Wikipédia

Quittner Zsigmond

magyar építész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 12.

Vágfalvi Quittner Zsigmond (Pest, 1857. február 13.[2] – Bécs, 1918. október 25.) magyar építész.

Quittner Zsigmond
Született1857. február 13.
Pest
Elhunyt1918. október 25. (61 évesen)
Bécs[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiQuittner Ervin
Foglalkozásaépítész
IskoláiMüncheni Műszaki Egyetem
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
Építészi pályafutása
Jelentős épületeiPesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma a Belügyminisztérium épülete), Gresham-palota
A Wikimédia Commons tartalmaz Quittner Zsigmond témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pályafutása

szerkesztés

Quittner Jakab (1814–1887)[3] posztógyáros és Fuchs Sarolta (1821–1901)[4] fia. A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai, közülük talán legismertebb, a stílus gyöngyszemeként is emlegetett Gresham-palota. Az angol Gresham biztosító társaság székháza terveinek elkészítésével a kor neves építészmérnökeként őt bízta meg. Az épület a Vágó fivérekkel közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el. 1987-től a világörökség része. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. 1904. november 13-án vágfalvi előnévvel nemességet kapott.[5]

Családja

szerkesztés

Házastársa Weisz Minka (1866–1938) volt, Weisz Mór nagykereskedő és Blum Ernesztina lánya, akit 1887. január 6-án Budapesten vett nőül.[6]

Gyermekei:

  • Quittner Ervin (1891–1945) építész.
  • Quittner Lóránd (1893–1945) gépészmérnök.
  • Quittner Marianne (1894–?)

Főbb épületei Budapesten

szerkesztés
  • VII., Erzsébet körút. 7. (1886) Deutsch-ház
  • VIII., József körút. 71-73. (1889) Krail-ház
  • V., Alkotmány utca 16. (1888–90) Az egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza, jelenleg lakóház
  • V., Alkotmány utca 18. (1894–96) Bródy-palota
  • XIV., Millenniumi kiállítás, Cukoripari pavilon, Hősök tere, 1896
  • V., Aulich utca 7. (1902) szecessziós lakóház
  • V., Károlyi utca 9. (1884) Erényi Ullmann-féle bérház, benne működik a Centrál kávéház
  • V., Markó utca 22–24. (1879, 1889–90) Az egykori Budapesti Önkéntes Mentőegyesület központi állomása, jelenleg az Országos Mentőszolgálat budapesti mentőszervezetének a székháza
  • V., Széchenyi István tér 3–4. (1905) Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, jelenleg a Belügyminisztérium használja
  • V., Széchenyi István tér 5–6. (1905–1907) műemlék, Gresham-palota (építész munkatárs: Vágó József)
  • VI., Andrássy út 7. (1882) műemlék jellegű, neoreneszánsz lakóház
  • VI., Andrássy út 12. (1884) műemlék jellegű, Krausz palota
  • VI., Lendvay utca 24. (1893) historizáló villa, Fellner Sándorral
  • VI., Teréz körút 1–3. (1894) historizáló bérházak
  • VII., Városligeti fasor 9–11. (1887) a volt Fasor Szanatórium (később Korvin Ottó Kórház)
  • VII., Erzsébet körút 44–46. (1892) Baumgarten Károly bérháza
  • V., Bécsi utca 1–3. (1910–12) a volt Phönix Biztosító[7]
  • XIII., Szabolcs utca (1910), Weiss Manfréd felesége emlékére tett alapítványa által építtetett Weiss Alice Gyermekágyas Otthon[8]

Síremlékek

szerkesztés

Quittner több díszes síremléket is tervezett a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben (1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.):

  • 1881 k.?: Spitzer Gerson síremléke[9]
  • 1893: Latzko Náthán mauzóleuma[10]
  • 1893: Bródy Zsigmond mauzóleuma[10]
  • 1893: Wahrmann Mór mauzóleuma[11]
  • 1894: Dezső Sámuel síremléke[10]
  • 1894 k.?: Neuschloss Simon síremléke[10]
  • 1895 k.?: Machlup Adolf mauzóleuma[9]

Galéria

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2017. november 1. (Hozzáférés: 2018. október 25.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 112/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  3. ↑ Quittner Jakab gyászjelentése (1887). (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  4. ↑ Fuchs Sarolta gyászjelentése (1901). (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  5. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932., 8. kötet
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 6/1887. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  7. ↑ A Főnix-székház. [2023. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 6.)
  8. ↑ pesti Zsidó Kórház
  9. ↑ a b Tóth, i. m., 354. o.
  10. ↑ a b c d Tóth, i. m., 353. o.
  11. ↑ Tóth, i. m., 350. o.

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
  • Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916–1918. Ötödik kiadás. Budapest, Légrády Testvérek, 1916.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932.
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939, Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Quittner_Zsigmond&oldid=27593167”