934 között Kisteleken intézték a hivatalos ügyeket. A település 1934. január 1-jén vált közigazgatásilag önállóvá. A lakosság nagyrészt tanyákon élt, a 60-as években kezdődött meg a tanyasi lakosság faluközpontba települése. Mára már csak mintegy 130 lakott tanya található a település külterületén.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

1990–1994: Kertész László (FKgP-SZDSZ-ASZ)^[3]
1994–1998: Kertész László (SZDSZ)^[4]
1998–2002: Kertész László (FKgP)^[5]
2002–2006: Kertész László (független)^[6]
2006–2010: Máté Gábor (független)^[7]
2010–2014: Máté Gábor (független)^[8]
2014–2019: Máté Gábor (független)^[9]
2019-től: Máté Gábor (független)^[10]

NépességSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 68,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (31,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 1,9%, felekezeten kívüli 17,1% (40,3% nem nyilatkozott).^[12]

NevezetességeiSzerkesztés

Hét vezér emlékoszlopa az Árpád halmon - a honfoglalás ezer esztendős évfordulójára, a szeri gyűlés helyén a honfoglaló vezérek portréival díszített emlékoszlopot 1900-ban állította a Magyar Országos Diákszövetség.
A legenda szerint a Pusztaszer környékén található hét halmon (kurgánok) állt a hét vezér sátra: Árpád halom, Szárnyék halom, Sáregyházi halom, Vesszős halom, Kártyás halom, Kettős halom, Császárné halma.
Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
Büdös-szék

Híres emberekSzerkesztés

Máté Bence természetfotós
Tóth Pál grafikus^[13]
Tóth Albertné Piroska csipkeverő^[14]
Szarvas József „Josh” popzenész^[forrás?]

JegyzetekSzerkesztés

↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
↑ Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
↑ Pusztaszer Helységnévtár
↑ Tóth Pál – grafikus, festő- és zománcművész. tothpal.eoldal.hu (Hozzáférés: 2021. dec. 30.)
↑ Bonus Nuntium 2019. 4. sz. 69. o.

ForrásokSzerkesztés

Baghyné Makra Ilona: Pusztaszer község közigazgatása 1881-1938. Bába Kiadó, Szeged, 2004., 146, [2] p. ISBN 963-9511-77-3
Baghyné Makra Ilona: Pusztaszeriek - Bagiak, Dávidok, Makrák. Bába Kiadó, Szeged 2004. 108 p. ISBN 963-9511-66-8
Nagy Józsefné Pintér Eszter: Pusztaszer története Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata 1996. ISBN 963 03 4134 4
Nagy Józsefné Pintér Eszter:120 éves a szervezett oktatás Pusztaszeren 2004 Kiadó: Pusztaszer Község Önkormányzata

További információkSzerkesztés

[1] Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)

[dd086c10722cc10a74ee611c2a4d41f2a7881283-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)

[90önkvál-3] Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[94önkvál-4] Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)

[98önkvál-5] Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

[02önkvál-6] Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

[06önkvál-7] Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

[10önkvál-8] Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)

[14önkvál-9] Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)

[19önkvál-10] Pusztaszer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)

[11] A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

[12] Pusztaszer Helységnévtár

[13] Tóth Pál – grafikus, festő- és zománcművész. tothpal.eoldal.hu (Hozzáférés: 2021. dec. 30.)

[14] Bonus Nuntium 2019. 4. sz. 69. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]