Főmenü megnyitása

Rábaszentmárton (korábban Németszentmárton, németül: Sankt Martin an der Raab, horvátul: Sveti Martin, szlovénül: Sveti Martin) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Rábaszentmárton (Sankt Martin an der Raab)
Oberdrosen von Südwesten Panorama.jpg
Rábaszentmárton címere
Rábaszentmárton címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang mezőváros
Járás Gyanafalvi járás
Polgármester Franz Kern (SPÖ)
Irányítószám 8383
Körzethívószám 03329
Forgalmi rendszám JE
Népesség
Teljes népesség
  • 2008 fő (2016. jan. 1.)
  • 1959 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Rábaszentmárton (Ausztria)
Rábaszentmárton
Rábaszentmárton
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 55′ 14″, k. h. 16° 08′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 14″, k. h. 16° 08′ 04″
Rábaszentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rábaszentmárton témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Gyanafalvátólkm-re délnyugatra, a Rába jobb partján fekszik. Döbör (Doiber), Farkasdifalva (Neumarkt an der Raab), Gerese (Gritsch), Rábaőr (Oberdrosen) és Velike (Welten) falvak tartoznak hozzá.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét a Szent Márton tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta.

 
Rábaszentmártoni panoráma

TörténeteSzerkesztés

Területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítja az iskola utcájától északra található római halomsír. 1964-ben Franz Csenar földbirtokos egy 83  cm. magas fehér márvány torzót talált ezen a helyen, mely Ikaroszt, Daidalosz fiát ábrázolta. 1981-ben Franz Lauda szántóföldjén egy római sírkő bazalt tufából épített alapzata került elő, magát a sírkövet sajnos nem találták meg. A Burgenlandi Tartományi Múzeumban találhatók egy itt feltárt kora császárkori római női sírból származó pénzérme, két fibula és bronz övcsat. A pénzérme Traianus császáré volt. A szántások során vélhetően több római halomsír is elpusztult.

A mai települést 1387-ben említik először, de ennél sokkal régebbi lehet. Régi temploma már a 13. században állt, plébániáját is ekkor alapították. Templomát Szent Márton tiszteletére szentelték. Korábban ez a terület az Őrvidékhez tartozott, ahová királyaink a csatlakozott népekből határőrzőket telepítettek. A 12. században a németújvári grófok birtoka volt, majd 1183-ban III. Béla király az akkor alapított szentgotthárdi ciszterci apátságnak adta. 1266-ban IV. Béla a dobrai vár uradalmához csatolta. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. 1605-ben a Rába völgyével együtt Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalom a Batthyány család birtoka lett. 1697-ben 222 lakosa volt. 1704-ben a környék településeivel együtt kuruc hadak égették fel. 1720-ban mindössze 14 házat számláltak a faluban. Temploma a középkori templom felhasználásával a 18. század közepén épült. Plébániájához tartoztak Döbör, Farkasdifalva, Gerese, Kistótlak, Rábaőr és Velike falvak. 1787-ben 74 házában 458 lakos élt. 1830-ban 76 háza és 559 lakosa volt. 1857-ben 81 házat és 570 lakos számláltak a településen.

Fényes Elek szerint " Rába-Szent-Márton, ném. falu, Vas vmegyében, közel Stájerországhoz, 154 kath. lak., paroch. szentegyházzal. F. u. gr. Batthyáni nemzetség. Ut. p. Keresztur."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Rába-Szent-Márton, 96 házzal és 645 németajkú r. kath. lakossal. Postája helyben van, távírója Gyanafalva. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Itt van a körjegyzőség székhelye. Lakosai önsegélyző szövetkezetet tartanak fenn. Plébániája 1698-ban már virágzott; kegyurak gróf Batthyány Ferencz örökösei. Földesura a Batthyány-család volt."[3]

1910-ben 3533 lakosából 3286 német, 59 magyar, 188 egyéb nemzetiségű lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. A második világháborúban a települést súlyos károk érték. A templom egy orosz tüzérségi lövedéktől kigyulladt, tetőszerkezete és tornya teljesen megsemmisült. Az újjáépítés a háború után rögtön megindult, de a település fejlődése csak 1955, az orosz csapatok kivonulása után kezdődött meg. Bevezették a házakba az elektromos áramot, elkészült a közvilágítás, kiépült a vízvezeték és végül 1978-ban a csatornahálózat is. 1971. január 1-jén hat községből megalakították Rábaszentmárton nagyközséget. Ekkor zárták be a csatlakozott falvak iskoláit és a gyerekek ezután a központba jártak iskolába. Az új iskolaépület 1975-ben lett készen és Josef Reichl nevét vette fel. 1979-ben mezővárosi jogot kapott. 2001-ben 2095 lakosa volt, melyből 2055 német, 13 szlovén, 7 magyar, 20 egyéb nemzetiségű volt.

NevezetességeiSzerkesztés

 
Szent Márton római katolikus plébániatemplom
  • Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1746-ban építették barokk stílusban egy 13. századi templom helyén.
  • A Római Múzeum egy római villa és környékbeli római halomsírok maradványait mutatja be.
  • A községi galériában a helyi művészek alkotásai láthatók.

Híres emberekSzerkesztés

Itt született 1859. augusztus 4-én Kárpáti Kelemen paptanár, régész, történész.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Rábaszentmárton témájú médiaállományokat.