Ráday Mihály

filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő

Ráday Mihály (Budapest, 1942. június 11. – ?, 2021. július 16.) Kossuth-díjas magyar filmoperatőr, rendező, televíziós szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.

Ráday Mihály
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született 1942. június 11.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 2021. július 16.[3] (79 évesen)
Állampolgársága magyar
Házastársa Ruttka Andrea
SzüleiRáday Imre
Ferda Erzsébet Magdolna
Foglalkozása
Tisztség magyar országgyűlési képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)
Iskolái
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Ráday Mihály témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Apja Ráday Imre színművész, anyja Ferda Erzsébet Magdolna (Ferda Manyi) volt.

Tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmoperatőri, majd az ELTE művészettörténet szakán végezte.

1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozott, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a politikai ellenállás miatt: Városszépítő Egyesület),[6] majd 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort.[7] Címének második felét (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) a Podmaniczky Frigyes téren álló, általa kiharcolt, 1991-ben felállított emlékmű őrzi, ahol Kő Pál a bronz Podmaniczky kezébe adta a lándzsa nélküli városvédő alakját.[8]

Az SZDSZ színeiben 1990–94 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Döntő szerepet játszott a város „műemléki alapjának” és „helyi értékvédelmi rendeletének”, a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja volt a Nagy Budapest Törzsasztalnak.

2021. július 16-án 79 évesen hunyt el súlyos betegség következtében.[9] Temetésére augusztus 30-án került sor a budapesti Farkasréti temetőben.[10]

Özvegye Ruttka Andrea textilművész; három gyermekük született.

OperatőrkéntSzerkesztés

TévéfilmjeiSzerkesztés

  • 1990 – Holnapra a világ
  • 1988 – Johann Strauss: A denevér
  • 1987 – Almási, avagy a másik gyilkos
  • 1987 – Bánk bán
  • 1987 – Dada
  • 1984-1993 – A világ metrói
  • 1983 – Kegyenc
  • 1983 – Közös kutya
  • 1983 – Buborékok
  • 1982 – Glória
  • 1982 – Bors néni
  • 1981 – Mese az ágrólszakadt igricről
  • 1981 – Horváték
  • 1980 – A különc
  • 1979 – Kinek a törvénye?
  • 1978 – Mednyánszky
  • 1978 – Keménykalap és krumpliorr (televíziós sorozat)
  • 1977 – Az ész bajjal jár
  • 1977 – Békesség, ámen!
  • 1975 – Csontváry
  • 1975 – Ciklámen
  • 1975 – Tudós nők
  • 1975 – Csillagok változása
  • 1975 – A feladat
  • 1974 – Tigrisugrás
  • 1972 – Tévé-ovi

Publikációi (válogatás)Szerkesztés

Több száz újságcikkét közölték különböző sajtótermékek. Gyakori szerzője volt a Budapest című folyóiratnak.

KönyveiSzerkesztés

  • Unokáink sem fogják látni avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát; RTV-Minerva, Bp., 1982
  • Adalékok a Lipótváros történetéhez, 1-2.; szerk. Farkaslaky Erzsébet, Ráday Mihály; Budapesti Városszépítő Egyesület, Bp., 1988
  • Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez; szerk. Berta István, Ráday Mihály; Budapesti Városszépítő Egyesület, Bp., 1988
  • Városvédőbeszédek, 1-2.; Széchenyi, Bp., 1989
  • Ember az épített környezetben; ELTE Természettudományi Kar, Bp., 1993 (Humánökológia)
  • Jelenetek a pesti utcán; összekötő szöv. N. Kósa Judit, adattár Déry Attila, Sántháné Antal Sára; Karinthy, Bp., 1998
  • Új városvédőbeszédek; Tarsoly, Bp., 2001
  • Budapest teljes utcanévlexikona; adattár Mészáros György, szerk. Ráday Mihály, utcanévtörténetek Buza Péter, Prusinszki István; Sprinter, Bp., 2004
  • Budapesti utcanevek. A–Z. Teljes Budapest atlasz, régi és új nevek, utcanév-történetek; szerk. Ráday Mihály, adattár Mészáros György, Ráday Mihály; Corvina, Bp., 2013
  • Katona Tamás–Ráday Mihály: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei; Corvina, Bp., 2013-
    • 1. Események és helyszínek; szerk. Csorba László; 2013
    • 2. A száműzöttek nyomában; szerk. Csorba László; 2016

Televíziós műsoraiSzerkesztés

Elismerései (válogatás)Szerkesztés

Tucatnál is több díjban és kitüntetésben részesült, ezek közül néhány jelentősebb:

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés