Főmenü megnyitása

A rákospalotai Villasor egy közterület, mely lakóinak jelentőségénél, az utcácska hírnevénél fogva egyben egy negyed is volt, mely 1869 és 1929 között[1] Rákospalotához tartozott. 1929-ben Újpesthez került, ahol a Vécsey Károly utcához csatolták.

Rákospalotai Villasor
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, IV. kerület
Városrész Újpest
Korábbi nevei Villasor
Földrajzi adatok
Hosszakb. 0,7 km
Elhelyezkedése
Rákospalotai Villasor (Budapest)
Rákospalotai Villasor
Rákospalotai Villasor
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 59″, k. h. 19° 06′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 59″, k. h. 19° 06′ 30″

FekvéseSzerkesztés

A Villasor telkeit a Rákospalotai erdő déli területéből hasították ki. A közterület jellegére utaló utótagnak (sor) megfelelően a kezdeti években csak az utca egyik oldalán helyezkedtek el házak, azonban a századforduló után Újpest körülnőtte az akkor rákospalotához tartozó teleksort. Mai utcanevekkel is pontosan leírható elhelyezkedése: a IV. kerületi Vécsey Károly utca - Szilágyi utca - Lahner György utca - Blaha Lujza utca által határolt területen, a Vécsey utca páros számokkal jelölt oldalán álltak, állnak a villasori házak.[2]

Az eredeti házszámozás a Szilágyi utcánál kezdődött, és a számok sorban, egymás után emelkedve haladtak. Az Újpesthez csatolást követően a villákat átszámozták, immár a Vécsey Károly utca számainak megfelelően a korábbihoz képest fordítva és csak páros számokkal jelölték az egyes telkeket.

TörténeteSzerkesztés

A Károlyiak által telepített erdő déli részéből Károlyi István 1869-ben parcellázott egy területet.[3] A telkeket elsősorban pesti polgárok vásárolták meg, s a következő évtizedek során a felépült lakóházakból hamarosan kialakult a villasor.[4] A villasort részben a Pestről kiköltöző felső középosztály tagjai népesítették be, részben Rákospalota és Újpest értelmiségi rétege (mások mellett a Károlyi-uradalom tisztikarának egyes tagjai). Egy 1925-ben készült helyszínrajz szerint 28 telek volt a Villasoron,[5] egy 1921-es felmérés szerint pedig a személyzettel együtt 303-an éltek itt.[2] A Villasor Rákospalota és Újpest határán feküdt, lényegében Újpest területébe beékelődve, ezért az ott élőknek Újpesttel és Rákospalotával is kapcsolatuk volt. 1910-ben vetődött fel először az Újpesthez csatolás szándéka, ami közel két évtizeden keresztül váltakozó intenzitással és támogatottsággal a közélet egyik témája maradt. Végül 1929-ben a sort (és a mögötte lévő területet) Újpesthez csatolták és beolvasztották a Vécsey Károly utcába. Neve azonban fennmaradt, a mai napig rákospalotai Villasorként emlegetik.[6]

A második világháborút követően a villák egy részét államosították, a telkek többségét többszörösen felosztották, a Vécsey utcával párhuzamos Lahner György utcára ekkor számozták a villasori telkek hátsó traktusából leválasztott telekrészeket. A sor villáinak zömét megosztották, sokféle át- és ráépítés történt ebben az időszakban. A rendszerváltást követően volt olyan villa, melyet lebontottak, míg másokat felújítottak.

A villasor jeles épületeiSzerkesztés

 
Az Éber-Passuth villa

A villák egy részét a budai klasszicista villák képére formálták, de megépítésükre jó fél évszázaddal a budai nyaralók építési korszaka után került sor, emiatt leginkább eklektikus stílusúak.[7]

  • 1. sz. A Brunovszky-vendéglő épülete. Magát az épületet még a Bossányi-család emelte, de 1912-ben a Brunovszkyak megvásárolták és odaköltöztették éttermüket, ami a világháború utáni államosításokig az ő nevükön futó színvonalas szórakozóhely volt.[8] Az étterem épületének tetőzetét mai gazdája 2017-ben bontani kezdte, amit csak az emiatt támadt botrány hatására állított le.[9]
  • 2-3. sz. Varga Ferenc állatorvos építtette magának 1875-ben. Számos tulajdonosváltozás után államosították, majd úttörőház, később óvoda működött benne. 2018-ban is egy magánóvoda használja.[1]
  • 7. sz. Neruda Nándor belvárosi gyógyáruforgalmazó villája 1883-tól, majd az 1930-as években az újpesti vendéglős, Illik Viktor vásárolta meg.[1]
  • 12. sz. Éber Emanuella Újpest megbecsült gimnáziumi tanára, Éber László testvére volt a ház tulajdonosa 1920-tól. Itt lakott házasságkötéséig a fia, Passuth László író is.[10]

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c Lőrincz Róbert: Az egykori rákospalotai Villasor, a mai újpesti Vécsey Károly utca neves lakói. Helyem Házam Palotám, III. évf. 4. sz. (2017. nov.) 43. o.
  2. a b Rátonyi Gábor Tamás: A rákospalotai Villasor. XV. kerületi blog (2015. nov. 3.)
  3. sz. n: A rákospalotai erdőséget. Vasárnapi Újság, XVI. évf. 36. sz. (1869. szept. 5.) 494. o.
  4. Lőrincz Róbert: Az egykori rákospalotai Villasor, a mai újpesti Vécsey Károly utca neves lakói: 1. rész. Újpesti Helytörténeti Értesítő, XXI. évf. 4. sz. (2014) 8. o.
  5. Villasor - kivonat Rákospalota kataszteri térképéből - 1925. április 6. Furgyik György Rákospalota műszaki tanácsosa aláírásával (forrás: Budapest Főváros Levéltára, közreadta: XV. kerületi blog)
  6. Rátonyi Gábor Tamás: Elszakadási mozgalmak Pestújhely után. XV. kerületi blog (2015. máj. 29.)
  7. Bibó István: Rákospalota-Pestújhely településképe és építészete. In Czoma László (szek.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. Budapest: XV. kerületi Tanács. 1974. 183. o.  
  8. Rokob Tibor: Egy patinás vendéglő tündöklése és bukása. Budapest folyóirat, XXX. évf. 7. sz. (2007. júl.) 16. o.
  9. Zubreczki Dávid: Műemlék vendéglőt kezdtek bontani Újpesten. Urbanista blog (2017. aug. 24.) (Hozzáférés: 2018. márc. 6.)
  10. Rátonyi Gábor Tamás: Ember, város: Passuth László. XV. kerületi blog (2015. szept. 4.)