Wikipédia

Rácz Pali (cigányprímás, 1822–1885)

(1822-1885) magyar cigányprímás, nótaszerző

Rácz Pali (Nagygéc,[3] 1822. március 4. (keresztelés)[4] – Budapest, 1885.[5] január 30.)[3] magyar cigányprímás, nótaszerző, népzenész.

Rácz Pali
Életrajzi adatok
Születési névRácz Pál
ÁlnévRácz Pali
Született1822. március 4.[1]
Magyargéc
Elhunyt1885. január 30. (62 évesen)
Budapest[2]
SírhelyFiumei Úti Sírkert
GyermekeiRácz Laci
Pályafutás
Hangszerhegedű
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Rácz Pali témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az 1822-ben született cigányprímásról szól. Hasonló címmel lásd még: Rácz Pál (egyértelműsítő lap).

Élete szerkesztés

A Nógrád vármegyei Nagygécen (ma Magyargéc) született 1822-ben Rácz Pál és Csonka Anna fiaként Rácz Bálint néven, keresztelésére március 4-én került sor.[4] Már 15 éves korában menekülnie kellett szülőfalujából, bujdosás közben 17 éves korában Rozsnyón verbuváló katonákkal találkozott, felcsapott újoncnak. A 33. gyulai táborszernagy aradi ezredéhez került, amelynek székhelye ekkor Milánóban volt. Gyalogos katonaként teljesített szolgálatot, de zenei tehetsége révén egy idő után 20 tagú cigányzenekart szervezett az ezredben. Az 1848-as olasz forradalom idején Rácz Pali kémtevékenységet folytatott Benedek ezredes megbízásából, a ravasz cigányzenészt őrmesterré léptették elő. Egy kémszemle alkalmából elfogták Vlagyimir orosz herceget, Rácz és társai kiszabadították a herceget a fogságból, ezért Rácz Pali megkapta az orosz kormánytól a Szent-György keresztje kitüntetést, amelyre egész életében büszke volt.

Legendák szólnak arról, mennyire csinos férfi volt a zenész Rácz Pali, állítólag sok lány és asszony fejét elcsavarta. Végül egy dúsgazdag olasz háztulajdonos egyetlen szép leányát, Ferario Juditot[3] sikerült feleségül vennie, három gyermekük született. 18 éven keresztül szolgált Rácz Pali az osztrák seregben, 30-as éveinek közepén szerelt le, ettől kezdve polgári életet élt. Amikor fogyni kezdett feleségének hozománya, akkor magyar muzsikusként kereste meg kenyerét. Szorgalmasan, kitartóan tanulmányozta a magyar zene stílusát, s nemsokára a legkedveltebb magyar cigányprímás lett, zenei játékáról, kitűnő memóriájáról legendák keringtek, bejutott a legmagasabb mágnáskörökbe, játszott udvari bálokon, udvari ebédeknél, stb. Hegedűjét fiára, ifjú Rácz Pálra hagyta, aki szintén híres zenész lett. Lipcsében, Londonban, Szentpéterváron is vendégszerepelt, ott is híveket szerzett a magyar cigányzenének.

1885. január 30-án, a reggeli órákban hunyt el gyomorrákban.[3] Halála alkalmából ravatalánál magas rangú vendégek is lerótták kegyeletüket, köztük Edelsheim Gyulai báró hadtestparancsnok, Máriássy és Hollán altábornagyok, stb. A temetési szertartáson a beszentelés után Berkes Lajos (1837-1885) cigányprímás 120 tagú zenekarral játszotta el a Kitették a holttestet az udvarra című gyászdalt, s Rácz Pali legszebb nótaszerzeményét, a Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele címűt. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra Arany János sírjától nem messzire, azonos nevű zenész fia és zenei társulatok sírkövet emeltek neki.[6]

Szerzeményeiből szerkesztés

Csárdások szerkesztés

  • Medikus csárdás
  • Rudolf csárdás
  • Stefánia csárdás
  • Technikus csárdás

Nóta szerkesztés

  • Lehullott a rezgő nyárfa ezüstszínű levele[7]

Emlékezete szerkesztés

„ -ki ifjúkorában mint érdemjelekkel kitüntetett katona bátorságban és vitézségben az első férfiú s aggkorában mint zenész saját művészetében a legelső s a haza dicsőségének emelésében egész életen át mint kitartó bajnok hosszú hetven évi élet után itt szállt örök nyugalomra. ”
– sírfelirata

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Erdős István: Palócföld (magyar nyelven)
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  3. ↑ a b c d Rácz Pál halálesete bejegyezve a ferencvárosi római katolikus halotti anyakönyv 84/1885. folyószáma alatt.
  4. ↑ a b Keresztelése bejegyezve a nógrádmegyeri rk. keresztelési akv. 11/1822. fsz. alatt.
  5. ↑ Egyes források szerint tévesen 1880
  6. ↑ Rácz Pali életrajza A család világhírű híres neves prímásai című szöveg nyomán készült, lásd forrásokban i.m.
  7. ↑ Lehullott a rezgőnyárfa ezüst színű levele, énekli Vörös Sári, YouTube
  8. ↑ Változó Világ
  9. ↑ Nemzeti sírkert. [2015. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 3.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Port.hu
  • Népszava Archiválva 2015. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Budapesti Városvédő Egyesület
  • Budapest Főváros Levéltára
  • Színészkönyvtár
  • Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Budapest, Országos Monografia Társaság, [1911]
  • Csapó Katalin: Cigányzene a kávéházakban a 19. században. Budapest, Ernst Múzeum, 2001. = "Budapest Nagykávéház". Ernst Múzeum, Budapest, 2001. november 25-2002. január 6. Szerk. Saly Noémi
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985
  • Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986
  • Markó Miklós: Czigányzenészek albuma. 45 elhalt és 65 fővárosi és vidéki élő primás arczképével, életrajzával, 13 zenekari képpel és 180 segédzenész arczképével. Budapest, Szerző, 1896
  • Cigányzenészek albuma. 80 elhalt és 320 fővárosi, vidéki és külföldi primás és jelesebb zenekari tagok arcképével, 56 zenekar képével, rajzokkal, több mint 500 segédzenész arcképével. Szerk. és kiadja Markó Miklós. [2. kiad.] Budapest, Szerző, [1927]
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
  • Erdős István: Messze kéklik a Duna. Történeti esszéregény egy XIX. századi cigányprímás, Rácz Pali életéről; B-Humanitas Stúdió, Budapest, 2002
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rácz_Pali_(cigányprímás,_1822–1885)&oldid=26917819”