Töttös

magyar település
(Ráctőttős szócikkből átirányítva)
Nem tévesztendő össze Tőtössel (hajdan Bihar vármegye, ma Románia, Bihar megye).

Töttös (németül: Tiedisch, horvátul: Titoš[3]) község Baranya megyében, a Bólyi járásban, Mohácstól délnyugatra, Bóly és Bezedek között.

Töttös
Árpádházi Szent Erzsébet-templom
Árpádházi Szent Erzsébet-templom
Töttös címere
Töttös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállás község
Polgármester Engert János (független)[1]
Irányítószám 7755
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség532 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség24,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Töttös (Magyarország)
Töttös
Töttös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 18° 32′ 34″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 18° 32′ 34″
Töttös (Baranya megye)
Töttös
Töttös
Pozíció Baranya megye térképén
Töttös weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Töttös témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Az oklevelek 1289-ben említették először, Tuteus néven, majd 1302-ben Thutheus, 1321-ben Thuteus, 1328-ban Theuteus, 1339-ben Teuteusként említik. Töttös település a szársomlói uradalom tartozéka volt.

1289-ben Ormándi János fia Miklós birtoka volt, aki fiúutód híján vejét, Deniper fia Istvánt adoptálta, s ráhagyta Töttöst. 1321-ben Zombor fia Dénes itteni birtoka felét zálogba adta 14 báni dénár M-ért (1 M=6 pesa)[Pérai] Morouth fia Mátyásnak, s mivel nem váltotta vissza, 1321-ben Mátyásé lett. 1324-ben Dénes töttösi és esztyéni birtoka bírság fejében az országbíróra szállt, akitől Citói Beke fia István mester váltotta vissza 60 M-ért. 1228-ban Beke fia István töttösi szerzett birtokrészeit cserébe adta Ormándi Deniper fia Istvánnak és fiainak.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Wéber József (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Engert János (független)[5]
  • 2014–2019: Engert János (független)[6]
  • 2019-től: Engert János (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a lakosságának 6,4%-a vallotta magát német nemzetiségűnek. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,7% cigánynak, 0,8% horvátnak, 14,6% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,7%, református 3,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,5% (16,1% nem nyilatkozott).[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. horvát név
  4. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  5. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)[halott link]
  6. Töttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  7. Töttös Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés