Főmenü megnyitása

Rábasömjén Sárvár egyik földrajzilag különálló, a várostól északra fekvő városrésze.

Rábasömjén
A Szent Márk templom
A Szent Márk templom
Közigazgatás
Település Sárvár
Irányítószám 9600
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Rábasömjén (Magyarország)
Rábasömjén
Rábasömjén
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 48″, k. h. 16° 54′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 48″, k. h. 16° 54′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábasömjén témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

TörténelemSzerkesztés

Első írásos említése 1293-ban történt.[1] 1359-ben kelt feljegyzés papjáról, ami alapján feltételezhetően temploma is volt ekkor. Az 1698-as egyházlátogatáskor leírják, hogy a keletelt temploma a község közepén áll, amelyet fal vesz körül díszes kapuval és kőtoronnyal. Szentélye és sekrestyéje boltozott. Kegyura a Nádasdy család lehetett. A templom körül egykor fal védmű volt, amely egy temetőt is magába foglalt. Az Árpád-kori eredetű temető létét a templomtól nyugatra 2010. május 13–21. között csatornázás során végzett régészeti feltárás igazolta. A soros temető használata a rendelkezésre álló adatok szerint legkésőbb a 11. században, az írott források alapján a 13. század elején megkezdődött.[2]

Jelenleg ez a település orsó alakú központi tere, északi oldalán korszerű játszótérrel, délen parkosítással.[1] A közigazgatás egykori épülete 1913-ban épült, díszes homlokzattal és szoborfülkével benne Szűz Máriával. A falu klasszikus utifalvak típusához tartozik, fésűs beépítésű hagyományos parasztházakkal. A közelmúltban a tradicionális parasztházak helyén korszerű otthonok épületek.

Dr. Borovszky Samu szerint "Rába-Sömjén, magyar község, 54 házzal és 498 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Sárvár. Kath temploma nagyon régi, ablakainak egy része gótikus. A sárvári uradalomhoz tartozott."[3]

1913 és 1974 között a Zalabér–Sárvár–Répcevis–Felsőlászló-vasútvonal kötötte össze északra Bükkel és onnan Kőszeggel, illetve délre Sárvár-Zalabérrel is.

1943-ban jelent meg Szenttamási Babos Lajos (szerző) és Dr. Pável Ágoston (szerkesztő) tollából A sárvárvidéki körjegyzőség története- Alcím: Csénye, Kissitke, Nagysitke és Rábasömjén községek monográfiája. Babos Lajos - körjegyző (Nemeskolta, 1895. jún. 29. - Sárvár, 1967. okt. 7.) 1928-ban került a sárvárvidéki körjegyzőségre és 1946-ig dolgozott ott. Több, mint 8 évi gyűjtőmunka eredménye lett ez a kötet.[4][5]

1964-ben olajkutatás során tárták fel a rendkívül magas ásványi anyag tartalmú rábasömjéni forrást. A forrásból készült az 1980-as évek közkedvelt terméke a Sárvári Termálkristály. Maga a termálkristály nem a Sárvári Termálfürdőt vízzel ellátó kútból, hanem a Rábasömjéntől keletre lévő, a falu határában álló forrás vizéből készült. A fürdősót forgalmazó cég azóta megszűnt.[6]

1968-ban Sárvár városhoz csatolták.

2010-2012 március 12. között 872 millió forintból elkészült a városrész csatornarendszere.[7]

2010-ben új játszótér létesült.

NevezetességekSzerkesztés

  • Temploma Szent Márk tiszteletére szentelt. Felújítására 1775-ben, bővítésére 1935-ben került sor. Az alaprajza latin kereszt alakú. A román stílusú ikerablakai a nyugati és déli oldalán található a toronynak, amelyeknek a kibontására 1970-ben került sor. Az 1933-ban kapott neoromán homlokzat-architektúrát az 1973-as tatarozáskor eltüntették.
  • A templom előtt áll egy 1869-ben emelt kőkereszt.
  • A templomtól délre áll a parkban az I. és II. világháborús hősi halottak emlékműve.
  • A templom mögött egy kerítésfalban kialakított fülkében áll Mindszenty József 2011-ben felállított szobra. Mellette 2013-ban állított emléktábla emlékeztet a kommunizmus alatt üldözött szombathelyi egyházmegyés papokra.
  • Rábasömjéni forrásból elkészített Sárvári Termálkristály.

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés