Wikipédia

Rácz Vilmos (atléta)

(1889–1976) újságíró, színházigazgató, atléta

Tövisi Rácz Vilmos, Tóth Vilmos György (Budapest, 1889. március 31.[4] – Christchurch, Új-Zéland, 1976. július 18.) olimpiai bronzérmes magyar atléta, rövidtávfutó, újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd.

Rácz Vilmos
Rácz Vilmos 1911-ben
Rácz Vilmos 1911-ben
Született1889. március 31.
Budapest
Elhunyt1976. július 18. (87 évesen)
Christchurch[1]
Állampolgárságamagyar[2]
Foglalkozása
Magassága182 cm[3]
Testtömege70 kg[3]
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
bronz
London, 1908
váltó

Életútja szerkesztés

Tövisi Rácz György földbirtokos és Tóth Jolánta törvénytelen gyermekeként született,[m 1] 1889. április 7-én keresztelték a budapest-belvárosi római katolikus főplébánián.[4] Rácz György nagybirtokos és színházigazgató bátyja.[5]

Középiskolái elvégzését követően, 1907-ben kezdett el sportszerűen atletizálni, amikor a Budapesti EAC (BEAC) rövidtávfutója lett.[6] Egy évvel később már részt vett az 1908-as londoni olimpián, és tagja volt a bronzérmet szerzett váltócsapatnak,[7] bár maga a döntőben nem futott, csak az elődöntőben.[8] 1910-ben 100 yardon magyar bajnok lett, másik két távon pedig országos csúcsot állított be, 220 yardon 22,8 másodperccel, 300 yardon 33,0 másodperccel. 1912-ben még részt vett a stockholmi olimpián,[9] ahol a 4 × 100 méteres váltóval 4. helyezést ért el,[7] ezt követően azonban kikerült a magyar válogatottból.[6] Sportpályafutásával párhuzamosan a budapesti tudományegyetem jogi karának hallgatója volt, doktori oklevelét 1913-ban szerezte meg.[6] Bár az élmezőnynek már nem volt tagja, egészen 1918-ig folytatta a versenysportot a BEAC-ban.[6]

Az atlétikán kívül a téli sportok közül a szánkózást, illetve a bobversenyzést favorizálta. Az 1910. évi magyar bajnokságon a 3500 méteres kétszemélyes bobsleigh-versenyen és a 2000 méteres egyéni skeleton versenyen egyaránt 2. helyezést ért el.[10] A bobversenyzést később is a szívügyének tekintette és az 1924-es téli olimpiára hirdetésben keresett vállalkozó szellemű sportembereket. A nevezés el is ment, de a kiutazásra – valószínűleg anyagi okokból – nem került sor.[11]

Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített.

Már 1909-ben belekóstolt az újságírásba, amikor az Egyetemi Lapok sportrovatának szerkesztője lett. 1918-ig végezte ezt a munkát, de időközben 1916-tól a Színház és Divat társszerkesztője is volt (egészen 1922-ig). Utóbbi lap mellett 1919-ben rövid ideig szerkesztette a Színház című újságot. 1919. november havában átvette a Madách Színház igazgatását.[12] 1921–1924 között a Sporthírlap, 1924–1930 között a Nemzeti Sport, 1929–1932 között a Nők Újságja szerkesztői feladatait látta el. Másfél évtizeden keresztül, 1929-től 1944-ig elsősorban a Pénzügyi Hírlap főszerkesztője volt, de ezzel párhuzamosan több kisebb lap szerkesztésében közreműködött: Új Magazin (1932–1937), Színházi Magazin (1938–1944), Kis Magazin (1939–1943).[6] Újságírói tevékenysége mellett tagja volt a Demokrata Pártnak, 1925-től 1944-ig pedig részt vett Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának a munkájában.

1929. augusztus 1-jén Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Kurfürst Teréziát,[13] akivel 1937. április 6-án az alsóvízivárosi plébánián az egyházi esküvői szertartást is megtartották.

Az Új magyar életrajzi lexikon szerint 1947-ben Nyugatra távozott, és hátra lévő életét emigrációban töltötte. Először Nyugat-Németországban, majd az Amerikai Egyesült Államokban élt, végül 1950-ben Új-Zélandon telepedett le.[6] Ugyanakkor több más forrás szerint csak 1955-ben hagyta el Magyarországot, ezt írja az 1981-es kiadású Magyar életrajzi lexikon,[14] a Magyar színházművészeti lexikon,[15] Bálint Gábor cikke a Magyar Könyvszemle 1999. évi kiadásában,[16] valamint az 1947-es dátum cáfolata olvasható ki Anna Porter: Fénytörések – családom történetei és nemtörténetei című könyvéből is, amelyben arról ír, hogy nagyapja (Rácz Vilmos) a Szabad Európa Rádiót hallgatta Budapesten, amely azonban csak 1949-től működött.[17]

Visszaemlékezéseit 1975-ben adta ki Münchenben Szúrás kizárva címmel.[6]

Művei szerkesztés

  • Párbaj-kódex és lovagias eljárás, Budapest, 1923. Hornyánszky ny. p. 219[18]
  • "Szúrás kizárva". Ez több, mint életrajz: történelem; Griff, München, 1975[19]

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ A gyermek ő felsége Dolni Miholjacon 1901. szeptember 13-án kelt legfelső elhatározásával a magyar nemesség és a tövisi előnév átruházása nélkül törvényesíttetett. A m.k. igazságügym. 891. márc 10-én 7830 sz. a. kelt rendeletére ezen gyermek örökbefogadása tövisi Rácz György részéről megszüntetett és a tövisi előnév nélkül a Rácz vezetéknév átruházása megengedtetett.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. ↑ sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 30.)
  3. ↑ a b Olympedia (angol nyelven), 2006
  4. ↑ a b c A budapest-belvárosi római katolikus főplébánia keresztelési anyakönyve, 91/1889. folyószám.
  5. ↑ Magyar Bálint: A Magyar Színház története, 1897-1951 (406. oldal) - 1985. (online: books.google.hu)
  6. ↑ a b c d e f g ÚMÉL 2004 :527.
  7. ↑ a b Olimpiai érmeseink – Rácz Vilmos. Magyar Olimpiai Bizottság
  8. ↑ Lévai György-Ivanics Tibor. Az újkori olimpiák története volume=1. rész 1896–1912. Kossuth Kiadó. ISBN 9789630967259 (2011) 
  9. ↑ (1912. június 23.) „Az olimpiai küldöttek”. Nemzeti Sport 10 (25), 6. o.  
  10. ↑ A Tátra-Club bajnoki szánkázó versenye. huszadikszazad.hu
  11. ↑ Ivanics Tibor-Lévai György. A téli olimpiai játékok története 1. rész 1924–1968. Kossuth Kiadó. ISBN 9789630969352 (2011) 
  12. ↑ (1919. október 18.) „A Madách-színház új kezekben”. Pesti Napló 70 (131), 5. o.  
  13. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1123/1921. folyószáma alatt.
  14. ↑ Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. 635. o. ISBN 963-05-6422-X  
  15. ↑ Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  16. ↑ Bálint Gábor (1999). „Rácz Vilmos: párbajhős és lapkiadó”. Magyar Könyvszemle 115 (2), 244–246. o.  
  17. ↑ Anna Porter: Fénytörések - Családom történetei és nemtörténetei. litera.hu
  18. ↑ Párbaj-kódex és lovagias eljárás
  19. ↑ Rácz Vilmos: "Szúrás kizárva"

Források szerkesztés

  • ↑ ÚMÉL 2004: Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Rácz Vilmos. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 5. o.  

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rácz_Vilmos_(atléta)&oldid=26633094”